Pár napja Balatongyörök partjainál tapasztalták a fonalas kékalgák elszaporodását. Azóta a mért magas értékek visszatértek a normális tartományba.
A Balaton északnyugati partjainál vett vízmintákból esetenként ki is mutatták a fürdőzéshez megengedett 50 mikrogramm/liternél 25-50 százalékkal magasabb A-klorofill-koncentrációt, amely az algásodás fő mutatója.
A tipikusan vízfelszínen, partközelben megjelenő kora nyári kékalga pár nap alatt eltűnt, majd kedden ismét felbukkant, ezért szerdán vízmintákat vettek a kutatók a keszthelyi és a szigligeti medencék több pontjáról, ahol már 22-23 Celsius-fokosra melegedett a tó vize.
„A csütörtökre megszületett eredmények szerint mindenhol már csak 3-5 mikrogramm/liter volt az A-klorofill-koncentráció, ami azt mutatja, hogy a szeles időjárás hatására eltűntek az algák, de visszatérhetnek” - mondta Somogyi Boglárka a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa az MTI-nek. A kutató azt is kifejtette, a mostanihoz hasonló algásodás visszatérő jelenség a Balaton partjainál, de tavaly és a korábbi években inkább július elejére volt jellemző.
„Ez a fonalas kékalga nem az a faj, amelyik 2019-ben a nagy algavirágzást okozta, de mint a fonalas kékalgák többsége, időnként termelhet toxint” - jegyezte meg.
A hosszú évekig tartó kiváló vízminőség után két évvel ezelőtt mindenki számára váratlanul robbant be egy nagy algavirágzás, ami tavaly nem ismétlődött meg. A kutatók úgy vélik, az algák táplálékául szolgáló foszfor jelen van a Balaton üledékében, de hogy az mikor és milyen mértékben szabadul fel, alapvetően az időjárástól függ.
„Annyi tudható, ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, az kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak. Most, a kora nyári időszakban inkább lokális, part menti algásodára lehet időnként számítani, ami kisebb szél hatására el is tűnik” - tette hozzá a kutató.
