MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

Szöveg:
2020. szeptember 3.

Kalandokkal körülbástyázott vár

Itt található az ország egyik legromantikusabb várromja és első via ferratája (vasalt útja). Az pedig hab a tortán, hogy Csesznek környéken minden megvan, ami egy izgalmas természetjáráshoz szükséges: vadregényes ösvények, barlangok, meredek sziklák, zúgó patakok.

Kevés olyan vára van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai oly nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki.

A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robusztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó- és felsővár. Még így romjaiban sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt a várurak és lovagok idejében.

Csesznek, a malac
Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el, az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt. Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, és akkor lett Cseszneknek vára. A tekergőző kígyó pedig bekerült a Garaiak címerébe, legalábbis a mendemondók szerint.

Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kisméretű tornyos palota a sziklaszirten.

A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is. Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik a 18. század közepére a várat barokk palotává formálták. A család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból, s az erősség romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810. évi földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.

Rosszul elsült tűzijáték

Históriájából nem hiányzik az abszurditás sem. Történt ugyanis az Úr 1573. évében, hogy Wathay Lőrinc várkapitány a cseszneki vitézlő néppel nagy eszem-iszom, dínomdánomot rendezett a várban.

A krónikák szerint „vígan lakó”, nagytermészetű ember hírében állott: szerette a fegyverforgatást, a vitézséget, a szép asszonyokat, és a jó bort sem vetette meg.

Éjféltájt, mikor a jókedv kezdett a tetőfokára hágni, a kapitány úgy döntött borgőzös mámorában, hogy fokozza még a hangulatot egy kis tűzijátékkal. Odapattant hát egy ágyúhoz, és tüzet parancsolt a pattantyúsnak. A katona jelezte, ezt nem tartja jó ötletnek, mert rosszul sülhet el a dolog, vén már az ágyú és a töltés is. Ám a várkapitány „Ne legyél már nyúlbéla, édes fiam!” felkiáltással kikapta a vonakodó pattantyús kezéből a fáklyát, és begyújtotta a kanócot. Ami ezután következett, az mindenkinek gyorsan visszavett a jókedvéből. Az ágyú hatalmas robajjal szétrobbant, és mind az egykor dicső várkapitány, mind a pattantyús szörnyű halált halt.

Falra fel! Várhódítás drótkötélen

Jó alternatíva lehet – a várlátogatás mellé – adrenalintúra jeligével az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg.

A mászópályák a kezdőknek és gyerekeknek (Futrinka Ucca, Ostromlók útja), a gyakorlottabbaknak (Várpanoráma út) és a profiknak (Tálos Zoltán-emlékút, MZ/X) is tartogatnak kihívásokat.

Csesznek és környéke a via ferratára még rá tud tenni egy lapáttal, olyan elsőrangú kirándulóhelyeket kínál, hogy nem győzzük majd kapkodni a fejünket a táj szépségeit látva. A Kőmosó-szurdok és az Ördög-árok páratlan sziklaképződményei, a Kecske-barlang, vagy a Cuha-völgy, melyet akár kisvasúttal, akár gyalog is érdemes bejárni – mind-mind kihagyhatatlan célpont. Nem ronthatod el a napodat, ha Csesznekre kirándulsz. Ez a verdikt.

Hasznós infók a várról

A cseszneki vár minden nap látogatható!
Belépőjegyek: diák, nyugdíjas 500 Ft, felnőtt 700 Ft
Kapunyitás: 9 (télen 10) órakor. Kapuzárás: a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával.
GPS-koordináták: 47 21 04 N 17 52 53 E
Megközelíthetőség: gépkocsival, parkolás a vár tövében. Még több infó a várról itt, Csesznek településről meg itt. A várat már csak azért is érdemes felkeresni, mert rajta van a Mol Kalandra Fel Magyarország! nevű játékának listáján, amiről ide kattintva tudhatsz meg többet.


Via ferrata Cseszneken

A mászáshoz biztonsági felszerelés szükséges!

A pályákat mindenki saját felelősségére használja!

Felszerelésbérlésről és a cseszneki via ferrata-útvonalakról itt tájékozódhatsz bővebben.


A Keleti-Mecsek esszenciája

A Keleti-Mecsek esszenciája

2021.02.25.

A Keleti-Mecsek egyik völgyfőjében áll a Réka-kunyhó, a térség felfedezésének ideális elhelyezkedésű bázisa. Szomszédságában a hegyvidék messze földön neves látnivalóit találjuk: a Mecsek legmagasabb pontját, a Zengőt, Óbányát és vízesésekkel, zúgókkal tarkított völgyét, illetve Kisújbánya kilátóját.

→ Tovább
A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

A Börzsöny legizgalmasabb vára – Drégely

2021.01.06.

Több mint 700 éve vár, ebből közel 500 éve rom. Mindenki hallott már róla, de jóval kevesebben jártak a falainál. Ostrománál a magyar történelem egyik legdrámaibb küzdelme zajlott, várkapitánya – Szondi György – pedig a török háborúk egyik legvitézebb harcosa, aki hősiességével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.

→ Tovább
Az örök dilemma - szintetikus vagy pehelytöltet?

Az örök dilemma - szintetikus vagy pehelytöltet?

2020.12.14.

A pehellyel töltött outdoor termékek napjainkban is verhetetlennek tűnnek tömeg-térfogat arány és hőszigetelő képesség tekintetében, a szintetikus töltőanyagúak felzárkózása ugyanakkor szédületes sebességgel zajlik. Utóbbiak elvitathatatlan előnye, hogy sokkal jobban tolerálják a nedvességet, mint a természetes eredetű szigetelőanyagot tartalmazó társaik, továbbá az, hogy egy leheletnyivel olcsóbbak is. Ezt már korábban is megállapítottuk, de a helyzet ma is változatlan.

→ Tovább