Hazánk egyik legkisebb városa, a távoli füzéri vár árnyékában fekvő Pálháza ősidők óta bejárata a hegyvidék távoli tájainak. A környék vizeit összegyűjtő Kemence-patak még a hegység belsejében egy kis sziklaszoroson halad keresztül. A hely varázsa már több mint egy évszázada magával ragadta a tulajdonos Károlyi István földbirtokost, aki a hely kiváló ismerőjeként sokat járt erre; már egy évtizeddel korábban megépíttette a völgyben az ország egyik első erdei vasútját, valamint a pálházi fűrészüzemet.

1 / 7

Fotó: Gulyás Attila

A munkák folytatásaként 1902-re egy svájci mintára épült, pompás vadászkastély került a szikla tetejére, az alatta folyó patak felduzzasztása után pedig tiszta vizű tó csillogott az épület tövében.

Az elmúlt 110 évet a hely különösebb változások nélkül vészelte át: a vadászkastélyból visszafogottan bővített szálloda, míg a vasútból a kirándulók közlekedési eszköze lett.

2 / 7

Fotó: Gulyás Attila

A tíz kilométer hosszú vasút menetrendje a legutóbbi évek igényei alapján kissé megváltozott, és tavasztól őszig több lépésben, pontosabban követi az igényeket. Idén április 28-tól egészen szeptember elejéig a hét minden napján négy vonat indul útnak Pálházáról 10.10 és 16.00 között, amelyek a rostallói felső végállomáson továbbra is 5-25 perc után indulnak vissza; az utolsó járat 16.55-kor. Ősztől a vonatok már ritkábban és csak hétvégén közlekednek, egészen az iskolai őszi szünet november 4-ei, utolsó napjáig. Ezután jövő tavaszig szokás szerint különjáratok igényelhetők, de várhatóan előre meghirdetett, alkalmi vonatokra a téli hónapokban is lehet majd számítani.

Gyere gyalog!

A környék valóban messze van a városoktól, a távolság érzését pedig talán az utolsó kilométerek elágazásai vagy épp átszállásai is erősítik. E kilométereket viszont nem feltétlenül érdemes járművel megtenni, hiszen kelet és nyugat felől egyaránt kivételesen látványos gyalogtúra-útvonalak vezethetik ide azokat, akik rá tudják szánni egy nap nagy részét ezekre a bizonyos utolsó, legemlékezetesebbnek ígérkező lépésekre. Az alábbiakban néhány túratippet adunk a vadregényes Zempléni-hegység felfedezéséhez.

A tavaszi hónapokban még nyitott és zárt kocsikat is továbbító szerelvényekkel utazhatunk

3 / 7

Fotó: Gulyás Attila

A legközelebbi nagyobb városok, Sárospatak és Sátoraljaújhely felől érkezve messziről mutatják az irányt a jellegzetes Sátor-hegyek. Ezek legmagasabbika, a pompás körpanorámát kínáló, 520 méteres Magos-hegy egyben a legkönnyebben elérhető is: ide a Zemplén Kalandpark őszig mindennap üzemelő libegője viszi fel a kényelmes túrázókat. Érdemes is ily módon tartalékolni némi erőt, hiszen innen egy negyedórás ereszkedés után még az Országos Kéktúra 18 kilométer hosszú szakasza vár a Kemence-patak völgyének aljában fekvő Kishutáig.

Az út utolsó egyórányi, országúti sétája a festői Nagyhutáról már busszal is megtehető, ráadásul ezekhez a járatokhoz csatlakozik délután mindkét (Pálházára tartó) kisvasúti szerelvény is.

A Sátoraljaújhely fölötti Magas-hegy kilátója a Zempléni-hegység keleti csúcsainak többsége fölé emelkedik

4 / 7

Fotó: Gulyás Attila

Regéctől az égen át Kőkapuig

Aki nemcsak egyszerűen kihasználná az autó nélküli utazás szabadságát, de szemérmetlenül vissza is élne vele, egy talán még látványosabb útvonalon, kelet felől is megérkezhet, méghozzá egyenesen Rostallóra. Ehhez ugyan kell egy kis elhivatottság, de aki Budapestről a reggeli 6.25-ös Rákóczi nemzetközi vonattal indulva bevállal egy miskolci, majd egy novajidrányi átszállást, annak duplán szerencséje lesz: először belülről láthatja a Zempléni-hegység egyik legritkább „lakóját”, a naponta mindössze kétszer előmerészkedő regéci buszjáratok egyikét, másodszorra pedig fél 11-re kötöttségek nélkül érkezhet meg a hegység legmélyebben fekvő kapujába, a mindössze 76 lakosú Regéc községbe.

Utóbbiról már nem csupán Füzér várát, de a Kemence-patak völgyét is láthatjuk, ahová a közeli Mlaka-rétről ereszkedhetünk le.

Nyár végéig mindennap négy alkalommal indulnak vonatok a hegyek felé

5 / 7

Fotó: Gulyás Attila

Körtúra panorámákkal

A Kemence-patak völgye fölé emelkedő hegyek között természetesen remek körtúrák is tehetők. A környékkel való ismerkedéshez talán a legalkalmasabb a Kőkaputól induló kerek-kői túra, amely 14 kilométer alatt „csak” két hegycsúcsot érint, azokról viszont szinte a teljes hegység belátható.

Innen továbbhaladva a regéci túráról ismerős Mlaka-rétre juthatunk el, ahonnan a nem kevésbé látványos Sólyom-bérc változatlanul csábító, gyorsan elérhető opció. Az út végén a sárga jelzésen szintén Rostallóra érkezhetünk.

Kőkapu tava és a fölötte álló kastélyszálló a környék csendes szenzációja

6 / 7

Fotó: Gulyás Attila

Gyerekbarát kóstoló

Egy szomszédos, egyszerű útvonal az alig három és fél kilométeres hossza ellenére épp olyan vadregényes vidékre visz, mint hosszabb társai. Pálházáról az első, 10 óra 10 perces kisvasúti járattal érdemes indulni. Kishuta központjából ismét a kék sáv jelzés visz be az árnyas erdőbe, majd bukkan ki a hegyek túloldalán, Bózsva csendes, elvarázsolt mellékutcájában. A faluba érkezés előtt azért itt sem marad el egy kis panoráma, amennyiben útba ejtjük az utca fölé emelkedő kicsiny Bózsvai-sziklát. Idő még bőven lesz rá, mert a település központjában lévő buszmegállóba elég 12.25-ig megérkezni. Innen a busz nemcsak a szomszédos Pálházára vihet vissza, hanem a két kilométerrel távolabbi Füzérradványba is, ahol a szép Károly-kastély, körülötte pedig Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű tájképi kertje várja a látogatókat, amely az elmúlt években született újjá.

7 / 7

Fotó: Bába Imre