Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

Családi vándortúra a Mátrában

Szigeti Ferenc 2019.06.14.

Úgy gondoltuk, hogy egy patakos, hegygerinces, menedékházas családi vándortúrával indítjuk a nyarat. Mi sem alkalmasabb terep erre az országban, mint az egyetlen igazi gerinctúra hazája, a vadregényes Mátra, ahol gyerekszemmel nézve is egymáshoz közel találunk szállásokat. A nyár elkezdődött… 

A Mátra

 

Még tavaly télen fedeztük fel magunknak az Ágasvári Turistaházat, mint kiváló mesés helyszínt, hiszen van a közelben vadregényes szurdok, hegycsúcs, vízesés, betyárbarlang, rejtélyes szikla, de még a földben lakó sárkány leheletét is látni, ha szerencsések vagyunk. Ráadásul a ház is nagyon hangulatos, isteni a koszt és kedvesek a háziak. Egyszóval megjegyeztük magunknak a helyet. Aztán a tavalyi, Kojsói-havasokban tett emlékezetes családi gerincvándorlás apropóján a Felvidéken nézelődtünk egy újabb túrát tervezvén, amikor rájöttünk, hogy a Mátra mindent tud, amire szükségünk van egy nyárindító vándorláshoz.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Ágasvár: kedves kis menedékház a nagy rengetegben


Patak, vízesés és szurdok

Csapatunk „tapasztalt” gyermekei számára nem tűnt vészes feladatnak felgyalogolni a menedékházhoz Mátrakeresztesről, hiszen a legrövidebb út 2,8 km, hosszan a Csörgő-patak gyönyörű völgyében, ahol valóban nem tűnik fel a 250 m szint. Így még egy plusz programot is beiktattunk aznapra. Délelőtt 10.30-kor szállunk le a buszról Mátrakeresztesen az Óvár Vendéglőnél. Gyorsan bevetjük magunkat az erdőbe a Muzsla irányába vezető piros kereszten, ahol egy rövid, 700 méteres kaptatóval (70 m szinttel) már el is érjük délelőtti célpontunkat, a Felső-vízesés környékét. Nem sietünk, a gyerekek a patakon mennek fel, s megnézzük nemcsak mindkét vízesést, de a barlangot is. Ücsörgünk, a gyerekek pedig önfeledten patakoznak, dagonyáznak és gátat építenek. A patak mindig jó célpont!

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Az Alsó-vízesés felett a patakban (balra), a Felső-vízesés (jobbra)

Mondjuk, jól esne egy kiadós leves az étteremben, az igaz, de még bőven akadnak szendvicsek a zsák mélyén. A Mátrabérc teljesítménytúráról jó emlékeim vannak a jelenleg tulajdonosváltás miatt zárva lévő étteremről. Az mondjuk azért furcsa, hogy Mátrakeresztesen a pünkösdi hosszúhétvégén nemhogy étterem, de egy büfé, vagy kocsma sincs nyitva, sőt a kék kutak is rendre el vannak zárva. A harmadik házban sikerül végre vizet szereznem erősen megszomjazott gyermekeimnek, aztán beérkezik a csapat másik fele is, úgyhogy 15 óra körül meg is indultunk a tekintélyes gyermekhaddal a Csörgő-patak festői völgyében a ház felé.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Pihenő a Csörgő-patak völgyében

 

Persze sokáig nem jutunk, a patak gyönyörű környezete ismét kalandozásra és lábfürdőre csábít. A Mátra legmagasabb részének vizét levezető Csörgő-patak a sok esőzés végett egy igazi hegyvidéki patak képét mutatja, amelynek csörgését a nagy nyüzsiben ugyan nem halljuk, de egyesek még pisztrángot is felfedezni vélnek. Én meg a patakfürdő helyett inkább erdőfürdőt veszek, a patak moraja majdnem álomba szenderít.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Patakátkelés a Csörgő-szurdokban

 

Jó pár megállóval érjük el a Csörgő-szurdokot, ami eddig valahogy mindig kimaradt, s amely amennyire rövid, annyira vadregényes a sziklákon egyensúlyozó öreg fákkal. Csak ajánlani tudom! A háznál gyors szobakiosztás, és az éhes gyerekhad már lapátolja is be a kiváló és nem csekély méretű vacsorát (a szurdokot is érintve 3,8 km-et tettünk meg 250 m kapaszkodóval). A lemenő nap fényében fürdő Ágasvári-tisztás még egy önfeledt rohangálásnak ad helyet, mielőtt a gyerekek szó szerint beesnek az ágyba.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A Csörgő-szurdok mesebeli fái


Magaslati levegő

 

A második nap tartogatja az igazi kihívást a maga 10,1 kilométerével, 407 m emelkedőjével és 234 méter ereszkedőjével, de minden gyermek várakozáson felül teljesít végül. Jól jött ehhez a nagy csapat, és hát a velünk sétáló három kutya is sokat segít, hiszen a hiszti azon megy, hogy ki vezesse őket és nem azon, hogy nagyon fáradtak már. Az is igaz, hogy az Ágasvár meredek kapaszkodója a nap legnehezebb szakasza, ezt pedig a nap elején letudjuk. A kilátás inkább a felnőtteket köti le, a gyerekek viszont egy tökéletes mászókára akadnak egy kidőlt fa személyében a vadregényes hegycsúcson.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

Reggel még elkél az anyai kéz az Ágasvár csúcsára tartva

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Kilátás a Cserhát hegyeire

 

Az innen induló Mátra-bérc látványos túrája meg sem kottyan a gyerekeknek, olyannyira, hogy végül célba vesszük a Mátraszentistván fölött álló Vörös-kő kilátóját is.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Gerinctúra a szó szoros értelmében

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Kilátás a zöldellő sípályákra

 

A fokozódó melegben jól jön a gerinc hűsítő szellője, a kilátó pedig nem várt módon nyűgözi le a gyerekeket. Amíg a felnőttek ismét a páratlan panorámában gyönyörködnek, a gyerekeknek az tetszik, hogy a vasrácsokból felépülő kilátóból be lehet látni a talpunk alá, és ez a mélységérzet teljesen magával ragadja a nem tériszonyos gyerekhadat.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A Vörös-kő kilátójának bevétele

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Aprónép a magasból szemlélve

 

Hát még a Mátraszentlászlón elfogyasztott leves és palacsinta kombó! A nem várt hőségben már az autós logisztikában gondolkodunk az étteremben, nevezetesen, hogy valaki leszalad egy autóért, és a legkisebbeket átvisszük az aznapi szállásra, de a hosszúra nyúlt pihenő után a gyerekek úgy masíroznak át Mátraszentimrén keresztül Bagolyirtásra, hogy csak lesünk. De lehet, hogy a magaslati levegő teszi, hiszen Mátraszentlászlón úgy tekintünk alá az Ágasvár csúcsára, mint valami szürreális képre, hogy reggel azt másztuk meg. Sőt, Bagolyirtáson, a vacsorát követően még egy kiadós fogócska is belefér! Sose hidd el tehát a gyerekeknek túra közben, hogy fáradtak, hihetetlen, hogy mi minden van bennük, ha megfelelőek a körülmények és nem unalmas a gyaloglás.

 

És ismét csak a patak!

Az eredeti terv szerint Bagolyirtásról a Hidegkúti turistaházba mentünk volna, így becserkészhetnénk a Mátra egyik legszebb hegyének mondott Világos-hegyet, de a ház már tél végén le volt foglalva erre az időszakra. Alvás nélkül a melegben ezt a szakaszt egyértelműen soknak ítéljük meg a harmadik napra, úgyhogy marad a Csörgő-patak. Sose rosszabbat persze! Először átsétálunk Fallóskútra, ahol rövid pihenőt tartunk a zarándokhelyen, majd leereszkedünk a patakvölgybe, ahol ismét fürdőzünk és patakozunk egy nagyot.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Fallóskút

 

Az utolsó napon így 6,9 km-t tettünk meg 436 m ereszkedéssel. Az Óvár Vendéglő fájdalmas hiányát Pásztó éttermeiben pótoljuk. Szerintem a Mátrába is visszatérünk még a gyerekekkel, csak meg kellene nézni a Hidegkúti turistaházat.

 

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Börzsöny legjobb családi túrája

Pisztrángfalás Visegrádon

Kirándulások a mesés Medves-vidéken

A Pilis rendhagyó meghódítása gyerkőcökkel