Túraajánlat

Eldugott sziklakert a Bakonyban – Dudar látványos kőfala

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja a Bakony, ami számos izgalmas sziklaélményt tartogat, de egy kevésbé ismert félreeső szegletében is nagyszerű érdekességeket fedezhetünk fel.

Szöveg és fotó:
2021. július 3.

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja a Bakony, ami számos izgalmas sziklaélményt tartogat, de egy kevésbé ismert félreeső szegletében is nagyszerű érdekességeket fedezhetünk fel.

Dudar közel sem mondható olyan népszerű túraacélpontnak, mint a szomszédos Bakonynána, ahol a Gaja által vájt szurdok – benne a híres Római fürdő – nyújt felejthetetlen élményt, vagy a közeli Csesznek és környéke, ahová a vár és vadregényes kőszurdokok vonzzák a turistákat. Ezekhez képes Dudar valóban szerényebb látnivalóval bír, de akik szeretik az eldugott kőfülkés sziklafalakat, a felfedezés élményét keresik, azok szemében ez a hely biztosan felveszi a versenyt a népszerű helyszínekkel szemben. Egyébként nem kell mérlegelnünk a túracélpontok között: Dudar sziklakertjét egy rövidke sétával is felfedezhetjük, így marad idő a környék más látnivalóira is.

Dudar egy ezerötszáz lelket számláló település a Bakony keleti részében, Zirctől mintegy hét kilométerre fekszik. A községből két jelzett turistaút indul ki, az egyik Csesznekre vezet el a roppant látványos Ördög-árkon keresztül, a másik, a település focipályájától északi irányban visz ki az erdőbe, és csupán pár száz métert tesz meg a célpontig.

Ezek a frissen festett piros barlangjelzések a Dudar feletti 385 méter magas Magos-hegy sziklás oldalába vezetnek, még pontosabban az abban megbújó különös üreghez, amit Csapóné konyhájának hívnak. Ám jó előre tudni, hogy mielőtt ennek a nyúlfarknyi turistaútnak a végén feltárulna előttünk a kissé váratlan látványt nyújtó sziklakert, át kell még vergődnünk az ösvényt benövő csalánoson. Az út nagyobb része egyébként jól járható, magasabban fekvő tájakra jellemző pompás bükkök is szegélyezik a csapást.

A kezdetben pagonyerődben és kényelmes emelkedéssel vezető ösvény kis idő elteltével egycsapásra átváltozik vadregényes környezetté, melyben bal kéz felé egyre nagyobb sziklák kezdik vonzani a tekintetünket. Árkok, meredélyek tagolják ezt a szűk, lombok közé zárt minikanyont, kicsivel arrébb pedig egy nagyobb sziklafalban tátongó üreget figyelhetünk meg.

Ahogy megpillantjuk a sziklafalban kb. 2,5 méter magasságban lévő üreget, annak formája akár egy régi boltíves konyhára is emlékeztethet, de hogy ki volt Csapóné és miért nevezték el róla ezt a 24 méter hosszú tágas bejáratú barlangot, az sajnos nem derül ki a közelben kihelyezett, de már eldőlt információs tábláról.

A legtöbb bakonyi barlangról úgy tartják a legendák, hogy azok betyárok menedékéül szolgáltak, s nincs ez másként a Csapóné kemencéjének is nevezett üreg esetében sem.

A látványos eocén korú mészkőfal, helyenként kőgörgeteges oldalában több kisebb barlang és sziklaüreg is található, de mind közül a Csapóné barlangja alkalmas leginkább a kényelmes rejtőzködésre. Jelenleg viszont a bejutás igen nehézkes, ugyanis az idetámasztott fa alkalmatosság már nemigen látja el a feladatát. Leleményesnek vagy bátornak kell lennünk, ha belülről is meg akarjuk csodálni a nummuliteszes mészkőbe maródott jellegzetes üreget.

Ha alaposan fel szeretnénk térképezni ezt az eldugott, helyenként vadregényes részleteket feltáró sziklavilágot, akkor érdemes felkapaszkodni a meredek hegyoldal tetejére, illetve északi irányban is kicsit szétnézni. A természetes módon kibukkanó mészkőszirtek mellett egy kisebb kőbányára is ráláthatunk, illetve innen némi kilátásban is részünk lesz a Bakony keleti lankás vidékére. A kőbánya ma is művelt, elzárt terület, a látványt a fölötte húzódó hegyoldalból élvezhetjük!

Cikkajánló