Égbolton ékeskedő aranygyűrű világít a világ legjobb asztrofotóján

Idén már 13. alkalommal osztottak díjakat a világ legszebb, legügyesebb vagy épp legkreatívabb asztrofotóinak. A Greenwichi Királyi Obszervatórium által fémjelzett Astronomy Photographer of the Year pályázatra idén 75 országból több mint 4500 fotó érkezett a világ minden tájáról. Számunkra pedig nagy büszkeség, hogy immár második éve nemcsak a pályázók között, hanem a zsűriben is köszönthetünk magyar résztvevőt, hiszen Francsics László, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke két évvel ezelőtti abszolút győzelme után meghívást kapott a pályázat illusztris zsűrijébe.

Őt faggattam egy kicsit az idei eredményekről, elsőként arra voltam kíváncsi, volt-e személyes kedvence a mezőnyben.

Francsics László: Igen, egyértelműen. Az egyik legkevésbé innovatív kategória a galaxisoké. És ebben az esztendőben két nagyon innovatív kép is készült, és mindkettő díjazott lett. Az egyik egy olyan, amelyen először sikerült valakinek úgy megörökíteni egy galaxist, hogy azon csak a spirálszerkezetet kirajzoló látványos csillagkeletkezési régiók vannak rajta, a galaxis viszont nem. Ez egy hatalmas ötlet, fantasztikus kivitelezéssel.

Az említett képet az amerikai Russell Croman készítette és második helyezett lett a Galaxisok kategóriában.

Ez tipikusan egy olyan asztrofotó, amely laikusok számára talán egy kevéske magyarázatra szorul. Hiszen a képen látható színes foltok halmaza a nem hozzáértőnek inkább tűnik egy elrontott fotónak, mintsem műremeknek. Ahogy László említette, ez itt nem egy klasszikus galaxisfotó, amelyek sok esetben egy szemnek vonzó spirálformát mutatnak. A képen a tőlünk hárommillió fényévre lévő M33-as jelzésű Triangulum-galaxist alkotó ködösségek láthatóak. A legtöbb galaxisfotó általában a csillagok milliárdjainak élénkségére és tisztaságára összpontosít, ez a fotó viszont az egészen finom részleteket mutatja, rengeteg csillagközi óvodát, ahol a milliónyi új csillag körüli bolygókon akár több helyen is kialakulhat az élet. Ebbe belegondolva már egészen másképp tekintünk a fenti fotóra.

De hogy a szépérzékünket is simogassuk kicsit, íme, a kategória győztes fotója, amely már számunkra is sokkal inkább értelmezhető. Ez a fotó is nagy kedvence volt Lászlónak, amelyen egy teljes égboltot, ezen belül a Tejutat láthatjuk úgy, hogy az a nagy látószög miatt egy gyűrűvé torzult.

Pár éve már követem a hazai és a nemzetközi asztrofotózást, de őszintén szólva, még nem láttam humorral fűszerezett alkotást. Az idei pályázaton viszont egy ilyet is láthatunk. A „Smiley” az űrben című kép mosolyt csal az arcunkra a sok technikás kép között.

A messzeségből kicsit térjünk vissza a Földre. A pályázat 10 kategóriája közül az asztrotájképeket felvonultató az egyik, amely mondhatni a leginkább emberközeli. Tényleg gyönyörű fotókat láthatunk itt, kezdve a már-már giccsbe hajló levendulástól…

… a zseniálisan komponált és izgalmas formavilágú fotón át…

… a gyönyörű színekben játszó irizáló felhőkig.

Na jó, ez utóbbi már szintén egy elvont alkotás, de elképesztően szép, megérdemelten kapott harmadik helyet kategóriájában.

A második helyezett mellett se tudtam elmenni, amely egy jól kigondolt ötlet remek megvalósítását mutatja. A kép a folyamatos aktivitást mutató Etna egyik februári kitörését örökíti meg a Holddal.

És ha már Földünk egyik fontos bolygójánál tartunk, akkor nézzük meg a másikat is, a Napot. Mégpedig a pályázat abszolút győztes fotóján, amelyet egy 23 éves kínai fotós, Shuchang Dong készített. Az Aranygyűrű című letisztult, minimalista képen egy gyűrűs napfogyatkozás látható, amelyért Shuchang egészen Tibetig utazott. A fotó a Napunk kategória győztes képe lett, az abszolút győztest pedig a kategóriagyőztes képekből választotta ki a zsűri.

A gyűrűs napfogyatkozást ábrázoló fotó 2020. június 21-én készült egy olyan helyről, ahol elvileg egész évben napos idő van. De csak elvileg, mert ezen a napon Shuchang izgulhatott rendesen, ugyanis sötét fellegek jelentek meg az égbolton. Szerencséje volt, mert a Hold szépen a Nap elé került, és a kialakult gyűrűt még meg tudta örökíteni, de egy perccel később már felhők takarták a jelenséget. Egyébként, ha kinagyítjuk a fotót, a kör jobb alsó részén a Hold felszínén lévő hegyek sziluettjét is kivehetjük.

Kíváncsi voltam, Francsics László hogyan értékelte a fantasy regényt idéző képet.

Pálvölgyi Krisztina: Mi a véleményed az abszolút győztes fotóról?

F. L.: A tavalyival ellentétben ezúttal elégedett vagyok a választással, idén kiegyeztem a zsűrizés utolsó fázisában az abszolút győztes képpel. Ebben a fotóban nemcsak egy gyönyörűen ábrázolt gyűrűs napfogyatkozás látható, hanem a kör és négyzet egysége, a kék és a sárga komplementer párosa. Egyszóval: ez a fotó egyszerű, de sokat tud, és tökéletesen kivitelezett.

P. K.: Mennyire volt egyértelmű az idei döntés a győztes képet illetően? Volt vita a zsűri tagjai közt?

F. L.: Egyáltalán nem volt egyértelmű. Az Ember és az űr kategória győztes képe volt esélyes, amely az aktuális COVID-19 miatti karantént ábrázolta asztrotájképes nyelven. És mint elméleti kérdés vetődött fel, hogy az abszolút győztes képnek kell-e COVID-19 témájúnak lennie, vagy nem. 50-50%-ban oszlottak meg a vélemények a zsűriben ebben a témában. Én elleneztem ezt az irányt, és lassan meggyőztük a többieket, hogy ez verseny nem a COVID-ról, hanem a csillagászatról szól. Így jött a képbe a napfogyatkozás, mint egy makulátlan megoldása a kérdésnek.

Természetes, hogy az elmúlt másfél évben látott fotós pályázatok többségében felbukkant a koronavírus-járvány témája. És valahol az is érthető, hogy sokan már nem akarnak ezeken a pályázatokon is ezzel a problémával foglalkozni, hisz szerencsére még annyi minden más fényképre való téma van a világban. Teljesen elfogadható a zsűri döntése, de ettől függetlenül Az ember és az űr kategória első helyezését megérdemelten kapta meg az angol Deepal Ratnayaka Lockdown című képéért. Ez a fotó sokkal több, mint egy szépen kivitelezett, hosszú expozíció csillagos égboltos kép. Ránézve sokunkban idéződik fel az az időszak, amikor a négy fal között szinte lefagyva vártuk a szabadulást, közben vágyakozva néztünk kifelé, ahol a természet ugyanolyan mozgásban volt, mint eddig.

A magyar asztrofotósok közül idén hárman jutottak be a verseny legjobbjai közé, bár helyezést ezúttal nem értek el, de négy képpel így is a verseny kiemelt képei közé, azaz shortlistre kerültek.

P. K.: A magyarok képei közül van olyan, amelyiket kiemelnél valamilyen szempontból?

F. L.: A négy bejutott kép közül Feltóti Péter Androméda-galaxist ábrázoló képe emelkedik ki számomra. Ez a fotó csak egy hajszállal csúszott le a zsűrizés során a dobogóról, pedig méltán kerülhetett volna oda, hiszen így valóban nem láttuk még asztrofotós munkáján az Androméda-galaxist.

Feltóti Péternek még egy fotója bejutott a legjobbak közé, a Csillagok és ködök kategóriában.

Péter mindkét fotóját láthattátok már korábban a Turista Magazin oldalán is, ugyanis mindkettő volt már Hónap képe a Magyar Asztrofotósok Egyesületének havi pályázatán. Az Andromédás képről ide kattintva, a Fátyol-ködös képről pedig ide kattintva tudhattok meg még többet.

De nézzük a másik két magyar finalista fotóját, Tóth Bence a Galaxisok kategóriában jutott be a legjobbak közé ezzel a gyönyörű Messier 51 nevű spirálgalaxisról készült fotójával.

Soponyai György a harmadik magyar résztvevő, akinek szintén sikerült munkájával a kiemelt képek közé bekerülni. Az ő fotója a Napunk kategóriában indult és 2020 három csillagászatilag kitüntetett napján örökítette meg, ahogy a Nap átvándorol az égbolton.

Francsics Lászlóra egyébként jövőre is számítanak a zsűriben, ő pedig örömmel vállalta el a feladatot, és ahogy idén is, a shorlist és a végső zsűrizés fázisában is részt fog venni.

Rengeteg gyönyörű, izgalmas és olykor elgondolkodtató fotó gyűlt össze az idei pályázaton is, de hely hiányában sajnos nem tudjuk mindegyiket részletesen bemutatni. Viszont a cikk végi képre kattintva még láthattok egy válogatást a díjazott és shortlistás képekből, ha pedig az összes finalista kép érdekel, akkor kattints ide és lesd meg a pályázat oldalán. Az idei legjobb asztrofotókból egy kiállítás is nyílt, amelyet egészen 2022. augusztus 7-ig lehet megnézni a londoni Nemzeti Tengerészeti Múzeumban.

De még mielőtt elkezdenétek lapozni a csodás képeket, szeretnénk ajánlani egy térben is időben is sokkal közelebbi eseményt, amely a hazai asztrofotózás legnagyobb ünnepe. A Magyar Asztrofotósok Egyesülete immár negyedik alkalommal rendezi meg a Csillag-Képek kiállítását, amelyen a hazai asztrofotósok legjobb munkáit nézhetjük meg. A kiállítás megnyitója e héten, október 16-án szombaton 17 órakor lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az eseményre minden asztrofotózás iránt érdeklődőt szeretettel várnak, a megnyitó részleteiről itt találtok még hasznos információkat.

Most pedig kattintsatok az alábbi képre az idei év legjobb asztrofotóiért!