Nomád, a hegyek vándora

2016. május 16.

Vártúra és kisvasutazás Magyarország legészakibb szegletében

Folytatjuk a kalandozást a Zempléni-hegység mesés tájain. Az egyik úti cél a felújított - újjáépített - Füzéri vár, és egy napsütéses túrát is teszünk Pálházáról a Kemence-patak völgyébe az ÉSZAKERDŐ Zrt. Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) vonatával.

 

Ahogy az várható volt, a túra második napján beborult az ég, esőfelhők gyülekeztek. Ez lényegében be volt tervezve, a borongós, csepergős nap megfelelő időpont lehet egy vártúrához. Egyébként is: az első napon, amikor a Milicekre másztunk fel, hétfő volt, akkor zárva tart a vár. Tehát egyértelmű volt, jöhet a Füzéri vár és a várhegy bejárása, ami most a környék legfőbb attrakciója. Nem is véletlenül, hiszen az egyik legszebb környezetben fekvő várunk, amely így most a leglátványosabbak közé is bekerült. A várhegy 2008-ban még a Magyarország természeti csodája címet is elnyerte.

 

A füzéri vár


A füzéri vár talán sokak számára ismeretlen, vagy csak futólag hallottak róla. Pedig az erődítménynek a kővárak korában, a mohácsi vész alatt komoly harcászati szerepe volt, igaz, utána több száz évig elhagyatottan állt. A Zempléni-hegység természeti adottságai megfelelőek voltak a várak építésére, hiszen az egész Északi-középhegység kifejezetten sok meredek csúccsal rendelkezik. Ezért a 13. században három másik várat is építettek ide: a boldogkőit, Sárospatakon a Rákóczi várat, és a Regéci várat. A füzéri vár építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette. 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt.

 


A füzéri vár sok kézen átment a magyar történelem viharos századai során. Volt II. Andrásé, IV. Béláé, Zsigmond királyé, a Perényieké és többek közt a Báthoryaké is. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A kamara német őrséget állított a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

 


Az igazi fordulat 1977-ben kezdődött, amikor is megkezdték a feltárását, felmérését, majd 1992-től már igazi renoválási munkálatok kezdődtek, ami azonban a várrom nehéz megközelíthetősége miatt sok nehézségbe ütközött. Aztán 2014-2015-ben nagyjából 2 milliárd forint felhasználásval rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. 2016 húsvétján ünnepélyesen megnyílt a felújított füzéri vár. (Forrás: zoldmuzeum.hu, Wikipédia)

 

A felső várban korhűen berendezett termeket tekinthetünk meg


Füzér központjából gyalog nagyjából fél óra alatt lehet feljutni a várhoz, de alatta fizetős parkoló is működik, ahol büfé, WC, ajándékbolt üzemel, s innen valamelyest közelebb a várkapu. A várba a felnőtt jegy ára 1500 Ft. Mivel hétköznap mentünk és még a turistaszezonon kívül, alig lézengett néhány ember rajtunk kívül a várban.
Nagyjából 4 órát töltöttünk fent, mit mondjak, megérte a fáradtságot. Szívesen elidőztünk a korhű bútorok, az elmúlt évszázadok emlékét felelevenítő termek, szobák falai között. Ezek után még megebédeltünk a hátizsákból a várforrásnál, délután még sétáltunk a faluban és vásároltunk a boltban.

 

Talán a várkápolna lett a leglátványosabb


Másnapra menetrend szerint kisütött nap, pont, ahogy terveztük. Irány Pálháza, ahol szerencsére április elejétől már mindennap jár a kisvonat a Kemence-patak völgyén keresztül a Rostallói végállomásig. Visszafelé gyalogszerrel jöttünk, s közben benéztünk a kőkapui üdülőtelepre is. A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, ún. „lóüzemű görpálya” volt.

 

 

Építésébe Károlyi István gróf kezdett 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm-es nyomtávval, és 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5-20%-kal lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat lóval vontatták felfelé, s aztán a rakottakat „gravitációsan” juttatták le a fűrészüzemig, így a kocsikat csak fékezni kellett. (Forrás: Wikipédia)

 

Gyönyörűszép kirándulóidő volt. A Rostallói kulcsosház 

 

És a végére maradt egy érdekesség, az európai struccpáfrány vagy egyszerűen struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris). 40-150 cm magas évelő növény. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 1,5 m-es magasságba ívelő asszimiláló levelek, melyek világoszöldek. Eurázsia magashegyi patakjai mentén él, Európában például a Balkánon, a Kárpátokban és az Alpokban. Magyarországon ritka növény: csupán a Zempléni-hegység és a nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén ismert égerligetekben. Enyhén savanyú, szerves és tápanyagokban gazdag talajokon tenyészik. Magyarországon védett. Eszmei értéke 50 000 Ft. (Forrás: Wikipédia) Egyébként a rostallói végállomástól nem messze található a „Páfrány tanösvény”, amit érdemes végigjárni.

 

Struccpáfrány-telep


Mindent összevetve 3 remek túranapot töltöttünk a Zempléni-hegységben, a Nagy-Milic Natúrparkban, illetve remek szállásunk volt a Koronaőr Vendégházban. A nagy távolság és a hosszú utazási idő sem vette el a kedvünket, ha minden összejön, ősszel még visszatérünk, hogy még többet fedezzünk fel ebből a turisztikailag talán kissé mellőzött, de annál csodálatosabb vidékből.

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu

 

A cikk első részét ide kattintva olvashatod.

Tavaszi tekergés

Tavaszi tekergés

2017.04.24.

Komoly problémával küszködik a blog. Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban. 

→ Tovább
Kilátások a hófödte Mátrában

Kilátások a hófödte Mátrában

2017.01.24.

Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ráadásul péntek 13. volt. Mi jöhet még? Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált Gortva-Jójárt-kilátót a Nyikom tetején.

→ Tovább