Vándorló tölgyek – Bogyiszló (nem) féltett kincsei
Az Alföld tölgyesei drámai módon megfogyatkoztak. A síkvidéket kedvelő kocsánytalan tölgyek alig-alig lelhetőek fel a Kárpát-medence legnagyobb síkságán, főleg nem a Dunántúlon. Most mégis az itt élő, ritkaszép tölgyóriásokról fogok mesélni.
A Tolnai-Sárköz ma már kultúrtáj: szántók, települések, utak mindenfelé, de Bogyiszló keleti határában van egy terület, ahol még dacol a természet pár aggastyánja az emberi gyarlósággal. Ott élnek a „vándorló tölgyek”, amelyek a Duna keleti oldaláról egyszer csak a folyam nyugati partjára kerültek. Ez nem földindulás volt, csak folyószabályozás, pontosabban mederelterelés. Az ember azt hitte, hogy jót tesz, ha a Dunát kordában tartja, új, szabályozott mederbe tereli. Így is tett, és miközben árvízmentesített és szántóföldet nyert, elvesztett egy hatalmas természeti értéket, a Duna árterét, aminek torz maradványai délebbre Gemencen, Béda-Karapancsán még talán fellelhetőek.

Bogyiszló és Szekszárd környéke a második országos katonai felmérés térképén, a 19. század közepén. Jól látható, hogy a Duna a mai helyétől kilométerekre kanyargott.

Az itteni tölgymatuzsálemek ligeteit a korábban zárt, tölgyes erdőből alakították ki marhalegelő-nyerés és disznómakkoltatás céljából. Ezen a területen a fákat a makkszórás és az árnyékadás miatt hagyták meg eleink. Itt a gyep és az erdő közötti részek váltakozásával mozaikos, igen értékes (a pusztára és az erdőre egyaránt jellemző fajok alkotta) élőhely jött létre. Ennek a gyepgazdálkodási rendnek a fenntartásához hozzátartozik az ember tudatos legeltető tevékenysége, hogy megakadályozza az erdő térhódítását a gyepek kárára.


Sajnos a rendszerváltás után drámaian csökkent a legeltetett állatok száma, és így a fás legelők fennmaradása is veszélybe került. Lassan feledésbe merül az a sok évszázados megtapasztalt tudás és bölcsesség is, amit az itt legeltetők tudtak a táj fenntartható használatáról. Ezzel nemcsak a növények, de a hozzájuk kötődő állatok is veszélybe kerültek: a búbos banka, a szalakóta, a kék vércse, az ürge, a szarvasbogár…


Az M6-os autópályáról alig 10 perc alatt érünk Bogyiszlóra, ami számomra az ízes, kemény húsú, kissé csípős, de jóízű paprikájáról híres. Mióta ismerem a falu határában délcegen díszelgő tölgyóriásokat, azóta számomra ők az igazi itteni attrakció. A falu után a Duna felé haladva, az állattartó telepet elhagyva balról már az egykori fás legelőt láthatjuk, de leállni az információs táblánál érdemes.


A Kasztói-rét az egykori erdős, manapság már hagyásfás legelő az itteni vízjárta terület kocsányos (mocsári!) tölgyesének büszke maradványa. Az óriások még dacolnak az idővel, a mohó emberekkel; büszkén idézik az egykori alföldi erdők méltóságát, szépségét. Már ha a rossz gazda, az ember hagyja. Ugyanis a legelő egyre növekvő részét szántják fel. Védett területen! (A 87 hektáron elterülő „őstölgyest” 1993-ban védetté nyilvánították.)


A legeltetéssel jól megférnének az öreg fák, de a szántóföldi művelés, az azzal járó talajbolygatás, kemizálás nem használ egészségüknek. Amúgy is szenvednek a kiszáradástól a vízigényes tölgyek. (A kocsányos tölgyet mocsári tölgynek is nevezik.) Még így is monumentálisak az elszórtan álló, kb. kétszáz éves fák 3-5 méteres törzskerületükkel, 25-30 méteres magasságukkal, és hatalmas, szétterülő koronájukkal.


A tekintélyes átmérőjű törzs, az impozáns, ágas-bogas ágazat és a terebélyes lombozat tiszteletet parancsoló.
Köztük, alattuk sétálgatva megáll az idő, s valami hatalmas, de könnyű nyugalom telepszik ránk; mintha egy jó kupa óbort hörpintettünk volna.

A kétarcú Csergezán-kör
A főváros nyugati kerületeivel néhol összeolvadó Budai-hegységnek kevés olyan része van, amit a kirándulók ne rutinszerűen látogatnának. Egy zsúfolt ünnepnapon célszerű és látványos kombináció a tömegmágnes Csergezán-kilátó és a jóval szerényebb ismeretségű Szarvas-árok mixe.
→ Tovább
Ezért imádom a teljesítménytúrázást és különösen a Mátrabércet
Avagy a gyaloglás filozófiája. Hazánk egyik legismertebb, komoly felkészülést igénylő teljesítménytúrája sok-sok óra tömény eksztázist és olyan tájélményt nyújt a felkészült vándornak, mint hazánkban talán semmi más.
→ Tovább
Thaiföld két keréken - sátorral a mérgeskígyók földjén
Kalandos utazás Thaiföldön, bringával és gyalogosan, dzsungeltúrával és egy néhány napos kényszerpihenővel megspékelve.