
Egy gerlai grófi platán lett a 2025-ös Év Fája
Az idei győztes magabiztosan utasította maga mögé egy tölgymatuzsálemet és egy újjászületett farmosi fűzfát a közönségszavazáson.
Az idei győztes magabiztosan utasította maga mögé egy tölgymatuzsálemet és egy újjászületett farmosi fűzfát a közönségszavazáson.
Június 30-ig még lehet szavazni arra a hét fára, amelyeket a szakmai zsűri juttatott az Év Fája verseny döntőjébe. A végső eredmény a közönségszavazáson dől el.
Őshonos fa- és cserjefajok, sűrűn egymás mellé ültetve egy zsebkendőnyi területen: ezek a Miyawaki-minierdők. A kis erdőfoltok meglepően gyorsan növekednek, néhány év alatt önfenntartóvá válnak, és ma már világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak a városok zöldítésében.
Bár két fa összenövése, „ölelkezése" nem ritka jelenség, a Bükkben álló, egymást tartó bükkök esete mégis egyedi. Mutatjuk, miért.
Bár már évszázadok óta jelen van Magyarországon, sokan még mindig nem ismerik ezt a fafajt, pedig rengeteg becenevet is kapott: hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának is.
Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.
Az idő vasfogától sajnos nem lehet megmenteni a romhányiak büszkeségét, a 300 éves törökmogyoró-fát, amelyet a legenda szerint maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem ültetett. Ám van egy új remény: a haldokló famatuzsálem közelében találtak egy életképesnek tűnő fiatal egyedet, amely az ikonikus anyafa "genetikai utódjának tekinthető”.
Az Erzsébet híd budai hídfőjének két oldalán egy-egy hatalmas platánfa áll. Az elmúlt száz évben a városnak ez a része alaposan megváltozott, az idős fák azonban, csodával határos módon, túlélték a háborút, a hídépítést, és ma is itt vannak velünk.
Ezt a mostanában termő növényt hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának, de egyik sem fedi a valóságot. Akkor viszont mi a csuda lehet?
Annyi segítünk, hogy egy tó partján áll ez a közel 20 méter magas faóriás.
Lassan minden hónapra jut egy szomorú és dühítő hír arról, hogy ismeretlenek fákat mérgeznek meg. Ezúttal Zamárdiban öntöttek gázolajat tizennyolc japáncseresznyefa tövére.
Immár sokadjára igyekszik valaki kiirtani a csopaki strand fáit, ezúttal egy életerős juharfa esett áldozatul.
A születési időnk számjegyeit összeadjuk, elosztjuk tizenhárommal, végül az eredményt megszorozzuk 3,14-gyel. Ez persze butaság. Mutatunk egy sokkal jobb módszert.
Mint kiderült, nem először próbálták meg elpusztítani a csopaki strand tavaly elfűrészelt öreg tölgyfáját, de a szakértők szerint már van remény, hogy a fa túléli a legutóbbi „merényletet” is.
Szándékosan megmérgezték Rábapordányban a falu egyik jelképének számító 100 éves platánt, környezetkárosítás miatt feljelentést tettek.
Mai ismereteink szerint Baja szomszédságában, a Gemenchez tartozó pörbölyi erdőrészben, a Móricz-Duna partján áll hazánk legvastagabb törzsű fája. Átöleléséhez 7-8 ember kell.
A fákat bántani vandalizmus, mégis előfordulnak olyan esetek (persze, nem a laikusok számára!), amikor igenis van értelme baltával „sebet ejteni” a fán.
Hyperion, a világ legmagasabb élő fája Kaliforniában, a Redwood Nemzeti Parkban él.
A Víz világnapján, március 22-én indul a 2023-as Év Fája versenyre, mely idén is a Madarak és Fák napjáig, azaz május 10-ig tart.
Felmérés készült a nyugat-zalai famatuzsálemekről. A szakemberek félezernél is több idős fát vizsgáltak meg, amelyek többségét a kocsányos tölgy, a csertölgy és vadkörte adta.