Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. május 6.

Ezer éve őrzi a Csanádi-puszták csendjét a mezőkopáncsi kápolna

Az ország délkeleti peremén, Tótkomlós közelében, az egykori Csanádi-puszták kellős közepén, szántók és legelők közé ékelődve egy parányi erdőfolt ölelésében bújik meg a turisták által szinte ismeretlen mezőkopáncsi Szent István-kápolna.

Világ végén, szántók szélén, egy kunhalom tetején

Megtalálni sem könnyű ezt az ezer esztendős kis ékkövet, amely az Alföld déli peremvidékén, a román határ közelében őrzi az egykor létezett kis falu, Mezőkopáncs emlékét. Csongrád és Békés megye határán járunk, Tótkomlóstól alig pár kilométerre egy keskeny kis aszfaltos autóúton.

Makó felé a távolba nézve szinte a végtelenbe száll a tekintet, elhagyott pusztaság, szántók, legelők mindenfelé, kicsit olyan érzése támad az embernek, hogy mindjárt lemegy a térképről. Szerencsére a templomhoz vezető földútra való letérést egy igen szépen kivitelezett, jó állapotú tábla mutatja, amely a templomot ábrázolja, alatta a felirat: „Műemlék”. Ennek köszönhetően, ha már eddig eljutottunk, eltévedni itt már nem nagyon lehet.

Mindenesetre az ilyen és ehhez hasonló vidékekre mondják, hogy erre még a madár sem jár, de ez itt nem igaz. A Kopáncsi-puszta híres kékvércse fészkelőhely, a közeli Montág-puszta pihenőhelyként fontos szerepet tölt be a daru és récefélék vonulásában, de a figyelmes szemlélő akár rétihéját, túzokot és sok más madarat is láthat a Körös–Maros Nemzeti Park közelben felállított, szabadon felkereshető madármegfigyelő tornyából.

A széles szekérút mentén leparkolva a Mezőkovácsházától Orosházáig mintegy 82 kilométeren kanyargó Marosháti Piros túra jelzéseit követve vágunk neki az alig húszperces sétának. A minket érintő távolság ebből alig másfél kilométer, így a kunhalmon emelkedő kis kápolnát övező erdőfolt már induláskor is jól kivehető a távolban.

A szántók közt vezető dűlőúton gabona- és napraforgótáblák közt lépdelünk, az út menti cserjésben – ahol van hova festeni – szépen kivitelezett piros jelzések vezetnek utunkon. Érdekes látvány a hegyvidékeken megszokott rom jelzés is, amely kisvártatva felbukkan előttünk, és a marosháti túraútról a kápolnához induló letérést hivatott jelezni. Persze nem csupán érdekes, de megnyugtató is egyben, ugyanis a rom jelzés létezése azt is jelenti, hogy ez egy engedélyezett turistaút, nyugodtan lehet rajta közlekedni. A magánterületnek számító hatalmas szántóföldek közt nem elhanyagolható információ ez sem az erre tévedő gyalogos turista számára.

Egy műemlék szerencséje: autentikus rekonstrukció Horthy Miklós idejéből

A kis Árpád-kori kápolna, mint egy gyöngyszem a kagylóhéjban, úgy bújik meg az őt körülölelő aprócska erdő közepén. A rozoga kerítésen belépve néhány tájékoztató tábla fogad, melyekről megismerhetjük a Csanádi-puszták különleges élővilágát, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság által, a környéken számon tartott, védett természeti értékeket, továbbá a templom rövid történetét is.

A templomkertben sétálva hamar feltűnik, hogy valójában egy rendezett, hangulatos kis arborétumban járunk.

Különböző növényfajok, bokrok, cserjék, tuják és fenyők váltják egymást, melyek nevét a mellettük elhelyezett kis táblákon olvashatjuk, magyarul és latinul egyaránt. Egy kis lakóépület is megbújik a kápolna melletti sűrűben, amely nyaranta a templomot használó Szegedi Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet növendékeinek szállásául szolgál.

Az itt található változatos növényvilág vonzza a madarakat is, ha csendben leülünk a kápolna kertjében található pihenőpadok egyikére, akkor szinte azonnal rázendítenek, egyszerre akár több tucatnyian is. Olykor fogják magukat, és szinte parancsszóra elrepülnek mind, ilyenkor süket csend üli meg a tájat, de ez nem csoda, a Csanádi-puszták közepén vagyunk, a szó szoros értelmében. Az országút messze van, a legközelebbi lakott terület Békéssámson légvonalban is öt kilométer, Tótkomlós pedig legalább nyolc.

A kápolna előtti padon üldögélve a tökéletes csendben elkalandoznak a gondolataim, vajon merre lehet az a mély kút, amelybe a török idők alatt félig elpusztult templom értékes bronz harangjait dobták, hogy ne kerüljenek az ellenség kezére?

A helyiek a mai napig tudni vélik, hogy a legendák szerint ily módon elrejtett harangok még ma is ott lapulnak a mélyben.

A kútba rejtett harangok legendája a múlt ködébe vész, a kápolna rövid történetét azonban a tájékoztató táblák egyikéről megtudhatjuk.

A leírások szerint a templom a 12. században épülhetett, valószínűleg II. Géza király idejében. A pontos időpont egy érdekes kincslelet alapján valószínűsíthető. Még a feltárások előtt, 1919-ben a templom romjai mellett két gazda szántás közben meglepődve figyelte, amint egy régi fazekat fordít ki az eke, benne több mint 400 darab ezüstpénzzel. A pénzérmékből 235 db maradt meg, melyből 117 db származik II. Géza király korából. A környék pezsgő életét, élénk kereskedelmét jelzi az itt fellelt 115 db friesachi dénár is, amely kereskedők, utazók révén kerülhetett Mezőkopáncsra.

A kápolnát évszázadokon át használták, a leírások szerint az 1564-es esztendőben még épségben állt, és még akkoriban is használatban volt. „Mezőkopáncs ép temploma körül 14 házikó roskadozott”, áll egy korabeli levélben. A templom romba dőlésének ideje a 16. század elejére tehető, ettől kezdve lassan, de biztosan omladozott, pusztulásában a kincskeresők és az építőanyagot elhordók is jelentős szerepet vállaltak.

A 20. század elejére csupán a főhomlokzat, továbbá egy kisebb és egy nagyobb oldalhomlokzat maradt fent épségben. A két világháború közt a megmaradt ország területén komoly értékmentés folyt, ez volt a szerencséje a mezőkopáncsi kápolnának is. A 30-as évek elején Dr. Csepregi Imre makói plébános kezdeményezésére újra alakult a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amelynek kimondott célja volt a mezőkopáncsi kápolna feltárása és restaurálása.

Az újjáépítést Szabó Imre makói főmérnök tervei alapján kezdték meg a feltárások során előkerült Árpád-kori alapokon.

A megmaradt falszakaszokat tökéletesen konzerválták és illesztették be a templom szerkezetébe, mégis oly módon, hogy ha nagyon akarja egy figyelmes szemlélő, azért meg tudja különböztetni a régi, ezer esztendős falakat az újonnan épített részektől.

A rekonstrukció címén olykor egészen szürreális dolgokat alkotó mai építészeknek is követendő példaként szolgálhatna ez a szépen kivitelezett épület. Az országban fellelhető, épségben megmaradt Árpád-kori templomokat ismerve, a kápolna körül sétálgatva feltűnhet az is, hogy a szentély újjáépítésekor valószínűleg a váraszói, vagy a nagybörzsönyi templomok pártázatát vehették alapul, a hasonlóság viszonylag szembetűnő.

A megelőző ásatások során 88 középkori, jellemzően az Árpád-korból eredeztethető sírhelyet is találtak, amely jól mutatja, hogy a templom környékén évszázadokon át élénk falusi élet zajlott. Az 1935 nyarára elkészült épületet 1936-ban, Péter-Pál napján az akkori Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Glattfelder Gyula szentelte fel.

Jelenleg a szépen rendben tartott kis kápolna a tótkomlósi katolikus plébániához tartozik, és bár miséket csak nagyon ritkán tartanak benne, esküvőt már rendeztek a meghitt, elmélyedésre alkalmas környezetben megbújó ódon falak között.

Túraajánló

Pünködi zarándolat Kopáncspusztára

A zarándokút a felújított Marosháti Piros túraútvonalon, Orosházáról vezet a mezőkopáncsi Szent István-kápolnához. A teljes táv 28 km, de résztávok is teljesíthetők, Kardoskút Pusztaközponttól (17 km) és Békéssámsontól (8 km).

Időpont: 2022. június 6.

Bővebb információ ITT.

Magyarország hetedik természeti csodája

Magyarország hetedik természeti csodája

2023.02.03.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

→ Tovább
„Tátra-látó” kilátók

„Tátra-látó” kilátók

2023.02.02.

A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.

→ Tovább
Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

2023.01.30.

Csak egyórányira a fővárostól, csak pár száz méter szint, csak csodás táj; csak élvezni lehet a Csór községtől északra elterülő dolomittérség szépségeit, változatosságát. Csak tájékozódni kell jól, az igencsak szokatlan útvonalvezetés ezt megköveteli.

→ Tovább