Tudástár

A hazai vadméhekre is ráfér a segítség

A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
123rf.com
2019. március 6.

A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.

Egyre-másra látnak napvilágot szomorú, nem ritkán sokkoló eredmények, melyek már tudományos kutatásokkal, terepi felmérésekkel is alátámasztják, hogy valami nincs rendben a rovarvilágban. Azt, hogy a fecskék vagy a békák egyre kevesebben vannak, mi magunk is tapasztaljuk saját környezetünkben, nem kell hozzá szakembernek lenni. A rovarvilág változásait azonban sokkal nehezebb követni, hisz kicsik és sokan vannak. Vagyis ez utóbbi nem is olyan biztos. Nagyon úgy fest, hogy a velünk élő ízeltlábúakat is komoly bajba sodortuk.

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

Magyarországon több mint 700 vadméh fajt tartanak számon, globálisan a fajok száma 20-25 ezerre tehető

Fotó: 123rf.com

Egyre kisebb a nyüzsgés

Az egyik legnagyobb pofon 2017 őszén érte a világ rovarászait, egy akkor publikált németországi kutatás 27 év tapasztalatait foglalta össze. A szakemberek 1989 és 2016 között 63 német természetvédelmi területen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Brandenburg tartományokban csapdáztak repülő rovarokat. 27 év alatt a fogott rovarok össztömegében 76 százalékos csökkenést tapasztaltak, ez nyáron még nagyobb, 82 százalékos volt. Hogy mi okozta a drasztikus változást, pontosan nem tudni, az biztos, hogy a szántóföldekről kikerülő rovarirtószerek nagy szerepet játszanak benne.

Magyarországon több mint 700 vadméh fajt tartanak számon, globálisan a fajok száma 20-25 ezerre tehető. Ahogy sok országban, nálunk is folynak kutatások a rovarok elterjedésére, ökológiájára vonatkozóan, de országos kiterjedésű adatok, melyek adott időközönként mutattak volna helyzetképet a vadméhek vagy más beporzó rovarok helyzetéről, sajnos nincsenek - tudtuk meg dr. Kovács-Hostyánszki Anikótól, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tudományos főmunkatársától.

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

Nagyon úgy fest, hogy a velünk élő ízeltlábúakat is komoly bajba sodortuk

Fotó: 123rf.com

„Született azonban olyan kutatás, amely például más országokéval vetette össze hazai gyepterületek vadméh közösségeit, és a hollandiai, de még a svájci területekhez képest is jóval gazdagabb közösségeket, magasabb hazai fajszámot igazolt a 2000-es évek elején. Megfigyelések és elbeszélések alapján azonban sajnos arra lehet következtetni, hogy az egykoron méhektől, lepkéktől nyüzsgő rétek ma már kisebb „nyüzsgésnek” adnak otthont.”


Az egyiknek gyom, a másiknak táplálékforrás

A beporzó rovarok előfordulását, túlélését alapvetően meghatározza a megfelelő fészkelőhelyek és táplálékforrások megléte. Ezeket azonban az intenzív tájhasználat és az intenzív mezőgazdasági kezelés jelentősen veszélyezteti. „A szántóföldek területének növekedésével párhuzamosan a természetközeli élőhelyek területe egyre csökken. A gyepek, fa- és sövénysorok, mezsgyék, erdőszélek eltűnésével a mezőgazdasági tájban épp azok a területek fogyatkoznak meg, melyek a vad beporzók fészkelő- és telelőhelyei lehetnek, virágforrásaik pedig a beporzók táplálékának fontos bázisai”- mondja Kovács-Hostyánszki Anikó.

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

A szántóföldek területének növekedésével párhuzamosan a természetközeli élőhelyek területe egyre csökken

Fotó: 123rf.com

A szántókon megvalósuló intenzívebb művelési technológiák a beporzókat közvetlenül és közvetetten is érintik. A nem megfelelő, vagy nem megfelelően alkalmazott rovarölőszerek, sajnos nem csak a kártevőkre, hanem a hasznos szervezetekre is toxikusak lehetnek bizonyos esetekben. A műtrágyázás és a gyomirtószerek a vadnövények visszaszorulását okozzák. A szántóföldeken gazdálkodói szemmel ezek gyomnövények, a beporzók számára azonban fontos táplálékforrást jelentenek.

„Erre a problémára sajnos a virágos kultúrnövények sem jelentenek megoldást, hiszen hiába a nagy, sárgálló repce- vagy napraforgó táblák, ezek csak rövid ideig virágoznak, az év nagy részében nem nyújtanak táplálékot. Ráadásul virágzásuk alatt is csak egyféle virágot adnak, ami sokszor csak a generalista beporzók (olyan fajok, melyek nem specializálódtak egy-egy növényre) számára felhasználható, elérhető, míg a fajok nagy része általában éhen marad.


Vad beporzók és háziméhek

Magyarországon a háziméh családok száma meghaladja az egymilliót, és az ország egész területére nézve általában igen nagy a háziméh-denzitás. „A háziméhek általában sok szántóföldi növényen és a gyümölcsösökben a legnagyobb egyedszámban jelen lévő beporzók. Ahogy azonban azt az egyik, almáskertekben végzett kutatásunk is igazolta, nagyszámú jelenlétük ellenére magasabb almatermés ott várható, ahol a vad beporzók, így vadméhek, zengőlegyek nagyobb sokféleségben, magasabb faj-és egyedszámban vannak jelen.” Vannak olyan haszonnövények is, mint például a lucerna, amit kizárólag vadon élő méhek poroznak.

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

A vadon élő beporzókat mi magunk is segíthetjük, például saját kertünkben

Fotó: 123rf.com

"A háziméhek sok vadnövény fontos beporzói is, azonban a vad beporzók viráglátogatása sokkal szélesebb körű, sok olyan növényfajt beporoznak, melyen háziméh-látogatást nem, vagy kisebb számban észleltek. A vad beporzók diverzitása, megőrzése jelenti azt a stabilitást, biztosítékot is egyben, ami általában is, és változó környezeti feltételek mellett pedig főleg, elengedhetetlen az élelmiszerbiztonság és a szárazföldi ökoszisztémák megfelelő működése és fenntartása szempontjából.”

A vadon élő beporzókat sokféle módon segíthetjük mi magunk is otthonunk környékén vagy kertünkben. Például vadvirágos sávok létrehozásával, akár az utak mentén, akár a kertekben táplálékforrást biztosíthatunk számukra, a földben fészkelő és telelő vadméhek számára pedig nagy segítség lehet a napos, csupaszt földfelületek, holtfák, kövek, elszáradt növényi szárak, üres csigaházak meghagyása, melyek potenciális fészkelőhelyek lehetnek számukra.

Cikkajánló