Bár Biatorbágy legnagyobb sztárja a Nyakas-kő, éppen ennek köszönhetően ez a legforgalmasabb kirándulóhely is a környéken. Mi most szeretnénk bebizonyítani, hogy idejönni nem csak emiatt érdemes, ráadásul úgy is ízelítőt kaphatsz a környék egyedi sziklavilágából, hogy közben nem kell feltétlenül tumultuson átverekedned miatt. Ezt a főváros közeli, könnyű túrát akár a családdal is bejárhatod, a júliusi napsütés sem lehet akadály.

A felrobbantott völgyhíd

A hőség már csak azért sem okoz túl nagy problémát, mert csupán a túra eleje és a vége kitett, nagy része szerencsére árnyas fák között vezet. Jó tanács: bár a napszemüveget és a szalmakalapot itt nyugodtan leveheted, egy dologról semmiképp feledkezz meg, az pedig a szúnyogriasztó. Nekünk sajnos ez botor módon teljesen kiment a fejünkből, úgyhogy a gyaloglás mellett letoltunk egy jó kis karedzést is, hála a tolakodó élősködőknek.

Kiindulási pontunk, a látványos dupla völgyhíd

1 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Biatorbágyot könnyen megközelítheted Kelenföldről vonattal és busszal is, mi ez utóbbit választottuk, mert túránk kiindulási (és végpontja), a Viadukt ehhez jóval közelebb esett. Itt álljunk is meg egy kicsit, és csodáljuk meg ezt az igazán látványos páros vasúti völgyhidat, amin ma már csak biciklivel (itt vezet a Budapest-Balaton kerékpárút) és gyalogosan lehet közlekedni. Szemlélődés céljából egy lépcsőn fel is mászhatunk rá, és végigfuttathatjuk a tekintetünket a várost körbeölelő hegyeken, hangolódásképp a túrára.

Matuska Szilveszter merénylete 22 emberéletet követelt, és sokan meg is sebesültek, amikor a felrobbantott gyorsvonat a mélybe zuhant

2 / 33

Fotó: Fortepan / Pakots Zsolt

A merénylet 22 halálos áldozatot követelt, 17-en pedig megsebesültek a Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonaton. A mozdony és néhány első kocsi a mélybe zuhant, ám a hídszerkezet nem sérült meg nagyon, így húsz nap múlva újraindult a forgalom a hídon. A magyar törvényszék halálra ítélte a férfit, az osztrák bíróságtól pedig hatévi fegyházbüntetést kapott, ám mivel Ausztriában nem létezett halálbüntetés, végül életfogytiglani fegyházra ítélték. A börtönből 45-ben továbbment az oroszokkal. Ekkortól fogva nem sokat tudunk róla, mindössze annyit, hogy nem hagyott fel a politizálással, és ez lett a végzete is, mert partizánok fogták el és Újvidékre hurcolták. Feltételezések szerint egy szabadkai tömegsírban nyugszik.

Ma már csak a gyalogosok és a biciklisek használhatják a hidat, ezen vezet a Budapest-Balaton bringaútvonal

3 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Kapcsolódó cikkek

Egy tökéletes bakancslistás hely: a Nyakas-kő

Tovább

Tudtad, mi a BuBa legmenőbb látványossága?

Tovább

Rotunda az erdő mélyén

Az ipari műemlék hidat elhagyva az Iharos-völgyben modern, újépítésű házak mellett vezet az utunk, átmegyünk a Füzes-patak felett egy csinos kis hídon, elhaladunk egy focipálya mellett, majd lassan elérjük az erdőt. Túránkat a piros jelzésen kezdjük. Egy rövid emelkedő, és máris felérünk a mutatós Szily-kápolnához. A kör alakú, klasszicista stílusú épület keletkezési ideje homályba vész, annyit mindenesetre tudunk, hogy 1817-ben már állt, és Szent Vendel nevére szentelték fel. Szily József, Pest vármegye alispánja és a környék birtokosa építtette családi sírhelynek, ám végül őt mégsem itt helyezték örök nyugalomra.

Nem tudni pontosan, mikor épült a látványos körkápolna, annyi azonban biztos, hogy a Szily-család végső nyughelyeként szolgált

14 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

A rotunda ajtaját a legutóbbi, 2009-es felújításkor nem szerelték vissza, így most bárki körbenézhet belül is, bár azt meg kell hagyni, nem túl sok a látnivaló, mert a kápolna berendezése a II. világháború során és utána vandalizmus áldozatául esett és megsemmisült. A padlón Szily Antal (József fia) 1833-ból származó sírlapját találjuk, rajta egy kedves halálfej rajzával és az elhunyt címeivel. A család többi tagjának sírboltja egykor a terasz alatt volt, ám ez helyreállíthatatlanul megrongálódott. Az épület előtti tájékoztató tábla felirata szerint a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítványnak köszönhetően találjuk most mégis ilyen jó állapotban a hangulatos kis erdei kápolnát.

Szily Antal sírlapja

16 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Találkozás havasi barátunkkal a júliusi kánikulában

Az utat a sárga kápolna, majd a sárga sáv jelzésen folytatjuk az erdőben, viszonylag kényelmes ösvényen az Iharos oldalában. Útközben egy kidőlt fán pihenő havasi cincérrel találkozunk, aminek nagyon megörülök: ritkán sikerül a szép, kék rovart ilyen közelről megfigyelnem.

Ilyenkor van a havasi cincérek párzási időszaka, miután ez lecsengett, minden felnőtt példány elpusztul

17 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

A találkozás már csak azért is örvendetes, mert nagyjából most zajlik a havasi cincérek szaporodási időszaka, és a kifejlett példányok augusztusra mind elpusztulnak. A cincérlárvák 2-4 évig fejlődnek a holtfákban, így különösen sérülékenyek. A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Akit érdekel, ebben a cikkünkben részletesen bemutatjuk a fajt.

Egy kis kaptató a kaptárkövek felé haladva

18 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Következik túránk legnehezebb része, egy nem olyan hosszú, cserébe jó meredek kaptató fel a kaptárkövekig. Ezek a sziklafülkék a Kő-hegy déli oldalán találhatóak, és nem tudni, milyen célt szolgálhattak egykor. A kaptárkövek általánosságban véve rejtélyes, ember alkotta formációk, eredetükről több elmélet is született már. Nem tudni, hogy mikor keletkeztek, és azt sem, hogy kik vájták ki őket, lehettek a kelták, a szkíták, az avarok vagy a hunok is. Régebben azt hitték, erdei méhészkedésre használták őket, de később világos lett, hogy ehhez nem elég mélyek. Valószínűbbnek tűnik a másik két magyarázat, melyek szerint vagy síremlékek, urnatemetkezési helyek, vagy pedig kultikus helyek voltak, ahol például áldozati ajándékokat helyeztek el eleink. A környéken Érden, Diósdon és Sóskúton is találunk kaptárköveket.

Nem tudni biztosan, hogy a mélyedések mi célt szolgálhattak egykor, talán temetkezési vagy kultikus helyek lehettek

19 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Egy szerényebb Nyakas-kő

Most ilyen rejtélyes fülkék előtt pihegve heverjük ki a magunk mögött hagyott emelkedőt, majd erőt gyűjtünk, és tovább megyünk a sárga sáv jelzésen. Térképünk kilátást jelez: elméletileg a Négyes-sziklánál járunk, ahonnan szép panoráma nyílna a tájra, de a belógó, dús növényzet ezt igencsak akadályozza. Nem így néhány lépéssel később, a Kő-orron, ahol 301 méteres magasságból

Fantasztikus a kilátás a zöldellő nyári tájra a Kő-orról

23 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Remek piknikező hely a lapos sziklaplató, a júliusi napsütésben ragyog a táj, a madarak vidáman csicseregnek, és még az autópálya zaja is csak messziről szűrődik be a tudatunkba. Rövid túránk leglátványosabb helyszíne ez, és megkockáztatom, hogy a cikk elején emlegetett, szuperpopuláris Nyakas-kőnél is hangulatosabb, még ha nem is olyan impozáns.

Ez pedig maga az „Orr”, ami véleményem szerint simán felveszi a versenyt a Nyakas-kővel

27 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Innen már csak lefelé vezet az utunk, de készüljünk, ebben az időszakban sűrű növényzettel kell megküzdenünk a keskeny ösvényeken. Igyekszünk is, ahogy tudunk; néhány kilométer ereszkedés után kiérünk a hétvégi házas övezetbe, melynek közelében lápos vidék terül el a Nemo-tóval, ahonnan kellemetlen illatok szállingóznak felénk. A „tóban fürödni tilos”-jelzést eszünk ágában sincs megszegni, gyorsan magunk mögött hagyjuk a nádast, és kisvártatva ismét a viadukt alatt lépdelünk.

Visszafelé sűrű növényzet között haladunk, nem árt a szúnyogirtó

28 / 33

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ