História

Egy magányos cédrus Budán

Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.

Szöveg és fotó:
Fotó:
Tóth Judit
2020. december 25.

Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.

A Kondor úti cédrus nagyon tekintélyes, szép fa, magassága 15 méter körül van, törzskörmérete 3,6 méter. Ez az ország egyik legidősebb libanoni cédrusa, hozzá hasonló idős példányok csak néhány helyen vannak az országban, például a soproni Lővérekben és az Alcsúti Arborétumban.

Hogy kerül a képbe Fedák Sári?

A budai libanoni cédrus védett természeti érték, egy kerítés veszi körül, mellette pihenőhelyet is kialakítottak, padokkal, egy asztallal. Egy tájékoztató tábla is van a fáról, amelynek korát 115 – 140 év körülire teszik, de hogy ki ültette, azzal kapcsolatban leginkább csak feltételezések vannak.

Az egyik teória szerint a fát a 20. század első felének egyik legnépszerűbb színésznője, primadonnája, Fedák Sári ültette. Ennek alapja, hogy a színésznő férjével, Molnár Ferenc íróval valóban nyaralt itt a közelben, a Hűvösvölgyi út 77. szám alatt álló villában. Ez a ház azonban elég távol van a cédrustól, aligha tartozhatott oda ez a terület. Ráadásul a fa a 20-as évek elején, amikor Fedák Sári és Molnár Ferenc rövidéletű házassága tartott, a cédrus már fiatal fa lehetett. A színésznő később nem is itt, hanem Pestszentlőrincen vásárolt magának, pontosabban szüleinek egy villát, ahová válása után ő maga is kiköltözött.

Fogadó a cédrus mellett

Sokkal valószínűbb, ahogy azt Viczián Zsófia Budapesti fák című könyvében is olvashatjuk, hogy a cédrust a 19. században itt működő „A Szépkilátáshoz” nevű fogadó tulajdonosa ültethette. Bár szép kilátás ma már nem nagyon van, az azóta már felnőtt fák kitakarják a tájat, a fogadó épülete ma is áll a szomszédban.

Elképzelhető, hogy a cédrus ültetését Csontváry Kosztka Tivadar híres képe is motiválta, amit épp ekkoriban festett a művész, de az is lehet, hogy azért választották ezt a fafajt, mert az egyébként is erős szimbólumokkal bír, az erő, a kitartás, az örökkévalóság jelképe és a Közel-Keleten komoly kulturális jelentősége van.

A libanoni cédrus természetes élőhelye Libanontól a törökországi Taurusz-hegységig tart. Fagyérzékenysége miatt nálunk nem mindenütt tud megmaradni, ezért is különös, hogy itt a budai hegyekben ilyen idős kort meg tudott élni ez a gyönyörű fa.

Cikkajánló