Szerencséjük van a Budán lakóknak, mert nem egy olyan kerület van a főváros nyugati oldalán, ahol csak lépések választják el a lakónegyedet a természettől. Ilyen a második kerület Nyék városrészében lévő természetvédelmi terület is, mely a Nagybányai úttal határos. Az Apáthy-szikla jellegzetes mészkőképződménye különleges helyet foglal el Budapest zöld turistacélpontjai között. Az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölé magasodó dolomitfal egyedi flórája és faunája révén kiemelkedő természetvédelmi érték. Nevét a terület egykori tulajdonosáról, Apáthy Gáborról kapta. Beépítetlenségét a meredek hegyoldalnak köszönheti. Az 1500-as években, I. Mátyás és II. Ulászló uralkodása idején vadászkastély, és az azt körülvevő vadaskert volt található a szikla környezetében.

1 / 33

2 / 33

A török hódoltság elnéptelenítette, majd az 1930-as években kezdték feltárni. Gazdag élővilága mellett geológiai értéke is páratlan. Egyedülálló, hófehér dolomitcsipkéi meghatározzák a táj látképét. Földtörténeti kialakulása is érdekes, az egymáson elmozduló kőzettömegek súrlódó felületén létrejött szögletes darabok összessége. A sétautat fedő murva a dolomit természetes porlódásának köszönhető. Sétáljunk végig a keskeny ösvényen, és hamarosan a jellegzetes, fehér korláthoz érkezünk. Továbbindulás előtt érdemes kilépni a sziklateraszra, ahol bámulatos városi panorámát élvezhetünk.

3 / 33

Az útvonalon tanösvényszerűen hét ismertető tábla állomásánál olvashatunk hasznos információkat. A középúton látható Kőkapu barnás-vöröses elszíneződése ugyancsak a geológiai változatosságot tükrözi. Az elszíneződés a vasas vegyületek meleg vízből való kicsapódásának eredménye. A tátongó kőlyuk feletti szikláról úgyszintén varázslatos a kilátás. A területen hét barlangszerű üreget tartanak nyilván, melynek legszebbike a vörös agyagtöbörből kialakult Kőkapu.

4 / 33

5 / 33

Kirándulásunk első szakasza a Görgényi útnál véget ér. A tanösvény utolsó táblája az erdőjárás írott és íratlan szabályaira hívja fel a figyelmet, de ennek ellenére a látogatók egy része nyomot hagy maga után. Átkelve az aszfalton, a zöld jelzés emelkedni kezd. A Látó-hegy (376 méter) tetején épített Árpád-kilátó 1929-ben készült el Glück Frigyes, egykori városatya kezdeményezésére. Terméskő alapja Friedrich Lóránt tervei alapján készült el. A „székely stílusúnak” mondott teraszos építményről csak egy szeletét élvezhetjük a kanyargó Dunának. Akárcsak az Apáthy-szikla tanösvénye, ez a kilátó is könnyedén megközelíthető, aminek köszönhetően a tavaszi napsütésben jócskán megtelt látogatóval. A turistáktól zsúfolt kilátót gyorsan magunk mögött hagytuk, és a Kéken folytattuk az utunkat. A térkép szerint is piknikező helynek jelzett tisztáson egy alma erejéig időztünk, majd a három lehetséges útvonal közül továbbra is a Kéket választottuk.

6 / 33

7 / 33

A Látó-hegy, Kecske-hegy, Határ-nyereg régióját több jelzett útvonal hálózza be, így változatos hosszúságú körtúrákat tehetünk. A könnyen, akár babakocsival is járható, többnyire szintben vezetett útvonal nem véletlenül a családi kikapcsolódások kedvelt helyszíne. A kirándulók kényelmét több helyen padok, asztalok, vízvételi hely és játszótér is szolgálja. A Hármashatár-hegy legkedveltebb sétaútja, a Glück Frigyesről elnevezett útvonal a Látó-hegyet a Határ-nyereggel köti össze. Az egykori szállodatulajdonos korát felülmúlóan sokat tett a környék turizmusának fellendítéséért. Nevéhez nemcsak az Árpád-kilátó megépítése, hanem a jános-hegyi társa is köthető. Az Oroszlán-szikla már régóta szerepelt a bakancslistámon, így ezzel a túrával a neve mellé pipa kerülhetett. A nem túl nagy méretű dolomitrög jellegzetes alakja miatt híresült el.

8 / 33

A leginkább egy ülő oroszlánra hasonlító szikladarabot még meg is faragták egy kicsit, hogy a névadójára még inkább emlékeztessen. A Wikipédia szolid megfogalmazása szerint a II. világháborúban megsérült, más források szerint lerobbantották a fejét, hogy az orosz tankok átvonulhassanak. Mindenesetre csonkán is felismerhető alakkal, méltóságteljesen fogadja az erre járókat. A Glück Frigyes út és a keletre vele párhuzamos ösvény között magasodik a Kecske-hegy sziklavonulata. Az előbbin haladva csak felnézhetünk rá, míg a körjelzésről akár meg is közelíthetjük kopasz platóját.

9 / 33

A kitaposott járatok ugyan jelzetlenek, de biztonságosak ahhoz, hogy tetejükről még magasabb szintről csodálhassuk meg a környező tájat. Bármelyik úton is jöttünk, a Határ-nyereg csomópontjában választhatunk. A sárga sáv igen meredek, rövid kaptatója a Szépvölgyi út parkolójába bukkan ki. A Hármashatár-hegyre kissé nehezebben járható, köves útvonal vezet, de rövidsége miatt népszerűsége ennek is széleskörű. A II. világháborúban betöltött szerepére emlékeztetnek a máig is látható légvédelmi bunkerek. A füves fennsíknak nemcsak a múltja mozgalmas, de a fejlesztéseknek köszönhetően a turisztikai jelene is.

10 / 33

11 / 33

A balatonboglári mintájára 2016-ban hasonló szerkezetű gömbkilátót építettek, melyről 360 fokos panorámát élvezhetünk. Az építmény névadója Guckler Károly erdőmester, aki a Hármashatár-hegy újrafásításában szerzett kiemelkedő érdemeket. A gömb teraszáról főleg a Duna felé, míg földszintjén, a bunkerek mellől a nyugati oldalra látunk rá. A tavaszi zsongás nemcsak a kirándulókra vonatkozik, de a mező éledő virágpompájára is. Ha nemcsak a látóhatárt fürkésszük, hanem a lábunk elé is nézünk, akkor megcsodálhatjuk a kökörcsineket, a héricseket vagy az apró nőszirom sárga virágait is.

12 / 33

Budapest kedvenc kirándulóhelyét a tavaszi napsütés életre keltette, és a kiránduló sokaság ellenére is egyedi élménnyel gazdagodtunk.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!