A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg:
2020. június 30.

Párnalávák a Bél-kövön

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

Ezek a különféle korú és típusú kőzetek gyakran egymás közvetlen közelében is tanulmányozhatók, látványos természetes és mesterséges földtani feltárások formájában. Egy ilyen hely a Bükk nyugati peremén őrt álló Bél-kő is, amelyet sajnos a 20. századi kőbányászat erősen megtépázott. Hál’ istennek napjainkban már nem hangos robbantásoktól a hegy, s a terület a Bükki Nemzeti Park egyik féltve őrzött kincse. Írásunkban a Bél-kő „geo-látnivalóit” felfűző földtani tanösvény útvonala mellé szegődünk, s egy különleges földtani feltárás köveit bírjuk szóra.

A Bél-kő fő tömegét a középső- és késő-triász korú (kb. 240–225 millió éves) Bükkfennsíki Mészkő Formáció üledékes kőzetrétegei építik fel, amelyek annak idején a bányászat tárgyát is képezték.

A sekélyvizű tengerrel borított peremes self (szakmai kifejezéssel karbonátplatform) különböző (ős)környezeteiben (pl. lagúna, zátony) lerakódott karbonátos kőzetösszlet a földtörténet későbbi szakaszaiban enyhe metamorfózist szenvedett, rétegei meggyűrődtek, függőlegesre állítódtak. A „rozsdás” színű kőzet, amelyet érdekes, kerekded formák jellemeznek, nem más, mint a felszíni hatások miatt erősen elmállott bazalt, amely az előző sorokban bemutatott mészkőnél kb. 60–70 millió évvel fiatalabb. De vajon hogyan kerülhettek egymás mellé ilyen különböző típusú és korú kőzetek?

A mai Bükk területét hordozó lemeztöredék (az ún. Bükki-egység) térségét a földtörténeti jura időszakban egy táguló kis óceáni medence óceánközepi hátsága érte el. A felnyíló hasadékok mentén bázikus (azaz alacsony szilíciumdioxid-tartalmú), bazaltos összetételű kőzetolvadék hatolt fel, amely mélytengeri agyagos képződményekbe nyomult bele vagy az óceán aljzatára folyt ki. A hideg és nagy hidrosztatikai nyomású víztömegbe kiáramló izzó, akár 1000–1200°C-os hőmérsékletű magma „hurkaszerű”, gömbölyded alakzatokban szilárdult meg, amelyet párnalávának vagy pillow-lávának hívunk. Ilyen és ehhez hasonló folyamat zajlik például napjainkban az Atlanti-óceán mélyén, az óceánközepi hátságok mentén is. A bazaltos párnalávák képződése a Bükk térségében kb. 165 millió évvel ezelőtt zajlott le. A lemeztektonikai folyamathoz kapcsolódó magmatizmus kőzetté vált „maradványai” (pl. gabbró, bazalt, wehrlit) kb. 1–3 km szélességben és kb. 9 km hosszúságban követhetők Szarvaskőtől a Bükk-fennsík alatti Kerek-hegy térségéig.

Tehát láthatjuk, hogy a Szász-bércen kibukkanó jura párnalávák és a Bél-kő triász mészkövei nem egy időben és nem egy őskörnyezetben keletkeztek. Egymás mellé csak tektonikusan kerülhettek, törésvonalak mentén történő (döntően nyugat-keleti) elmozdulások során, a Bükk szerkezetföldtani értelemben vett kialakulása közben (ez döntően a kréta időszakban zajlott).
Az 5 km hosszú tanösvény állomásai közül írásunkban mindössze egyet mutattunk be, ezért javasoljuk a vezetőfüzet beszerzését és a teljes tanösvény végigjárását, hisz bőven van még „geo-látnivaló”!

Forrás: www.akovekmeselnek.hu

A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább
Bazaltzuhatag a Somos-kövön

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

2021.09.11.

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

→ Tovább