A Keleti-Mecsekben található pár száz fős lélekszámú falu, Zengővárkony messze földön híres a települést körbeölelő szelídgesztenyéséről, ami annak idején az ismert televízióst, Rockenbauer Pált is olyannyira rabul ejtette, hogy 1987-ben bekövetkezett halálát követően kérésére itt helyezték örök nyugalomra.
A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus kertjében található matuzsálem, a nagyjából 280 éves körtefaóriás nemcsak előkelő méreteivel, de történelmi múltjával is magára vonja az emberek figyelmét.
Tata egyik fő jelképe a festménybe illő vár és az Öreg-tó, aminek partját egy csodálatos platánfa díszíti.
Az ember fák iránti tisztelete a messzi múltban ered, és egymástól függetlenül a világ minden táján kialakult. Néhány pillanatkép egy különös, évezredeken átívelő kapcsolatról.
Az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban megjelenésében és történetében is különös fa áll.
Az Erzsébet híd budai hídfőjének két oldalán egy-egy hatalmas platánfa áll. Az elmúlt száz évben a városnak ez a része alaposan megváltozott, az idős fák azonban, csodával határos módon, túlélték a háborút, a hídépítést, és ma is itt vannak velünk.
Sok mindent látott az elmúlt kétszáz éve alatt ez a narancseper, amelynek egyik törzsét valószínűleg az 1838-as jeges árvíz nyomorította meg.
Budafok legendás, nagy tiszteletnek örvendő fája a Péter-Pál utcában, a Péter-Pál-kápolna előtt magasodik.
A kaposvári Berzsenyi iskola udvarán álló 95 éves, 18,4 m magas és 388 cm törzskerületű kocsányos tölgyet a helyiek Szabadságfa néven ismerik.
A városi legenda szerint az egri vár ostrománál a török hadvezérek az akkor még kis platánfa árnyékából irányították a sereget.
Sok-sok évtized óta díszíti a fertőszéplaki Széchényi-kastély előtti teret az az öreg körtefa, melynek korát ma már homály fedi, de a helyiek körében most is él a legenda, miszerint ültetése a Széchényi családhoz köthető.
A Marcali közelében fekvő Szőkedencs hársfájának korát 700 évesre becsülik, de elképzelhető, hogy ez az idős fa sarjnövény, vagyis a gyökere már jóval régebb óta kapaszkodik a földbe.
Az Anna-liget büszkeségei a 200 évnél is idősebb, tekintélyes méretű kocsányos tölgyek.
A második kerületben, azon belül is a Kelemen László és a Hűvösvölgyi út találkozásnál egy óriás ácsorog a villamosmegálló mellett.
Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.
A Bakony lejtőin bújik meg hazánk egyik különleges erdeje, a Szentgáli-tiszafás, melyet több mint fél évszázada nyilvánítottak védetté.
Tragikus sors jutott a hatalmas kocsányos tölgynek, a Barcs külterületén álló Patkó Bandi fájának.
A pécsi Havas Boldogasszony-templom előtt álló mandulafa nagy karriert futott be az elmúlt években, így sokaknak ismerős lehet.
Minden szavazatra szüksége lehet a debreceni Csokonai Színház csüngő japánakácainak, hogy felkapaszkodjanak az élmezőnybe, még akár nyerhetnek is, hiszen február 28-áig várják a voksokat a verseny szervezői.
Ezt a mostanában nálunk is termő növényt hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának, de egyik sem fedi a valóságot. Akkor viszont mi a csuda lehet?
Az ország egyik legjobb gerinctúrája
A Cserhát apró falvainak felfedezése bringáért kiált. Adunk egy kis ízelítőt erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről.
Helyszíni riportunkban utánajártunk e különleges település vonzerejének.
