Hírek

Ahol a hollóházi porcelán születik

A Zemplén északi csúcsainak tövében, 300 méter magasban készülnek a vidéket világhírűvé tevő porcelánműremekek, amiket nemcsak megvásárolni lehet, de szakvezetéssel bárki bepillanthat a készítésükbe.

Szerző:
Gulyás Attila
Fotó:
Garancsi Kata
Gulyás Attila és VIDEO: Dabis Balázs Silvius
2016. október 15.

A Zemplén északi csúcsainak tövében, 300 méter magasban készülnek a vidéket világhírűvé tevő porcelánműremekek, amiket nemcsak megvásárolni lehet, de szakvezetéssel bárki bepillanthat a készítésükbe.

Ahogy korábban már körüljártuk, Hollóházát tényleg nem nehéz (mindenkinek másért) szeretni. Az Északi-Zemplén legmagasabb hegyeivel körülölelt falu legismertebb látványossága azonban a porcelángyár, ahova a közelmúltban az Országos Kéktúra végpontját is áthelyezték. Az 1700-as évek vége óta működő üzemben nem csak a termékek fejlődése folyamatos, a helyiek sok más lehetőséget is megragadnak a megújuláshoz, aminek egyik eleme a gyárban tett vezetett túra. Magazinunk csapata természetesen végigjárta, sőt, benéztünk néhány kevésbé ismert szegletbe is!

 

PORCELÁN - AMI HOLLÓHÁZÁT HÍRESSÉ TETTE from Turista Magazin on Vimeo.

 

Amikor Hollóházán az ötvenes években megindult a porcelángyártás, az üzemben már közel másfél észázada kiváló minőségű kőedények készültek, amik szinte minden hazai háztartásban megtalálhatók voltak. A porcelánt mégsem az iparművészet, hanem a háború utáni újjáépítés hozta a faluba: az első ötéves terv keretében elektromos szigetelőtestek készültek itt belőle.

 

Napindító kávé, természetesen helyben készült csészéből

 

A hetvenes években minden addiginál nagyobb felújítási munkák kezdődtek, amik végére szinte semmi nem maradt az eredeti gyárból. A modern épületekben a termelés csúcsán több mint hatszázan dolgoztak, közvetve, a beszállítókon keresztül és a kereskedelem által pedig legalább ugyanennyien kaptak munkát. Köztük olyan neves művészek, mint Szász Endre és Victor Vasarely, akik művei a hollóházi porcelántárgyakra kerültek, és munkásságuk hatása máig érezhető a termékeken.

 

Gyár a faluban
 

Az utóbbi években a csökkenő kereslet és az olcsó távol-keleti tömegtermékek nehéz helyzetbe hozták a gyárat, de az új igényekhez alkalmazkodva mindig sikerült túljutni a problémákon. Az utóbbi időben olyan rendhagyó hollóházi porceltárgyak készültek itt, mint a Magyar Nagydíj kupája, kisebb ékszerek, köztük a kiváló minőséget igénylő, vékony gyűrűk és karkötők.

 

A porcelánmúzeum központi tere
 

A sorozatban gyártott termékek mind meg is vásárolhatók a gyár melletti boltban, illetve az ország kilenc városának hasonló üzleteiben. A szomszédságban álló, több száz négyzetméteres porcelánmúzeum az elmúlt kétszáz év igazi kincseit rejti. A múzeumban ráadásul sok termék festés nélkül, nyers hófehér kivitelben is megvásárolható, sőt, a szomszédos látogatói alkotócentrumban akár saját kezűleg is díszíthetjük a termékeket.

 


A hely felfedezésének legjobban várt része persze a gyárlátogatás. A túra kis csoportokban, meghatározott útvonalon halad, és már az elején látszik, hogy valóban nem klasszikus értelemben vett gyárba, hanem manufaktúrába érkeztünk, ahol minden munkafolyamatot gondos kezek felügyenlek.

 

 

Sajnos szembetűnő, hogy az épületeket a mainál jóval nagyobb termelésre méretezték: a gyártócsarnokok meglehetősen szellősen berendezettek, egy részüket rövid távú tárolásra használják. Ugyanakkor az égetés új kemencékben, csúcstechnológiával történik, és változatlanul alapos munka folyik a festőrészlegen, ahol a minták egy része, köztük a meglepően bonyolult formák is, kézzel készülnek.

 

A múzeum boltjában festés nélküli termékek is megvehetők

 

A hollóházi porcelángyártás jövőjét nehéz megjósolni, de jó hír, hogy továbbra is stabil az igény a hagyományos, évtizedek óta készülő termékekre, és rendszeresen futnak be kis szériás, egyedi rendelések éppúgy, mint iparművészek friss tervei. A látogatás emlékei pedig gondosan csomagolva haza is vihetők.

 


Kapcsolódó cikkeink:

Hollóháza - Mindenki másért szereti

A hónap turistaháza: Hollórét turistaház és ifjusági szállás

Élet a kéken 12. rész: Boldogkőváraljától Hollóházáig

Cikkajánló