Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Utazás a Kisalföld tűzhányójába

Turista Magazin 2015.12.11.

Hazánk egyik legfiatalabb vulkánja kialakulása után négymillió évig állt ellen a természet pusztító erőinek, majd az ember ötven év alatt eltüntette a nagy részét. Ami viszont megmaradt, az egy csodálatos nyitott könyv egy tűzhányó belsejéről, méghozzá a nyomtathatónál jóval nagyobb, háromszáz méteres méretben.

Valahol Magyarországon, heves robbanások kíséretében, újonnan születő tűzhányó emelkedik ki a tenger vizéből. Bár manapság ez lehetetlen, 5-6 millió éve (tehát földtörténeti szempontból szinte a múlt héten) ez többször is előfordult a Dunántúl területén. A heves kitörések után hátramaradt kemény vulkáni kőzetek környezetében aztán más és más folyamatok zajlottak le. A délre eső, egymáshoz közeli vulkánok tövében ma a Balaton vize csillog, és a Tapolcai-medence tanúhegyeiként ismertek. Az északabbra lévő Kis-Somlyó körül még nagyrészt kitartanak a környező, puhább kőzetek, így alig emelkedik ki a környezetéből, a Bakony felé eső Somló viszont a bazaltsapkás tanúhegyek talán legszebb, a kőbányászattól is megmenekült példája. A Celldömölk város határában álló Ság hegy is hasonló, lapos tanúheggyé alakult, később azonban újabb erők kezdték alakítani: az ember gépei. Alig ötven év alatt kőzeteinek nagy részét elszállították, az anyagából utak és vasutak épültek, a hegycsúcs helyén pedig csak a bánya mesterséges krátere maradt.

  

nov-3_008-2.jpg

 

Az ország közepéből hosszú út vezet a Ság hegyhez, így érdemes korán, akár órákkal napkelte előtt indulni. A Bakony hegyei lassan fogynak el, a nappal első fényei már csak a Kisalföld nyugati szélének síkságát mutatják. Az egyre ismerősebb településnevek jelzik a csökkenő távolságot, de a Ság hegy valahogy egyik erdősáv mögött sem akar felbukkanni. Végül, már csak néhány kilométer távolságból, meglepően kicsinek mutatja magát az egykori vulkán. Lentről nézve nem is tűnik túl nehéznek a megmászása, így elérkezettnek tűnik az idő pihenni is a hosszú út után.

  

nov-3_179-hd-2(1).jpg

Kilátás az ébredező Celldömök városára 

 

A még dérrel borított mezőkről a bánya egykori siklójának útvonalán vezet az út a Sághegy fogadó előtti parkolóhoz, a hegy sziklás, meredek oldalának tövébe. Innen a Ság vulkánösvény vezet felfelé, és a legmagasabbra nyúló szőlőskertek után egyszer csak megérkezünk a kráterbe.

 

nov-3_039-hd-2.jpg

Reggel a kráterben 

 

A hegy csúcsa helyén ma egy olyan háromszáz méter átmérőjű mesterséges kráter sötétlik, amelynek formáját leírni szinte lehetetlen vállalkozás, de tény, hogy a magyar nyelv a szabálytalan szóval meg sem közelítheti az itteni sziklavilág bemutatását. A hegy tetejének széléről ide vezető út először egy mesterséges kanyonban halad, majd egy szűk kapun át érkezik meg az egykori kőbánya legmélyebb részére. A bányaudvar tökéletesen sík, fűvel borított alja éles ellentétben áll a fölé tornyosuló sziklafalak látványával: egy félbevágott vulkáni kávakürtő mered a mélység fölé. A két oldalán egymásra rakódott rétegek a tűzhányó működésének viharos és még viharosabb történetének nyomát őrzik.

 

nov-3_032-2.jpg

A sziklák között a Ság vulkánösvény látványos táblái mutatják az utat, térben és időben egyaránt

  

sag-2.jpg

Az információk rendezését pedig Kiss Balázs és a tápiógyörgyei Patkós Stúdió jóvoltávól Vulkán-fickó segíti

 

Bár a hegy megmaradt csúcsának magassága csak 12 méterrel kisebb az eredetinél, a csúcs kőzettömegének nagy része eltűnt. A hatalmas volumenű kőbányászat nem csupán a vasút közelségének köszönhető. A Ság hegy egyike azon kevés tűzhányóknak, amelyek kráterében a működés befejező szakaszában tüzes lávató alakult ki. Ez az egyre mélyebbé váló, majd több rétegben, évtizedek alatt megszilárdló bazalttömeg lett a modern ember fontos építőanyagává, ami az itteni lelőhelyet értékes, gazdaságilag is könnyen megtérülő bányává tette.

 

nov-kk.jpg

A bánya zegzugos sziklabirodalmát csak lassan foglalja vissza a természet

 

A hegy oldalának kiváló szőlőtermő képességét kétezer éve ismerik, ma a Nagy-Somlói történelmi borvidék része. A szomszédos tanúhegyekhez hasonlóan itt is a Kisalföld szüntelenül fújó szelei és a sok napfény kedvez a szőlőtőkék savtartalmának megőrzésének, ami az itteni borok erőteljes, gyümölcsös ízét adja.

 

nov-3_134-2.jpg

Szőlők Mesteri fölött 

 

A borok jellege a hegy kis területén belül is jelentősen eltér: az északi oldal gyümülcsös, savas ízeivel szemben a déli oldal - a parányi borvidék mércéjével - viszonylag lágy, zamatos ízeket ad.

A Ság hegyi bort, a „Sagweinerként” ismert gyógyitalt, hajdan vesetisztító, emésztésjavító és étvágyfokozó hatásai miatt ajánlották szerte Európában.

 

nov-3_083-2.jpg

A látogatóközpont és a keleti oldal szőlői Celdömölk irányából 

 

A hegy és általában a vulkáni működés jobb megismeréséért már a hetvenes években a celldömölki vasútállomásról induló jelzett turistaút vezetett a hegytetőre, a kőbánya egykori transzformátorházában pedig berendezték a ma is működő Sághegyi Múzeumot. Itt állították ki többek között Eötvös Loránd továbbfejlesztett torziós ingájának egy példányát, amellyel a Ság hegyen végezte méréseit, valamint a hegyi szőlőművelés és bányászat emlékeit. Az épület melletti parkban kicsiket és nagyokat egyaránt vár a kőpark és a játszókert, ahol jellegzetes hazai kőzeteket bemutató kiállítás, lemeztektonikai puzzle-óriás és forgatható, vulkános információs kockák várják a látogatókat. A növekvő igényekre reagálva, avagy azt katalizálva, a 2000-es évek végén indult kezdeményezés egy még alaposabb és látványosabb bemutatóhelyért, amely az európai uniós támogatásnak köszönhetően néhány évvel ezelőtt valósággá vált.

 

nov-3_155_5-hd-3.jpg

A felső szinteken hazai tájak és a Ság hegy panorámája vár 

 

A Földes és Társai Építésziroda által megálmodott látogatóközpont a látogatókat lentől fölfelé irányító elrendezésével a felszínre törő magma útját, míg rusztikus megjelenésével a hegy és környékének ipari építészetét idézi. Az épületbe lépve a földszinten egy látványos modellezőszobában gombnyomásra működésbe hozhatunk egy miniatűr gejzírt, vagy akár földrengést is indíthatunk. A lépcsőn fölfelé haladva a Vulkánszínházhoz vezet az út, ahol 20-25 perces, látványos filmekben láthatók a világ tűzhányói, köztük a kihunyt Ság is. A Tűzhányóteremben az Etna domborzati modellje mellett vulkanikus kőzetek és ásványok várják a látogatókat, a vulkánszimulációs teremben a folyó és fortyogó láva élethű hangját hallgatva akár sétálhatunk is a fonatos lávafolyás modelljén, a Verne-szoba pedig a Naprendszer más bolygóira repít.

 

nov-3_158_hd.jpg

 

A kiállítások külsőleg is látványosak, de az igazán magával ragadó meglepetés a legapróbb részletekre is kiterjedő tudományos alaposság, az anyagok összeállításában ugyanis hazánk vezető vulkanológus és geológus szakemberei működtek közre. A legfelső emeleti, hazai vulkánokat bemutató teremben például a Börzsöny és a Dunakanyar geológiájáról került a falra egy olyan egyszerű, látványos anyag, amelynek tartalma e sorok írójában közel tíz év különböző utánaolvasásai között tett egy csapásra rendet. Számos hasoló élmény után az épület legmagasabb pontjáról a Ság keleti oldalára nyíló kilátás mellett még a hegy borait is megismerhetjük.

 

nov-3_016-hd-k.jpg

Egyéni látogatók legközelebb december 27. és 30. között, illetve márciustól járhatják be a létesítményt

 

A helyszín bemutatása nem áll meg a látogatóközpont falain belül: a hegyre rendszeresen indulnak geológiai, botanikai és bányásztúrák. A hegyoldalban fekvő múzeum a nyári félévben, a hét öt napján várja a látogatókat. A látogatóközpont interaktív bemutatóépülete a téli időszakban, december 1-től márciusig, csak csoportok előzetes bejelentkezése alapján nyit ki; természetesen a tárlatvezetés, túravezetés, foglalkozások tartása ebben az időszakban is elérhető. Az egyéni látogatók számára legközelebb december 27. és 30. között tart nyitva, 10.00 és 16.00 óra között. A hegyi tanösvény, bár néhány meredek szakasza havas időben nehéz tereppé válhat, egész évben látogatható.

 

nov-3_109-2.jpg

 

 

Írta és fotózta: Gulyás Attila 

Meglepetésszurdok „Egy pocsolya emlékirataival”

Meglepetésszurdok „Egy pocsolya emlékirataival”

2020.02.17.

Friss levegő, fehér mészkősziklafalak között kanyargó, könnyen járható ösvény, völgyárokban csörgedező patak, egy igazi „ősemberbarlang”, mesélő telefonfülke az erdő szélén és remek panoráma a Budai-hegyekre. Mindezt tudja a Máriaremete határában lévő Remete-szurdok.

→ Tovább