A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. november 5.

Barlanglakások a Bükkalján

Ezúttal olyan barlanglakásokat mutatunk be, amelyekben több ezer ember lakott, nem egyszer elkeserítő körülmények között.

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves robbanásos vulkáni működések során hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a felszínre vagy a vulkáni felépítmények oldalain hömpölygött le (ún. ártufaként), s vált később kőzetté. Ezek a különféle mértékben összesült és az eróziós folyamatoknak eltérő módon ellenálló vulkáni tufák vesznek részt a Bükkalja felépítésében is, amelyeken izgalmas, egyedi természetes (pl. kaptárkövek, szurdokok) és mesterséges (pl. barlanglakások, tufaistállók, betyárbújók) formakincs alakult ki. A könnyen faragható tufák teremtették meg az alapját a terület évezredes kőkultúrájának: nincs még egy olyan vidék Magyarországon, ahol ember és kőzet ilyen szoros kölcsönhatásban él(t) egymással hosszú időn keresztül!

A fent nevezett jól faragható vulkáni tufákba vájták egykori hajlékaikat Tibolddaróc térségében is, amelyek közül egy viszonylag jobb állapotban lévő látható a képeken is. Az első barlanglakások elkészítéséről nincs pontos írásos feljegyzés, de valószínűleg már a középkorban „épülhettek” ilyen szerény hajlékok. A település szegény zsellér lakossága azért kényszerülhetett annak idején barlanglakásokba, mert a terület földesurai sajnálták a kevés megművelhető földtől „elvenni” megmunkálóinak házhelyét. Egy másik elmélet szerint a zsellérek „saját akaratukból” hagyták el házhelyeiket és a földesúri terhek elől menekültek el saját készítésű „fecskefészkeikbe”.

Tibolddaróc volt a legtöbb barlanglakással rendelkező bükkaljai település, amelyekben 1930-ban a település lakosságának 60%-a lakott (ez 215 barlanglakást jelentett, 1463 fővel). Érdekesen alakultak ebben az időben a település statisztikai adatai, hisz a lakosság folyamatosan nőtt, de ezzel párhuzamosan a lakóházak száma viszont csökkent, természetesen a barlanglakásoknak köszönhetően! Az általában több nemzedéknek is helyet adó egészségtelen „odúk” felszámolása a Horthy-korszakban kezdődött el. Az új lakóházakból álló falurészek felépülése miatt 1970-ig 29-re csökkent a lakók száma, az utolsó „barlanglakó” egy idős bácsi volt 1986-ig.

Napjainkban az egykori barlanglakások borospincékként funkcionálnak vagy épp turisztikai célokat szolgálnak. Sok közülük már az enyészeté lett, amelyet nagyban elősegített az ördögcérnával való beültetésük vagy az egykori berobbantásuk is. Eredeti állapotában berendezett barlanglakás Cserépváralján és Szomolyán tekinthető meg, míg Noszvaj határában egy napjainkban művésztelepként funkcionáló barlanglakás-együttesbe nyerhetünk betekintést.

Forrás: www.akovekmeselnek.hu

A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2022.08.07.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2022.08.02.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

2022.07.03.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

→ Tovább