Romániában a környezetvédelmi minisztérium legújabb rendelete szerint az emberek életét veszélyeztető nagyvadak a legvégső esetben kilőhetők. A településre bejáró medvéket pedig három veszélykategóriába sorolták, melyekhez különböző eljárások kapcsolódnak.
A The World Geography szaklap összesítése szerint a világ legszebb, legérdekesebb vízesése a szomszédos Romániában található, Magyarország határától alig 300 kilométerre. A Bigér-vízesés mellett a Krassó-Szörényi-érchegység több kisebb-nagyobb zuhataggal csábítja a túrázókat.
Medve, siketfajd, hiúz, törpekuvik, vízirigó. Csak néhány faj Gothárd Ferenc-Alpár gyönyörű természetfotóinak és kisfilmjeinek szereplői közül. Az erdélyi vadon képes krónikásától megtudjuk, mi köze egy halőrnek a hegyekhez, milyen érzés találkozni egy hiúzzal, és kell-e tartanunk a medvéktől.
Az Erdélyben előkerült páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést.
Hét farkas bóklászik az erdélyi tarkői erdőség egyik tisztásán. A környéken 23 egyedet tartanak számon, de csak nagyon ritkán lehet őket lencsevégre kapni.
Az eset Erdélyben, egy gyergyószentmiklósi tanyán történt. A tetemekre túrázók figyeltek fel.
Ha bosszant, hogy hirtelen lehűlt az idő, gondolj arra, hogy a Keleti- és Déli-Kárpátok hegycsúcsain még havazott is az elmúlt napokban.
A népszerű erdélyi tó mostantól hivatalosan is a világ legnagyobb heliotermikus tava.
Székelyföld alapvetően nem a barlangok földje, de az egész nyáron látogatható Súgó-barlang méltatlanul szorul háttérbe a környék egyéb látnivalói - a Szent Anna-, a Gyilkos- és a Medve-tó, vagy a Békás-szoros - mögött.
A Gyilkos-tó feletti, a turisták által gyakran fotózott Kis-Cohárd merész sziklafalát most már az aktívabb és elhivatottabb természetjárók is megmászhatják a Wild Ferenc-emlékút páratlan via ferratáján. Az egekből pedig hova máshova, mint a Kis-Békás-szoros bugyraiba vezet utunk, ahol kipróbálhatjuk a kanyoningozást. Érdemes fentről és belülről is megtapasztalni a Békás-szoros környékének páratlan természeti kincseit.
A lúdbőröztető drónfelvétel Székelyföldről készült, és biztosak vagyunk benne, hogy a tél- és hóimádók kedvence lesz.
Nem a hó miatt volt torlódás az erdélyi Topaszentkirálynál, legalábbis nem közvetlenül.
A napokban jelentősebb mennyiségű hó hullott a Madarasi-Hargitán, ami meg is maradt. Erről mutat néhány fotót a Székelyhon hírportál. Látványnak sem utolsó. Mutatjuk mi is.
Gyergyószentmiklóstól tíz kilométerre, a Hagymás-hegység legmagasabb csúcsai között találjuk az Egyes-kő égnek meredő szikláit. A megközelíthetetlennek tűnő magaslat nagyon is elérhető, ráadásul a tövében kényelmes ágyban is megpihenhetünk.
A szakemberek szerint az Arad megyei Újszentanna közelében talált ókori vár lehet Kelet-Európa egyik legfontosabb régészeti felfedezése.
A jósikafalvi a legmagasabban fekvő ismert romániai gólyafészek, amelyben a madarak 1110 méteren, egy villanyoszlopon fészkelnek.
Az út 950 kilométeren keresztül vezet majd Erdély természeti és kulturális értékeit összekötve, Szörényvártól a putnai kolostorig. Idén már meg is szeretnének nyitni egy szakaszt.
A tervezett templom ugyanott áll majd, mint az elődje. A toronyban egy kiállítást rendeznének be, a turisták pedig egy hídon közelíthetnék meg az épületet.
A Bihar-hegységben furcsamód nem a legmagasabb csúcsra vágyakozik az ember. Valamivel lejjebb, visszafogottabb magasságokban valóságos természeti kalandparkot rejt a vidék mesevilága. Sőt: a sziklák alá hatoló ösvényeket követve, a gyomrában rejlő „kőpokolban” válik teljessé az élmény.
Torockó és a föléje magasodó Székelykő, a torockószentgyörgyi vár és a káprázatos Tordai-hasadék is megcsodálható madártávlatból.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
