Adventi séta a pesti belvárosban

Decemberben sokan a lábukat sem teszik be a pesti belvárosba, mert irtóznak a tömegtől, mások, ha máskor nem is, most azért csak eljönnek, hogy kicsit sétáljanak az ünnepi hangulatú utcákon, tereken. Mi is erre indulunk most, de a szokásos látnivalókon túl szeretnénk néhány érdekességet mesélni és megmutatni.

Szöveg és fotó:
2022. december 3.

Decemberben sokan a lábukat sem teszik be a pesti belvárosba, mert irtóznak a tömegtől, mások, ha máskor nem is, most azért csak eljönnek, hogy kicsit sétáljanak az ünnepi hangulatú utcákon, tereken. Mi is erre indulunk most, de a szokásos látnivalókon túl szeretnénk néhány érdekességet mesélni és megmutatni.

Városi sétánkat az ünnepi hangulathoz illően egy meseszép épületnél kezdjük, a Ferenciek terén álló Párizsi udvarnál. Az 1800-as évek végén itt állt az ország első üzletháza, ami egy híres párizsi áruház mintájára épült, valószínűleg innen származik a Párizsi udvar név is. Később itt épült fel a Belvárosi Takarékpénztár székháza, amelynek belső üzletpasszázsa megtartotta a korábbi nevet. A nem messze álló Uránia Filmszínházat is tervező Schmahl Henrik nevéhez fűződik ez a csodálatos szecessziós épület is, ami a város egyik legszebbje, pláne most, hogy néhány éve felújították. Benne szálloda működik, de a passzázs látogatható, és érdemes is bekukkantani.

Váci utca, a kirakatokon túl

Sétánkat folytassuk a Váci utcán. Aki szeretné elkerülni a tömeget, az a szomszédos utcákon is haladhat, ott is sok szép épületet lehet látni. Csak fontos, hogy emeljünk fel olykor fejünket a kirakatoknál magasabb szintre is, hogy láthassuk az épületek szép részleteit.

Ha például benézünk a Régiposta utcába, akkor a 13. számú ház kapuja felett egy érdekes domborművet láthatunk. A neves keramikus Kovács Margit „A régi postaházhoz” elnevezésű alkotása egy lovak vontatta postakocsit ábrázol, és a város első postahivatala előtt tiszteleg.

Szemben vele egy másik első, az ország első McDonald’s-a, ami 1988. április 29-én nyitotta meg a kapuit a vásárlók előtt. A nyitás utáni első napokban több százméteres sorok kígyóztak az utcán, mindenki szerette volna megkóstolni a híres amerikai hamburgert. Ahogy az Index 2008-ban megjelent múltidéző cikkéből megtudtam,

a nyitáskor egy sajtburger 26, egy Big Mac pedig 43 forint volt…

Az ország leghíresebb bevásárló utcája, a Váci utca északi része 1964-ben lett a belváros első sétálóutcája. Az utca egyébként onnan kapta a nevét, hogy régen itt állt Pestet ölelő városfal Vác felé kivezető kapuja. Ennek emlékét egy tábla is őrzi a híres svéd ruhaüzletnek helyet adó épület bejáratánál.

Szervita tér, az építészeti képeskönyv

Mielőtt belevetnénk magunkat a Vörösmarty téri karácsonyi vásár forgatagába, tegyünk egy kis kitérőt a szomszédos Szervita térre, ahol több különleges épület is áll. Hogy ez a kis tér építészetileg nagyon különleges, az a laikusoknak is azonnal feltűnik. Itt ugyanis

egymás mellett sorakoznak a 19. század második felének és a 20. század elejének meghatározó stílusai a neoreneszánsztól az art déco-ig, mintha csak egy építészeti könyvet lapozgatnánk.

Az épületek közül kettőt különösen érdemes alaposan is szemügyre venni. Hegedűs Ármin és Böhm Henrik 1905-ben épült szecessziós Török bankháza első pillantásra meghökkenti az embert. A vasbeton szerkezetes, csupa üveg üzletház tetején a város legnagyobb kültéri mozaikja látható. A Róth Miksa által tervezett, Hungária megdicsőülését ábrázoló alkotáson az országot megszemélyesítő nőalak előtt hódolnak valós és szimbolikus alakok, köztük például II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. A ház tetején eredetileg egy négyméteres szoborcsoport is volt, éjszaka kivilágított földgömböt a hátán tartó Atlasszal. Ezt azonban a 2. világháború előtt leszerelték, és később sajnos el is tűnt.

Két házzal arrébb áll a Rózsavölgyi-ház, amit a 20. század elejének egyik legtehetségesebb építészének tartott Lajta Béla tervezett családtagjai számára. Az épületet a kései, geometrikus szecesszió egyik legfontosabb, az art décót és a modern építészetet megelőző alkotásának tartják. Az épületen népművészeti ihletésű kerámiacsíkok futnak végig, amelyek a Zsolnay-gyárban készültek. Lajta Béla a szecesszió hazai nagymesterének, Lechner Ödönnek a tanítványa volt, aki divatba hozta itthon az épületkerámiát. Az épület a földszinten található, 1850-ben alapított Rózsavölgyi Zeneműboltról kapta a nevét.

A tér egyébként 2021-ben nyerte el mai formáját, akkor készült el a téren álló üvegfalú irodaház és a Szent Anna-templom mellett található luxuslakóház. A Szervita tér egyébként sokat változott az elmúlt 120 évben, akit ez részletesebben érdekel, annak ajánlom ezt a cikket , amelyből az is kiderül, hogy nem sokon, egészen pontosan a 2008-as gazdasági válságon múlott, hogy most nem az iráni sztártervező, Zaha Hadid formabontó, futurisztikus épülete áll itt a téren.

Forralt bor, szecesszió és Michael Jackson

A Vörösmarty tér decemberben egyetlen nagy karácsonyi kavalkáddá változik, kézműves termékeket áruló bódékkal és a teret betöltő forralt bor illatával. A Vörösmarty tér is sokat változott az idők során, ráadásul a 19. század elején nem is így hívták, hanem Színház térnek, itt épült fel ugyanis a Pest első kőszínháza, a Pesti Német Színház.

1847-ben a színház kiégett, a helyén épült fel az osztrák Haas család palotája, amelynek alsó szintjén a Haas-szőnyegáruház kapott helyett, felette pedig bérlakások voltak. A palota a 2. világháborúban bombatalálatot kapott, helyén a 60-as években épült fel az Országos Rendező Iroda tízemeletes székháza, amit – ahogy azt a PestBuda oldal cikkében olvastam – állítólag annyira nem szerettek a pestiek, hogy a francia Elyseé-palota paródiájaként Elizélt-palotának hívták. Az ORI-székház a 2000-es évek elejéig borzolta a kedélyeket, helyén ma már egy modern, üvegfalú irodaház áll.

Érdemes alaposabban is megnézni a tér Deák Ferenc utca felé eső sarkán álló szecessziós Kasselik-házat, amelyben a szocializmus alatt a Luxus Áruház működött. A szigorú külső azért apróbb díszítéseket is rejt, a kupolákat pedig komor tekintetű atlaszok tartják.

Ha az Erzsébet tér felé haladunk tovább, az óriáskerék tövében egy különös látnivalót találunksze. Az ország valószínűleg egyetlen Michael Jackson emlékfáját. A világsztár kétszer járt Magyarországon, 1994-ben és 96-ban, és mindkétszer a Kempinski Szálló királyi lakosztályában szállt meg. Innen integetett ki rajongóinak, akik ez alatt a fa alatt gyülekeztek és várták türelmesen, hogy a pop királya feltűnjön. 2009. június 25-én Michael Jackson halálakor a gyászoló rajongók ismét itt gyűltek össze, és a fa azóta igazi emlékhellyé vált. Képekkel, virágokkal, emléktárgyakkal, és időről időre feltűnő rajongókkal.

Pillanatképek a bazilika múltjából

Sétánk utolsó állomása a Szent István tér, ahol évről évre Európa egyik legszebb adventi vásárát tartják. Mielőtt elragadna bennünket az ünnepi forgatag, repüljünk vissza az időben, és villantsunk fel néhány pillanatképet a főváros legnagyobb templomának, a Szent István-bazilikának a múltjából.

A bazilika helyén korábban már állt egy kisebb templom, azelőtt viszont egy merőben más jellegű intézmény volt itt. Egy heccszínház, korabeli német nevén Hetz-Theater, ahol a 18. század végén állatviadalokat tartottak. A heccszínház tulajdonképpen egy kétezer férőhelyes amfiteátrum volt, ahol oroszlánok, medvék, farkasok, szarvasok, ökrök és bikák szerepeltek rendszeresen az előadásokon, amelyekkel a heccmester vagy a rájuk uszított vérebek küzdöttek meg. Az épületet tűzveszélyességi okokra hivatkozva zárták be 1796-ban.

A bazilika építését 1851-ben kezdték el, de teljesen csak több mint 50 év múlva, 1905-re lett készen. Három építész is dolgozott rajta, Hild József, majd elődje halála után Ybl Miklós, végül Kauser József, akinek Ybl halála miatt kellett átvennie a belső munkálatok levezénylését.

Nevezetes volt a bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor kivitelezési- és anyaghibák miatt a Hild tervei szerint már felfalazott kupola beomlott. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása és a visszabontás egészen 1871-ig tartott. A bazilika zárókövét 1906. december 8-án I. Ferenc József uralkodó jelenlétében helyezték el.

A bazilikának nemcsak a belső terét lehet megnézni, hanem

a kupola alatt kialakított kilátóba is érdemes felmenni.

Gyönyörű kilátás nyílik innen a városra, ami méltó megkoronázása lehet adventi sétánknak.

Források: Kovács Dániel: Szecessziós Budapest, Kedves László könyvműhelye, 2021.; Kovács Dániel: Art déco és modern Budapest, Kedves László könyvműhelye, 2022.




Cikkajánló