Hírek

Bővülhet a bükkaljai kaptárkövek listája

Az erdők sűrűjében és a vízmosásokban még megbújhatnak eddig felfedezetlen sziklás fülkék.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Veres Zsolt
Forrás:
heol.hu
2021. július 27.

Az erdők sűrűjében és a vízmosásokban még megbújhatnak eddig felfedezetlen sziklás fülkék.

A közelmúltban lezárult a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) kaptárköveket megóvó projektje, amelynek részeként a nemzetipark-igazgatóság 21 helyen végzett különböző munkákat a kaptárkövek megóvása és bemutatása érdekében Borsod és Heves megyében.

A fülkés sziklák leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján található: 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokban pedig 479 fülkét számoltak össze a szakemberek. A projektzáró eseményen Baráz Csaba, a BNPI oktatási referense beszámolt arról, hogy a közelmúltban új kaptárköveket fedeztek föl Noszvaj határában – olvasható a heol.hu cikkében.

A szakember véleménye szerint sokfülkés, nagy méretű kaptárkőcsoportra már nem fognak bukkanni, viszont nem csupán ilyenek vannak jelen a Bükkalján. Az eddig ismert nyolcvannál több fülkés szikla között kisebbek is léteznek, például két-három méteres sziklatömböcskék egy-két fülkével. Ilyenek még megbújhatnak a sűrű erdőben, a vízmosásokban. És ilyenre talált rá Bíró Péter régész terepi kutatás közben Noszvaj határában, nem messze a Pipis-hegyi, korábban felfedezett kaptárkőlelőhelytől. A két különálló szikla felmérése megtörtént, és hamarosan be fognak kerülni a kaptárkőkataszterbe.

Mik azok a kaptárkövek?

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kõtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A kutatók a vájatokat gondolták már méhkaptároknak, államalapítás korabeli urnatartóknak, sírhelyeknek, de egyik feltevést sem támasztja alá hitelt érdemlően írott, történeti forrás vagy régészeti lelet. A legújabb elmélet szerint a befaragások elképzelhető, hogy a Bükkalja térségében élő ősi népcsoportok kultikus bálványtartó fülkéi, oltárkövei lehettek, s kialakításukat folyamatosan végezhették i. u. 400 és 1500 között. A faragott mélyedések érdekessége, hogy a jó állapotban megmaradt darabokon még mindig látható egy bemélyedő keret, szélein lyukakkal. Ezek a nyomok arra utalnak, a fülkéket lefedték, és a fedlapot ékekkel rögzíthették. 2016 óta a Bükkaljai Kőkultúra részeként a hungarikumok listáját is gazdagítják.

Cikkajánló