Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Túra a zempléni kőkilátók nyomában

Turista Magazin 2017.03.29.

Magyarország legmagasabb hegyeinek listáján zempléni csúcsaink ugyan nem az elsők között szerepelnek, de az elénk táruló panorámák szépsége alapján bizonyosan benne vannak a top 10-ben.

 

A hazánk északkeleti csücskében elterülő Zempléni-hegység Budapesttől mért távolsága és megközelíthetősége alapján méltatlanul marad el elsődleges túracélpontjaink sorában. Kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrája miatt ide nem is olyan egyszerű a kiruccanás, mint némely főváros közeli hegyünkre. Eldugott kis településeinek útjai az autónk futóművét sem kímélik, de ha egyszer már belekóstoltunk a táj szépségébe, akkor biztosan nem akarunk egyhamar távozni. A borkedvelők Mekkáján és a kalandparkok hívein kívül a természet magányos csendjére vágyók is számtalan nekik tetsző helyszínre lelhetnek ezen a vidéken. A Zemplén egyik legnagyobb, legvadregényesebb tájegysége az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Változatos tájképi adottságát a vulkánosság felszíni tagolásának köszönheti.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


A gazdag történelmi múltú Regéc és Háromhuta térségében nemcsak II. Rákóczi Ferenc nyomaira bukkanhatunk rá, de a környező sziklacsúcsokat mesés panorámáik a jelenben is felejthetetlenné teszik. Nemcsak a Kék, hanem a szövődő turistautak is segítik a régió feltérképezését. Az egyutcás Regéc végén a házakat magunk mögött hagyva azonnal az erdőben találjuk magunkat. Az itt folyó Bodrog és Hernád gazdag vízgyűjtő területének köszönhetően szinte mindegyik útvonalat kíséri egy-egy erecske. A Puskás-patak a kék, a Mély-patak pedig a zöld ösvény hű társa.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Az erdő változatos, megtaláljuk az árnyas tölgyeseken kívül a büszke bükktörzseket, vagy akár a fenyvesek, sőt a nyírek is gazdagon képviseltetik magukat. A hegység vulkanikus eredetének tanúbizonyságai is lépten-nyomon láttatják magukat. A falutól északra a szurdokká szűkülő völgy mélyén látványos, különböző alakzatú kövek társaságában tehetünk egy rövidke pihenőt. A Kemence-kő mellett az Országos Kéktúra történetét eleveníti fel a kihelyezett emléktábla. A hely elnevezéséről vagy történetéről is szívesen olvasnék, de erről még az internet is csekély információt tartalmaz.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Erős emelkedőn kaptatunk felfelé a Kerékkötő-hegy gerincére, miközben legalább 300 méteres szintkülönbséget küzdünk le. Ha a zöld jelzésen keresztül közelítünk, akkor útközben a Rákóczi-kő állja rövid ideig az utunkat. Ezek a patkónyomos kövek a monda szerint II. Rákóczi Ferenc lovától származnak. Legismertebb tagja a Mély-patak völgyében pihen, és arról mesél, hogyan ütött nyomot a fejedelem lovának patkója a kemény andezitbe, amikor éppen egyetlen lendülettel ugratott Regéc várából ide.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


A Tokár-tetőre érve már a Pengőkői-úton haladhatunk tovább. A név nem véletlen, mert a következő sziklaalakzat is ezzel az elnevezéssel bír. Sajnos a kilátást gátolja a sűrű növényzet, de azért érdemes kis kitérőt tenni a háromszögön. A csúcsról, szűken ugyan, de a Milic-csoport hegyei sejthetők. Egy nagy tarvágást kerülve már a Nagy-Péter-mennykő lábánál jártunk. A leírásokat böngészve kitűnt, hogy valaki lemérte azt a kb. ezer lépés távolságot, ami a kilátástól választja el a túrázót. Érdemes tehát felkerekedni, és a köves úton felsétálni a csúcsig. Észak felé nyílik meg a táj, a varázslatos Hegyköz és a mögöttes Milic irányába tekinthetünk el. Tiszta időben feltűnhet Füzér vára is.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Visszatérve a Kékre kelet felé vettük az irányt. A pecsételő pontos állomásokon (Istvánkúti erdészház) hamar átrobogtunk, és a Mlaka-réten időztünk kicsit. Ezeket a Zemplén zárt erdőségét megtörő réteket a középkor jobbágyai vágták állataik legeltetése céljából. Az irtás gyakran arról a családról kapta a nevét, amely nemzedékeken keresztül gondozta azt. Az Istvánkúti nyírjeshez hasonlóan egy-egy kis szigetben itt is találkozhatunk a fehér törzsű csoportokkal. A kellemes pihenőhelyen minden adott egy családi délután aktív eltöltéséhez. Tűzrakó hely, esőbeálló, pihenőpadok növelik a kirándulók komfortját.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


A változatosság kedvéért újabb kék-sárga háromszög jelzések irányítottak fel minket a Sólyom-bérc kilátópontjáig. A vulkanikus kövek között gázolva a meredek andezitfal mögül tárul elénk a sziklák csoportja. A látóhatárt a regéci vár koronázza. A sziklamászók is megtalálják a számításukat, jelzi ezt a köveken sok helyen feltűnő rögzítési pont. Sajnos a meteorológusoknak ezúttal igazuk volt, a lehűlést változóan felhős ég kísérte. A napsütést természetesen pont a csúcsokra érkezve szűrték árnyékká a felhők. A panoráma így is lenyűgöző, ezért itt is szusszantunk egyet.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Újabb tízperces menetelést követően már a Szpalanyica völgyfőhöz értünk, ahonnan majd a kék négyzet jelzésen terveztünk Háromhutára menni. Utunk végig könnyen, kényelmesen járható, így is folytatódott. Szintben haladva a Nagy-Hangyás oldalában sétáltunk az újabb kék háromszög jelzésig. Ha nem innen másszuk meg a hegyet, akkor a Cselliszka-rét irányából. A Kerek-kő bizonyosan a hegység egyik legszebb kilátópontja. A kb. 20 méter magas sziklafalról északra és nyugatra nyílik a táj. A széles platón viszonylag nagy felületen, több irányból örökíthetjük meg a természet szépségét.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde
Fotó: dr. Kocsis Tünde


Háromhutára akár a Kéken barangolunk vissza a Gerendás-rétet érintve, akár a Szpalanyica-völgy árnyas lejtőjén indulva, egyiket sem fogjuk megbánni. A Tolcsva-patak mentén, a gyengén csorgó Flórika-forrás vízétől frissülhetünk fel.


A Rákócziak által alapított üveghutával kezdődött Háromhuta település története, ahová utunk végeztével tértünk be. A három részből álló kisközség népi lakóházai önmagukban is megérnek egy kirándulást, csakúgy, mint a közeli Regéc, és annak szépen felújított vára. Aki a Zemplén ezen szegletébe tervez kirándulást, készüljön több napra, mert a látnivalók egybe biztosan nem férnek bele.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Vándorló tölgyek – Bogyiszló (nem) féltett kincsei

Vándorló tölgyek – Bogyiszló (nem) féltett kincsei

2020.03.30.

Az Alföld tölgyesei drámai módon megfogyatkoztak. A síkvidéket kedvelő kocsánytalan tölgyek alig-alig lelhetőek fel a Kárpát-medence legnagyobb síkságán, főleg nem a Dunántúlon. Most mégis az itt élő, ritkaszép tölgyóriásokról fogok mesélni.

→ Tovább
Barangolás Péliföldszentkereszt környékén

Barangolás Péliföldszentkereszt környékén

2020.03.11.

A Gerecse-hegység leegyszerűsítve kibillent rögök, sasbércek és kisebb-nagyobb medencék halmaza. A leglátványosabb sasbérc a majd a Dunáig kifutó sziklafalával a Bajóti-Öreg-kő. Ide kirándulunk, az északkeleti Gerecse bájos, romantikus vidékére Péliföldszentkeresztről. Oda, „ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik”.

→ Tovább