A túlzott turizmus ára

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a világban ide-oda röpködő turisták száma. Vannak olyan helyek, ahol a helyi lakosság tüntet a túl sok turista ellen, máshol látnivalókat kellett elzárni egy időre a látogatók elől, hogy a természet szusszanhasson egy kicsit.

Szöveg:
2019. november 21.

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a világban ide-oda röpködő turisták száma. Vannak olyan helyek, ahol a helyi lakosság tüntet a túl sok turista ellen, máshol látnivalókat kellett elzárni egy időre a látogatók elől, hogy a természet szusszanhasson egy kicsit.

A Dél-Izlandon található Fjaðrárgljúfur-kanyont sokáig csak a helyiek ismerték. A 2 km hosszú szűk völgyet helyenként 100 méteres sziklafalak határolják, végén egy gyönyörű vízesés zuhan a mélybe. 2015 után felbolydult a csendes kanyon, itt forgatta ugyanis egyik videoklipjét Justin Bieber. A klip 450 millió megtekintésnél jár, és Bieber nyomán tömegek kezdtek ide özönleni. Míg 2017-ben 150 ezren, 2018-ban már közel 300 ezren voltak kíváncsiak Izland egyik természeti csodájára. A turisták tömegeire azonban nem volt felkészülve a völgy, sem az izlandi természetvédelmi szakemberek, és aggasztó mértékben megindult az itteni értékes növényzet degradációja. Épp ezért az Izlandi Környezetvédelmi Ügynökség idén tavasszal úgy döntött,hogy ideiglenesen lezárja a kanyont, hogy időt adjon a természetnek a regenerálódásra.

Minden izlandira hét turista jut

A túlzott turizmus káros hatásairól ma már egyre többször hallunk. Ami ma elbűvöl a közösségi média felületeken, az olcsó fapados járatoknak köszönhetően, holnap már valósággá válhat, hogy képmása aztán újra a virtuális térben landoljon, újabb és újabb embereket ösztönözve az utazásra.

A túlzott turizmus iskolapéldájaként gyakran emlegetik Izlandot, ahol a turizmus 2008 után „robbant be”.

Az alig 350 ezres lélekszámú szigetre érkező turisták száma több mint négyszeresére, 490 ezerről 2,3 millióra nőtt az elmúlt hét év alatt, és mára húzóágazat lett az idegenforgalom. Mindez a gazdaságra jó hatással van, az izlandiak lelki állapotára azonban már annyira, különösen a korábban nyugodt kis városkának számító Reykjavíkban, ahol bevásárló utcáján főszezonban csak úgy hömpölyög a tömeg. Ráadásul a kiadó lakások iránti kereslet megugrásának köszönhetően rövid idő alatt a lakásárak is az égbe szöktek.

A sziget egyedülálló természeti értékeinek sem tesz jót a turisták ilyen mértékű áradata. Az olyan népszerű célpontok, mint a gejzírek, a Gullfoss-vagy a Skógafoss-vízesés különösen érintettek. Sajnos mindig van olyan, aki letér a kijelölt ösvényekről, és minél többen vannak, annál többen teszik ezt. Az izlandi turisztikai szakemberek azon dolgoznak, hogy az országba érkező turistákat mind időben, mind térben megpróbálják egyenletsebben „szétszórni”. A külföldiek többsége ugyanis a nyári főszezonban érkezik, és leginkább a sziget délnyugati részét járja be.

A komodói sárkányok is megsínylik a túlzott figyelmet

Az elmúlt években a világ számos más pontján gondot okozott a megnövekedett turizmus. A helyiek nyugalma illetve a természeti értékek megóvása érdekében több helyen is próbálkoznak korlátozó intézkedések bevezetésével. Például az indonéziai Komodó szigetén, ahol a híres sárkányok érdekében azt tervezték, hogy 2020-ban egy évre lezárják a szigetet a látogatók elől, hogy mind a varánusz, mind annak legfőbb táplálékát jelentő szarvasfaj száma növekedésnek indulhasson. Az indonéz környezetvédelmi minisztérium végül visszakozott, és idén októberben már úgy nyilatkoztak, hogy mégsem zárják le Komodót, viszont a belépődíjat jelentősen felemelik. A szigeten 1727 komodói varánusz él, az akár három méteresre és ötven kilósra is megnövő gyík harapása a szájában élő baktériumok miatt halálos. A szigetet 2018-ban közel 180 ezren látogatták meg.

A perui Machu Picchu, amit 2018-ban 1,5 millióan látogattak meg, is elérte a határait, a sok turista miatt félő, hogy a romok nem bírják a túlozott igénybevételt. A thaiföldi Maya Bay Leonardo di Caprio Part című filmje után lett elképesztően felkapott hely. A paradicsomi partszakasz mára annyira leromlott állapotba került, hogy évekre el kellett azt zárni a turisták elől, úgy becsülik, az öböl környéki vizekben élő korallok 80 %-a elpusztult a túlzott emberi jelenlét miatt

Dugó a Dunakanyarban

Itthon ilyen mértékű turizmustól nem kell tartani, bár vannak olyan Budapest környéki kirándulóhelyek, ahol egy-egy hétvégén vagy ünnepnapon sokszorosa a kiránduló tömeg az ideálisnak. Aki idén október 23-án mondjuk a Dunakanyarban, a Pilisben vagy a Visegrádi-hegységben járt, tudja, miről beszélek. A Holdvilág-ároknál, a Dera-szurdoknál annyi autó parkolt, mintha fesztivál lenne a környéken, és a Dunakanyarban is megtörtént az, amit sosem tudtam volna elképzelni, hogy Zebegénytől Verőcéig több mint egy órán át állt a dugó, mert annyi autós indult egy időben hazafelé.


Itthon is vannak olyan látnivalók, melyeknél szükség van korlátozásra, vagy azért, mert túlzottan népszerűek, vagy azért, mert ritka természeti értékek találhatóak ott. Ilyen például a Mátrában található Tarjánka-szurdok, amely a különleges természeti értékek megóvása érdekében évente csak néhány alkalommal látogatható, akkor is szigorúan csak vezetett túrákon.

Héricsek és szentjánosbogarak

A főváros legnépszerűbb kirándulóhelye a Normafa, ahol a hétvégén kiözönlő tömeg jóformán csak egyetlen útvonalon mozog. A Normafa rehabilitációjának egyik fontos eleme, hogy megpróbálják egyenletesebbé tenni a terület terhelését, például azzal, hogy a Normafa kevésbé ismert útvonalaira is átcsábítják a kirándulókat.

A hazai nemzetipark-igazgatóságok közül, fekvéséből adódóan, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az, ahol a legtöbb látogató fordul meg. A Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi barlangoknak évente 35-35 ezer, a Sas-hegyi Látogatóközpontnak és tanösvénynek évente 20 ezer látogatója van. Ez utóbbi helyen a természetvédelmi területet, ahol olyan védett növények élnek, mint a csikófark vagy a tavaszi hérics, belvárosi elhelyezkedése és kiemelt látogatottsága miatt, kerítéssel kellett körbevenni, valamint a már korábban is ott levő tanösvényt fel kellett újítani. A terület jelenleg csak nyitvatartási időben, vezetett túra keretein belül látogatható.

A nemzeti park igazgatóság szervezésében vannak olyan események is az év során, melyekre különösen nagy az érdeklődés. Ilyenek például az Alcsúti Arborétumban szervezett szentjánosbogár-séták, melyekre sokkal többen szeretnének elmenni, mint amennyit a program elbír. Ennek enyhítésére az igazgatóság számos egyéb, kevésbé ismert helyszínen is elindított hasonló túrákat, hogy így csökkentsék az arborétum terheltségét.

A túlzott turizmus hatásainak ellensúlyozására világszerte egyre több kezdeményezés indul. A látogatás időbeli, térbeli korlátozása vagy teljes tiltása mellett, sokan a felelős, fenntartható turizmusban látják megoldást. Mások drasztikusabb döntést hoznak, ők azzal segítenek a bolygónak, hogy egyáltalán nem utaznak, nem ülnek repülőre, inkább otthon élvezik a szabadságot és a bolygó túlfele helyett saját lakhelyük környékét fedezik fel.

Influencerek kontra pipacsok

„Ha mondjuk nekik, hogy ne térjenek le a kijelölt ösvényről, nem érdekli őket, ők csak a képeket akarják”- mondja a kalifornai Antilop-völgy természetvédelmi őre, aki hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megvédje a völgy féltett kincseit, a kaliforniai pipacsokat. A Kalifornia déli, rendkívül száraz vidékén található völgy ritkán, néhány évente, de van, hogy csak 10 évente egyszer borul virágba, de ha megtörténik, az valóban különlegesen látványos természeti jelenség. Sokan szeretnék is ezt látni, és nem is lenne ezzel baj. A gond az, hogy az emberek rendre letérnek a kijelölt ösvényekről, bemennek a virágok közé, letapossák azokat és megnehezítik a jövőbeni magok kikelését. Mindezt csak azért, hogy minél jobb fotókat készíthessenek, amelyeket aztán a közösségi média oldalakon posztolnak. És vannak is jó sokan, a szupervirágzás idején naponta kétezren jönnek, és a superbloom hashtaggal közel 150 ezer instagram posztot találni

Cikkajánló