Túra a zempléni kőkilátók nyomában
Magyarország legmagasabb hegyeinek listáján zempléni csúcsaink ugyan nem az elsők között szerepelnek, de az elénk táruló panorámák szépsége alapján bizonyosan benne vannak a top 10-ben.
A hazánk északkeleti csücskében elterülő Zempléni-hegység Budapesttől mért távolsága és megközelíthetősége alapján méltatlanul marad el elsődleges túracélpontjaink sorában. Kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrája miatt ide nem is olyan egyszerű a kiruccanás, mint némely főváros közeli hegyünkre. Eldugott kis településeinek útjai az autónk futóművét sem kímélik, de ha egyszer már belekóstoltunk a táj szépségébe, akkor biztosan nem akarunk egyhamar távozni. A borkedvelők Mekkáján és a kalandparkok hívein kívül a természet magányos csendjére vágyók is számtalan nekik tetsző helyszínre lelhetnek ezen a vidéken. A Zemplén egyik legnagyobb, legvadregényesebb tájegysége az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Változatos tájképi adottságát a vulkánosság felszíni tagolásának köszönheti.

A gazdag történelmi múltú Regéc és Háromhuta térségében nemcsak II. Rákóczi Ferenc nyomaira bukkanhatunk rá, de a környező sziklacsúcsokat mesés panorámáik a jelenben is felejthetetlenné teszik. Nemcsak a Kék, hanem a szövődő turistautak is segítik a régió feltérképezését. Az egyutcás Regéc végén a házakat magunk mögött hagyva azonnal az erdőben találjuk magunkat. Az itt folyó Bodrog és Hernád gazdag vízgyűjtő területének köszönhetően szinte mindegyik útvonalat kíséri egy-egy erecske. A Puskás-patak a kék, a Mély-patak pedig a zöld ösvény hű társa.

Az erdő változatos, megtaláljuk az árnyas tölgyeseken kívül a büszke bükktörzseket, vagy akár a fenyvesek, sőt a nyírek is gazdagon képviseltetik magukat. A hegység vulkanikus eredetének tanúbizonyságai is lépten-nyomon láttatják magukat. A falutól északra a szurdokká szűkülő völgy mélyén látványos, különböző alakzatú kövek társaságában tehetünk egy rövidke pihenőt. A Kemence-kő mellett az Országos Kéktúra történetét eleveníti fel a kihelyezett emléktábla. A hely elnevezéséről vagy történetéről is szívesen olvasnék, de erről még az internet is csekély információt tartalmaz.

Erős emelkedőn kaptatunk felfelé a Kerékkötő-hegy gerincére, miközben legalább 300 méteres szintkülönbséget küzdünk le. Ha a zöld jelzésen keresztül közelítünk, akkor útközben a Rákóczi-kő állja rövid ideig az utunkat. Ezek a patkónyomos kövek a monda szerint II. Rákóczi Ferenc lovától származnak. Legismertebb tagja a Mély-patak völgyében pihen, és arról mesél, hogyan ütött nyomot a fejedelem lovának patkója a kemény andezitbe, amikor éppen egyetlen lendülettel ugratott Regéc várából ide.

A Tokár-tetőre érve már a Pengőkői-úton haladhatunk tovább. A név nem véletlen, mert a következő sziklaalakzat is ezzel az elnevezéssel bír. Sajnos a kilátást gátolja a sűrű növényzet, de azért érdemes kis kitérőt tenni a háromszögön. A csúcsról, szűken ugyan, de a Milic-csoport hegyei sejthetők. Egy nagy tarvágást kerülve már a Nagy-Péter-mennykő lábánál jártunk. A leírásokat böngészve kitűnt, hogy valaki lemérte azt a kb. ezer lépés távolságot, ami a kilátástól választja el a túrázót. Érdemes tehát felkerekedni, és a köves úton felsétálni a csúcsig. Észak felé nyílik meg a táj, a varázslatos Hegyköz és a mögöttes Milic irányába tekinthetünk el. Tiszta időben feltűnhet Füzér vára is.

Visszatérve a Kékre kelet felé vettük az irányt. A pecsételő pontos állomásokon (Istvánkúti erdészház) hamar átrobogtunk, és a Mlaka-réten időztünk kicsit. Ezeket a Zemplén zárt erdőségét megtörő réteket a középkor jobbágyai vágták állataik legeltetése céljából. Az irtás gyakran arról a családról kapta a nevét, amely nemzedékeken keresztül gondozta azt. Az Istvánkúti nyírjeshez hasonlóan egy-egy kis szigetben itt is találkozhatunk a fehér törzsű csoportokkal. A kellemes pihenőhelyen minden adott egy családi délután aktív eltöltéséhez. Tűzrakó hely, esőbeálló, pihenőpadok növelik a kirándulók komfortját.

A változatosság kedvéért újabb kék-sárga háromszög jelzések irányítottak fel minket a Sólyom-bérc kilátópontjáig. A vulkanikus kövek között gázolva a meredek andezitfal mögül tárul elénk a sziklák csoportja. A látóhatárt a regéci vár koronázza. A sziklamászók is megtalálják a számításukat, jelzi ezt a köveken sok helyen feltűnő rögzítési pont. Sajnos a meteorológusoknak ezúttal igazuk volt, a lehűlést változóan felhős ég kísérte. A napsütést természetesen pont a csúcsokra érkezve szűrték árnyékká a felhők. A panoráma így is lenyűgöző, ezért itt is szusszantunk egyet.

Újabb tízperces menetelést követően már a Szpalanyica völgyfőhöz értünk, ahonnan majd a kék négyzet jelzésen terveztünk Háromhutára menni. Utunk végig könnyen, kényelmesen járható, így is folytatódott. Szintben haladva a Nagy-Hangyás oldalában sétáltunk az újabb kék háromszög jelzésig. Ha nem innen másszuk meg a hegyet, akkor a Cselliszka-rét irányából. A Kerek-kő bizonyosan a hegység egyik legszebb kilátópontja. A kb. 20 méter magas sziklafalról északra és nyugatra nyílik a táj. A széles platón viszonylag nagy felületen, több irányból örökíthetjük meg a természet szépségét.

Háromhutára akár a Kéken barangolunk vissza a Gerendás-rétet érintve, akár a Szpalanyica-völgy árnyas lejtőjén indulva, egyiket sem fogjuk megbánni. A Tolcsva-patak mentén, a gyengén csorgó Flórika-forrás vízétől frissülhetünk fel.
A Rákócziak által alapított üveghutával kezdődött Háromhuta település története, ahová utunk végeztével tértünk be. A három részből álló kisközség népi lakóházai önmagukban is megérnek egy kirándulást, csakúgy, mint a közeli Regéc, és annak szépen felújított vára. Aki a Zemplén ezen szegletébe tervez kirándulást, készüljön több napra, mert a látnivalók egybe biztosan nem férnek bele.
Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Leülök, hogy a lelkem is utolérjen, avagy ilyen volt az Everest Base Camp trekking
Az őrült jó kalandokat tartalmazó pakliból most az 5364 magasan fekvő Everest Base Camp (EBC) gyalogtúrát húztam. Tizenegy nap gyaloglás Nepálban, a hegyek országában, egészen Csomolungma, a Föld istenasszonya lábához, vagy ahogyan a nepáliak nevezik, Sagarmantha, a mennyország csúcsának kezdetéig.
→ Tovább
Tíz dolog, amit nem tudtál a cserkésztáborokról
Avagy: hogyan lehet rávenni egy csapat kamaszt, hogy 10 napot töltsön az erdőben áram és telefon nélkül?
→ Tovább
A Somló: egy hegy, ami több, mint egy hegy
Ami a Japánoknak a Fuji, a görögöknek az Olimposz, az nekem a Somló. Hiszem, hogy itt is istenek laknak. Ha nem is a felhőkben, talán nem is a ligetekben, de a hegy levében biztosan. Régóta vallom, hogy túráink során nemcsak a tájat, a benne lakó embereket kell megismerni, de az ottaniak étkét és italát is. Így kerülhet sor a borra.
→ Tovább






