Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Kő-hegyi barangolás

dr. Kocsis Tünde 2020.03.30.

A Visegrádi-hegység Szentendre és Pomáz fölé magasodó déli lába a fővárosi agglomeráció közkedvelt kirándulóhelye. A Kő-hegy bebarangolása nem is annyira céltalan, mint ahogy arra a szó jelentése utal. A Kő-hegyi tanösvény a környék leglátványosabb pontjait fűzi egy tökéletes túraútvonallá.

A 340 méter magas, vulkanikus eredetű, több millió éves Kő-hegy Pomáz felől a több helyen igen meredek zöld sávon, vagy Szentendre irányából, az Anna-völgyön át egy jóval szelídebb útvonalon közelíthető meg. A közút felől is jól látható látványos sziklaletörés jóval magasabbnak mutatja a csúcsot, mint ahogy azt a turistautakon megtapasztalhatjuk. Mi többedjére is a Lajos-forrás felé vezető, rossz minőségű aszfaltról az erdőbe vezető zöld jelzést választottuk. A Czibulka János nevét viselő menedékház és a tanösvény megközelítése ebből az irányból a legkényelmesebb.

Az erdészház után széles, kavicsos út emelkedik lassan felfelé. A Sás-völgyet elhagyva, egy Y elágazásban jobbra a sárga kereszt, barlang jelzésen jön majd visszafelé az utunk, de most a bal oldali zöld sáv maradt a vezetőnk. Bal kéz felől egy meredek falú, mély árok kísért minket. Ebből az irányból a tanösvény utolsó ismertetőtáblájával találkozunk először.

IMG_0012 Y elágazás
Fotó: dr. Kocsis Tünde
IMG_0026 árok balról
Fotó: dr. Kocsis Tünde

A Kis-Kő-hegy és Kő-hegy közti nyereg tölgyesének helyén, egykoron a rómaiak szőlőtermesztéshez használták ki a száraz, meleg klímát. Az 1800-as évek filoxéra járványa vetett véget a gyümölcsöző gazdálkodásnak, aminek következtében a tőkék helyét visszavette az erdős-pusztarét társulás. A nyeregből hamarosan a menedékházhoz érkeztünk.

Az 1933-ban átadott épület az MTE Szentendrei szakosztályának köszönheti létét. Névadója később Czibulka János patikus lett, aki a város társadalmi életének korabeli motorja volt.

Az eredetileg egyszintes épületet ráépítéssel bővítették a csepeli Weiss Manfred művek turistái. A nagy kiterjedésű, dunai panorámás fennsík nem véletlenül vált turistaparadicsommá. Meglepő is volt a kihaltsága, amihez nyilván hozzájárult a menedékház átmeneti bezárása. Az épület egyébként komplex vendéglátó egység, nemcsak szállást kínálnak, de egyszerűbb, ízletes fogásokat is. A kőépület melletti zászlótartó rúd állításáról már nincsenek ennyire konkrét adatok, de talán az állami idők közalkalmazotti szakszervezeteihez köthető.

IMG_0065 menedékház
Fotó: dr. Kocsis Tünde

2012-es újjáépítésekor kapta a zöld márványtáblát, melynek felirata a gyors összefogásra és az oszlop megmentésére utal. A kényelmes pihenőhelyen megreggeliztünk, majd a tanösvényt rövid időre elhagyva, kitérőt tettünk „Napóleon kalapjához”. A sziklafal legjellegzetesebb alakú képződménye a császári fejfedőhöz való hasonlatossága alapján kapta a nevét. A formáció jóval ellenállóbb kőzetből álló kalap része védte meg a „szár” puhább rétegeit az eróziótól.

IMG_0094 gomba
Fotó: dr. Kocsis Tünde

A Gomba-szikla feletti kilátóterasz szépségét 1845-ben Petőfi is felfedezte, amikor barátaival Esztergomba gyalogolt.

Látogatásuk emlékére 1958-ban kőoszlopot emeltek. Azóta mint Petőfi-pihenő csábítja megállásra a vándorokat. Órákat is el lehetne merengeni a panoráma szépségén, de a tanösvény további állomásai is tartogatnak meglepetéseket.

IMG_0089 petőfi pihenő
Fotó: dr. Kocsis Tünde

A menedékház mögötti időszakos Kőhegyi-tó agyag bélelésű horpadásában tavasszal összegyűlik némi csapadék, hólé, de korántsem annyi, hogy azon csónakázni lehessen, mint egykoron.

IMG_0131 kőhegyi tó
Fotó: dr. Kocsis Tünde

A fennsíkról a sárga sávot és a tanösvény jelét követve a Cseresznye-hegy nyergébe érkeztünk. A vékony talajon alacsonyra növő molyhos tölgy mellett, elegyfaként elvétve cseresznyét is találunk. A lejtőn tovább ereszkedve szembetűnik egy fehér alapon három piros pont megjelenésű jelzés. A várak a Pilisben túramozgalom kódja figyelmezteti a szemfüleseket, hogy földsáncokkal is találkozhatnak.

IMG_0134 cseresznyés nyereg
Fotó: dr. Kocsis Tünde
IMG_0138 pilisi várak mozgalom
Fotó: dr. Kocsis Tünde

Következő állomásunk az óriási bükkfák árnyékában megbújó hangulatos Csepel-forrás. A bokorerdő után a colos bükkök látványa önmagában is üdítő. A forrásfoglalás, csakúgy mint a menedékház, a 30-as évek terméke, és úgyszintén a Vas és Fémművek közreműködésének köszönhető. Névadója Csepel, nem a vasműhöz köthető, hanem Árpád vezér lovásza volt.

IMG_0152 csepel forrás
Fotó: dr. Kocsis Tünde

Nem kellett hosszan újabb látnivaló nélkül sétálnunk, mert a következő barlangjel újabb meglepetést tartogatott.

A földkéreg mozgásainak hatására a vulkanikus kőzetben létrejött törések, repedések egyik legszebb példája a Vasas-szakadék.

Elnevezése egyesek szerint a vasgyár munkásaitól származik, másik teória szerint viszont a vas rozsdájára emlékeztető elszíneződéssel kapcsolatos. Érdemes bepillantani a szűk, magas falú járatba, melynek szájadékában a környezetnél jóval hűvösebb hőmérsékletű levegő csapja meg az ideérkezőt. Miután megcsodáltuk a hegység egyedülálló természeti értékét, visszasétáltunk a Sás-völgybe, ahol a már ismert zöld sáv jelzésbe torkollott utunk.

IMG_0178 vasas szakadék
Fotó: dr. Kocsis Tünde
Most inkább csak gondolatban menj túrázni!

Bár mi „békeidőben” aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését. Ehhez tovább fogjuk közölni a cikkeket és a posztokat, mert egyrészt utazni gondolatban is jó, másrészt ilyenkor van idő elmenteni azokat az izgalmas helyeket, amelyekre majd a járvány lecsengése után érdemes lesz ellátogatni. Addig is mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánunk!


Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább