Ám ez is csak az ottani kutyatartási szokásoknak köszönhető.
Hargita és Kovászna megye területén zajlott a WOLFLIFE projekt, melynek keretein belül négy évig tanulmányozták a farkasok életmódját Romániában. A WWF által is megosztott maszol.ro-n megjelent cikk leszögezi: a farkasok messziről kerülik az embert, nem kell tőlük félni.
A kutatások során kiderült, hogy az előzetes feltevésekkel ellentétben a farkas alig eszik bárányt vagy bármilyen más háziállatot: ahol a legtöbb volt a ragadozóból, ott is csak 3-4 százalékát tette ki farkas táplálékának, és ennek egy része eleve dög volt. Meglepő, és a világon egyedülálló jelenség Romániában, hogy a házi kutya viszont nagy arányban (kb. 20%-ban) szerepel a farkasok étlapján.
Egyrészt a kutya konkurense a farkasnak, másrészt azonban a jelenséghez a kutyatartási szokások járulnak hozzá. „Rengeteg a kóbor kutya, és a pásztoroknál még mindig tapasztalható, hogy tavasszal összeszednek mindenféle ebet, amit találnak, majd ősszel egyszerűen nem hozzák vissza a hegyről, elcsapják őket, hogy ne kelljen télen etetni, így azok a négylábúak a farkasok áldozatai lesznek” – írja a cikk.
A projekt másik fontos megállapítása volt, hogy
a villanypásztorok, illetve a magasabb kerítések képesek kordában tartani a farkasokat, de sokat számít az őrzés (emberrel és kutyával) is.
A vidéken újra megjelent az aranysakál is, amitől bár félnek az emberek, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint azt képzelnék. Nagyobb testű háziállatokat biztosan nem támad meg, jellemzően kisebb rágcsálókat fogyaszt.
