Dér és zúzmara díszíti a dél-alföldi pusztákat, és a fagyos, téli tájban egyre több mezei és búbospacsirtát láthatunk.
A mezei pacsirta vonuló madár, mégis minden évben jó néhány példány áttelel a Dél-Alföldön. Ha a januári hidegben a pusztai gyepeken, földutakon barangolunk, jó eséllyel felröppenhet előttünk egy-egy mezei pacsirta – írja a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
A mezei pacsirta (Alauda arvensis) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A néphit szerint, ha Zsuzsanna napján (február 19.) magasan száll a pacsirta, hamarosan megérkezik a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor biztosra vehető, hogy kisvártatva itt a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
Mezei pacsirta
Fotó: Szymon BartoszBár messze még Zsuzsanna napja, itt meghallgathatod, hogyan dalol a pacsirta:
Míg a mezei pacsirták általában a pusztai gyepeken fordulnak elő, addig a búbospacsirták sokszor behúzódnak a nagyvárosokba is. Gyakran felbukkannak a városok forgalmasabb pontjain, általában az út szélén szaladgálnak táplálékot keresve. A fejük hátulján lévő tollbúbról könnyen felismerhetők. Szívesen tartózkodnak az állattartó telepek közelében, mivel ott több élelmet találnak. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai Állattartó Telepén például jelenleg is csaknem egy tucatnyi példány tartózkodik. A földön szaladgálva szívesen csipegetik az elhullott magokat, és keresgetik a hideg ellenére előmerészkedő rovarokat.
A Keszthelyi-hegység talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy.
A Liptói-havasokra méltatlanul kevés figyelem jut a Magas-Tátra közelsége miatt.
Hazánk legnyugatibb szegletét autentikus népi építészete is vonzó úti céllá teszi.
