Kéktúra

Alföldi Kéktúra - Petőfi Sándor nyomában

Túránkra Bajáról indulunk, a Duna bal partján fekvő várost busszal és vonattal is megközelíthetjük. Az első kilométereket a nagy folyam gátján tesszük meg, majd a Kalocsai-Sárközt egy időre elhagyva nekivágunk az Illancsnak. Utunk hamarosan a Bugaci-homokháton visz tovább a Bácskai löszös síkság felé. Barangolásunkat az 55-ös út mellett fekvő Petróczi-iskolánál fejezzük be, ahonnan busszal Szeged, illetve Baja felé is továbbutazhatunk.

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Tassy Márk / MTSZ
Horváth Béla - Hörpölin
2016. június 20.

Túránkra Bajáról indulunk, a Duna bal partján fekvő várost busszal és vonattal is megközelíthetjük. Az első kilométereket a nagy folyam gátján tesszük meg, majd a Kalocsai-Sárközt egy időre elhagyva nekivágunk az Illancsnak. Utunk hamarosan a Bugaci-homokháton visz tovább a Bácskai löszös síkság felé. Barangolásunkat az 55-ös út mellett fekvő Petróczi-iskolánál fejezzük be, ahonnan busszal Szeged, illetve Baja felé is továbbutazhatunk.

Bár az előző két év folyamán a túraleírásokkal „végigjártuk” az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljes útvonalát, most először vagyok komoly bajban a látnivalók összeválogatásával. Eddig ugyanis a bőség zavarával küzdöttem, ami nem túl nagy gond, hiszen a legszebbekről írhattam, ennél a szakasznál viszont egy-két kivételtől eltekintve nagyon nehéz volt őket előkeresni az emlékezetemből. Itt maga a táj az, ami megfogja a túrázót, a végtelennek tűnő síkok, az alföldi akácosok, a szántóföldek látványa. Ez még nem az igazi rónaság, itt még füves homokbuckák, hátak tarkítják a látóhatárt, de először itt kóstolhatunk bele abba a hangulatba, amely Petőfi Sándort is magával ragadhatta, amikor az Alföldön járt. Egyébként itt leszünk legközelebb neves költőnk szülőföldjéhez, hiszen az utunkba eső Császártöltésen alig 30 kilométerre fekszik kiskőrösi szülőházától.

 

Fotó: Tassy Márk / MTSZ
Fotó: Tassy Márk / MTSZ


Sükösdi Szent Anna-kápolna

A bajai indulásunkat követően, a betonos-aszfaltos Duna-gáton végigjárt 12 km után, sajgó talpakkal érkezünk meg az első pecsételőhelyre, Ósükösd turistaházához. Ezután kóstolunk bele először utunk valódi kihívásaiba, amikor a széles, süppedős, homokos-poros földúton átvágunk a mezőkön Sükösdre. Itt, a szántóföldek közepén áll a szerény Szent Anna-kápolna, tornya már messziről útmutatóul szolgál számunkra. A bejárata feletti emléktábla szerint 1747-ben építette Szent Anna tiszteletére Pocsai (Potskai) Gergely erdőkerülő. A környékbeli legendák szerint az építés oka az volt, hogy itt vadászva tévedésből lelőtte a neki ebédet hozó, Anna nevű leányát. A templom előtt kőfeszület áll, két oldalán Szent Anna és Szent Joachim szobra. A kápolna ünnepét mindig a július 26-át követő hétvégén tartják. A mellette lévő földszintes, egyszerű épület zarándokszállás, itt meghúzhatjuk magunkat, ha a mezőkön hirtelen vihar kapna el. A templom körüli, fák által védett füves tisztáson akár még sátrat is verhetünk.

 

Fotó: Tassy Márk / MTSZ
Fotó: Tassy Márk / MTSZ


Pincefalu Hajóson

Hajós pincefalva a török hódoltság után jött létre, amikor a kalocsai érsek sváb földműveseket telepített le a környéken, jelentős adókedvezménnyel ösztönözve őket a szőlőtermesztés meghonosítására. A szőlősgazdák a Duna-völgyi-főcsatorna fölé magasodó terület peremén ásták ki a borospincéiket, föléjük présházakat emeltek. Így jött létre a mintegy 1300 présházból álló pincefalu a kanyargós, zegzugos utcácskáival. Az 1980-as években sok pincét átalakítottak vendéglátásra, s a helyben készült borokat, elsősorban kékfrankost, kadarkát, szürkebarátot kínálják a vendégeknek. Hajós, illetve a pincefalu ünnepe is a borhoz kapcsolódik: ez az évente, május utolsó hétvégéjén megrendezett Orbán-napi Borünnep, amelynek kulturális programjai sok vendéget vonzanak.

 

Fotó: Tassy Márk / MTSZ
Fotó: Tassy Márk / MTSZ


A hajósi pincék felkeresése körülbelül egy kilométeres kitérőt jelent, de mindenképpen meg kell tennünk, hiszen a kéktúrabélyegzőt az egyik pincesor végén álló Judit Panzió külső falán találjuk. Természetesen árulnak itt bort, akár elvitelre is. Ezt kihasználva vásároltam két liter kadarkát, amit aztán a még hátralévő két túranapom alatt fogyasztottam el fröccsként az étkezések mellé. Megmondom őszintén, ilyen vidám hangulatú sátoros túrám talán nem is volt eddig.

 

Fotó: Tassy Márk / MTSZ
Fotó: Tassy Márk / MTSZ


A hajósi érseki kastély

Az Érsekhalmától Császártöltésig tartó szakaszt a Duna-völgyi-főcsatorna partján tesszük meg, és innen térünk ki pecsételni délkelet felé Hajós-Pincefaluba. Magát Hajóst a csatorna túlsó partján, egy kicsivel távolabb találjuk meg. A város legfőbb nevezetessége az érseki vadászkastély. A barokk kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben, ezt később gróf Batthyány József érsek kibővíttette, akkor készült el a négy saroktorony is. Bács-Kiskun megye legrégibb kastélyának felújítása európai uniós pénzből valósult meg 2009-ben. A teljesen felújított, korhű bútorokkal berendezett kastély látogatható, és bár a belépőjegy a mellé megvásárolt fotójeggyel egyáltalán nem olcsó, mindenkinek csak ajánlhatom ennek a csodaszép ékszerdoboznak a felkeresését.

 

Fotó: Horváth Béla - Hörpölin
Fotó: Horváth Béla - Hörpölin


Egy kis trükk, hogy ne kelljen a főcsatornától a kastélyig vezető 3 km-es utat oda-vissza megtennünk a pincefalui kitérő után: a naponta többször is közlekedő helyközi autóbuszokkal a pincéktől pár perc alatt eljuthatunk Hajósra, majd onnan vissza. Mivel a csatorna hídjánál nincs buszmegálló, a rövidebb pincefalui kitérőt nem tudjuk ebben az esetben sem megúszni.

 

Fotó: Horváth Béla - Hörpölin
Fotó: Horváth Béla - Hörpölin


Hová lett a Kun-Fehér-tó?

Az igazolófüzetünk térképe szerint a Kun-Fehér-tó medre több kilométer hosszú, és a Pici Paci Portától egészen az üdülőtelepig húzódik, egy része már elmocsarasodott, de több kisebb-nagyobb vízfelület is található benne. A tanya felől értem el a tavat, és kíváncsian lestem, mikor fogom megpillantani a vízfelületet, de egy széles, hosszan elhúzódó füves rétnél többet sehol sem láttam. Csak alaposabban körülnézve vettem észre a rét közepén a sekély horpadást, a tó valaha volt medrét. De hová tűnt a tó? Ennek bizony utána kellett olvasnom. Okai sokrétűek, jelentős szerepet játszik benne a már unalomig ismételgetett klímaváltozás, vagyis az egyre szárazabb és csapadékmentesebb esztendők, de itt is az emberi tényező a fontosabb. Csatornákat építettek, hogy a környék feleslegesnek gondolt felszíni vizeit elvezessék, ez pedig hosszú távon jelentősen csökkentette a talajvízszintet, ehhez hozzáadódott a korábban füves táj erdősítése, ami tovább fokozta a környék szárazodását, hiszen régebben a mélyedésekben összefutó vizeket a fák felszívták a talajból, majd elpárologtatták.

 

Fotó: Tassy Márk / MTSZ
Fotó: Tassy Márk / MTSZ


Mára csupán a „régi tó” délkeleti végén található egy gátakkal kerített vízfelület a strandolók részére, illetve több, szintén gátakkal elrekesztett kisebb tó, összességében 50 hektáros felülettel a horgászok számára. Május és szeptember között üzemel a parton a Tó kemping, ahol felüthetjük a sátrunkat, de nyaralóház is bérelhető a tábor területén.

 

Fotó: Horváth Béla - Hörpölin
Fotó: Horváth Béla - Hörpölin

 

Hasznos információk
Túránk az MTSZ 2011-es, hivatalos adatai szerint 114,63 km hosszú, az emelkedése elhanyagolható. Pecsételőhelyek: Baja, Ósükösd, Hajósi pincék, Kéleshalom, Pici Paci Porta, Petróczi-iskola.
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. májusi számában.

 

baja_ottomos-1200.jpg

 

Kapcsolódó cikkeink:

Alföldi Kéktúra

Még több kéktúrás cikk
 

Cikkajánló