Bár a média valamiért nem kapta fel a témát, a Vértesben tavaly több, turistamágnesként működő érdekességet is létrehoztak. A Kis-Kopasz-hegyen egy egészen impozáns kilátó kapott helyet, a sík-völgyi Medvehagyma tanösvényt pedig a szezon alkalmából most mi is végigjártuk.
Kilátás a honfoglalás korára
Nem meglepő, ha nem hallottál még a Körtvélyesi-kilátóról, mert a tavaly májusban emelt építménynek szinte alig van nyoma az interneten. A kilátót egy pályázat keretein belül hozták létre, csakúgy, mint számos tűzrakó és pihenőhelyet a környéken, valamint a tatabányai Sík-völgyi-erdőben található medvehagymás tematikájú gasztroösvényt - mondta el ottjártunkkor két kísérőnk, Menoni Imre, a Tatabányai Erdészet igazgatója és Zakariás Éva, a Vértesi Erdő Zrt. erdőművelési csoportvezetője. Ketten gyorsan kiszúrták, hogy erdészgyűrű van az ujjamon - rémlett, hogy már más is említette ezt ezelőtt, de most már nem fér hozzá kétség, hogy „jogosulatlanul” hordom az egyébként ajándékba kapott ékszert. A furfangos darab azért különleges, mert négy karikából áll, amelyeket csak egy meghatározott módszerrel lehet egymás mellé rendezni, hogy gyűrűt alkossanak. Éva megmutatta a sajátját, azon egy erdészcsillag (öt tölgyfalevél) is díszeleg.
A Vértes fiatal kilátóját Tatabányától délre, Körtvélyespusztánál kell keresned, ahol a kék sávon, majd a kék kereszt jelzésen (illetve egy lelkes önkéntes tábláit követve) kaptathatsz fel a 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy tetejére.
A körtvélyesi erdei temető
A kilátó felé haladva mi a Mária-szakadéknál található körtvélyesi erdei temetőt is szemügyre vettük, amiről nem sokat lehet tudni. A feljegyzések tanúsága szerint legalább 200 éve létezik, a legfiatalabb sír (hét magyar katona nyughelye) pedig 1945-ből származik. Nem is ezért olyan érdekes, inkább a hangulata miatt, ami annak köszönhető, hogy az erdő közepén található. Ilyet azért viszonylag ritkán látni, a tájékoztató táblát végigolvasva pedig még inkább elkapja a nézelődőt a melankólia. „A síremlékek évtizedek óta az enyészet örök fogságában várják elmúlásukat” - mondja az egyébként szűkszavú leírás.
De vissza az új kilátóhoz: a háromszög alaprajzú, vörösfenyőből épült torony kísérőink elmondása szerint 11 és fél méter magasan tör az ég felé. Arról, hogy a túrázók mégis felfedezték, a kilátó lábánál fehér kövekből kirakott feliratok tanúskodnak, így ha az ember felér az építmény tetejére, a panoráma mellett különböző nevek és szerelmi vallomások garmadáit is megcsodálhatja. Bizonyos „Bné” üzenete pedig már azelőtt felhívja magára a figyelmet, hogy a gyanútlan kiránduló az első lépcsőfokra helyezte volna a lábát, ő ugyanis - milyen szép oximoron - rajzszögekkel erősítette fel gondosan a kilátó egyik oszlopára a felhívását, miszerint „vigyázzunk az épület épségére”.
A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről az egykori bánhidai csata helyszínére lehessen letekinteni, amit így 1100 év távlatából inkább csak nagyjából lehet meghatározni. Emellett fentről kiszúrhatjuk a Vértes legmagasabb pontját, a Nagy-Csákányt, a Gerecse teljes vonulatát, a Tatai-medencét, és tiszta időben akár a Dunáig is elláthatunk.
Medvehagyma-terepszemle a szezon csúcspontján
Bár a Vértesben alapvetően nem jellemző a medvehagyma, mégis van egy olyan terület Tatabányán, a Sík-völgyi-erdőben, ahol tömegesen megtalálható a növény. Az erdészet ezt kihasználva gasztronómiai tanösvényt létesített itt tavaly. A helyszínt legkönnyebben a 6-os busszal lehet megközelíteni, amiről a biogázüzemnél (vagy ha így jobban beazonosítható: a vágóhídnál) kell leszállni. Innen az erdei út már egyenesen az első tábláig vezet. Egy jó tanács: semmiképp ne indulj neki éhesen!
Medvehagymás terepszemle from Turistamagazin on Vimeo.
Mi ugyanis éppen ebédidő környékén jártunk a medvehagymától illatozó terepen, és korgó gyomrunkon az sem segített sokat, hogy a kihelyezett táblákon ínycsiklandozó ételek képeit és receptjeit helyezték el. A kicsivel több mint 1 km-es tanösvény pont ettől rendhagyó. Amellett, hogy bemutatja a népszerű növényt, illetve felhívja a figyelmet arra, mivel lehet esetlegesen összekeverni, valamint hogyan tudjuk megkülönböztetni mástól, 8 darab kétoldalas táblán a felhasználásához is remek tippeket ad. A levestől kezdve a salátán és a süteményen át van itt minden, egészen az olyan fogásokig, mint a „csirkemellfilé füstölt sajttal és medvehagymával töltve, baconben”. Ember legyen a talpán, aki nem pillant vágyakozva a következő étkezés elébe - pedig én nem is vagyok olyan nagy medvehagymafan, mint amilyen például Imre, aki már sajnálja, hogy a húsvéti báránysültet nem bolondította meg egy kicsit a növénnyel. Tőle tudjuk meg azt is, hogy spenótosan elkészíteni (fokhagymával és tükörtojással) nagyon is érdemes, míg önálló salátaként (bizonyos mellékhatások miatt...) nem ajánlott fogyasztani a medvehagymát.
Mivel a tanösvény a helyi jelentőségű Észak-Vértesi Természetvédelmi Területen található, így itt csak hatósági engedéllyel lehet gyűjteni a lágyszárút, amit Tatabánya jegyzőjétől lehet kérni. Nem védett természeti területen, állami erdőkben fejenként 2 kg a napi limit. Még egyáltalán nem futottál ki az időből, ha szedni szeretnél, ha pedig a végtelen medvehagymamezőben gyönyörködnél, azt akár itt, a Vértesben is megteheted.
Írta: Hidvégi Brigi
Fotók és video: Dabis Balázs Silvius
Te is rajongsz a medvehagymás ételekért? Küldd be nekünk a kedvenc medvehagymás harapnivalód receptjét (ha van saját fotód, az is jöhet) a szerkesztőség kukac turistamagazin pont hu-ra 2016. április 13. délig! Ha sikerül begyűjtened a legtöbb lájkot a Turista Magazin Facebook-oldalán, MTSZ-es ajándékcsomaggal gazdagodhatsz!
