Túraajánlat

Az Öreg-Bakony legszebb tájain

A Bakony hegység központi és egyben legvadregényesebb része az Öreg-Bakony – vagy más néven Magas-Bakony –, amelyet egy magára valamit is adó természetjáró nem hagyhat ki. Van egy kiváló túratippünk e varázslatos vidék bebarangolásához, amely kötöttségek nélkül tárja elénk hazánk e természeti kincsekben oly gazdag és páratlan területét.

Szöveg:
Fotó:
Gulyás Attila
2020. augusztus 15.

A Bakony hegység központi és egyben legvadregényesebb része az Öreg-Bakony – vagy más néven Magas-Bakony –, amelyet egy magára valamit is adó természetjáró nem hagyhat ki. Van egy kiváló túratippünk e varázslatos vidék bebarangolásához, amely kötöttségek nélkül tárja elénk hazánk e természeti kincsekben oly gazdag és páratlan területét.

Általában a jelvényszerző túramozgalmaknak megvan az a kényelme, hogy a természet és az ország felfedezésére vágyóknak nem kell ötletelniük a túraútvonalak megtervezésében, csupán követniük kell a szervezők által kitalált tematikákat.

Az Öreg-Bakony Bakancsosa nevű túramozgalom is egy ilyen nevezetességekben és élményekben gazdag túrát ígér, de a kiírásban szereplő helyszínek megközelítésében már szabad kezet kapunk, tehát nincs fix útvonal, amelyet kötelezően követnünk kellene.

Természetesen a túra igazolófüzetében találunk javasolt útvonalakat, ezért a tájékozódásban vagy a túraszervezésben kevésbé jártas kirándulóknak sincs nehéz dolguk, ha a Bakony értékeinek felfedezésére adják a fejüket. Hogy honnan és merre, azt csak a mikor írhatja felül, ugyanis a kiírásban szereplő helyek némelyikéhez nyitvatartási idő is tartozik. Nem kell megijednünk, csupán két intézményről van szó, amelyek a téli időszakban nem fogadnak látogatókat. A Zirci Arborétumon és a Bakonyi Erdők Házán kívül viszont a további 14 felkeresendő pontunk természeti környezetben található, így az év bármely szakában felkereshető.

Épített értékek

A Bakony fővárosaként is emlegetett Zirc hazánk legmagasabban (400 m) fekvő városa, ahol 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvaux-ból érkező ciszterci szerzetesek apátságot alapítottak. A szerzetesek az évszázadok során európai hírű szellemi és gazdasági központot hoztak létre a Bakony szívében, amely a török hódoltság után is képes volt újból felvirágozni. Zirc csak 1984 óta város, de a település ezt megelőzően is a környék központjának számított. Számos látnivalója közül túramozgalmunk a ciszterci szerzetesek által kialakított arborétumhoz kalauzol el minket, ahol a Cuha patak felduzzasztásával már a 15. században halastavat alakítottak ki. Ezt követően a 18 hektáros terület fokozatosan nyerte el mai alakját, amelynek bekerített parkját a 18. század második felétől folyamatosan fejlesztették. A legtöbb külföldi és hazai fafajt a 19. század elején ültették, és ez idő tájt kezdték tudatosan angolkertté alakítani az utakkal és tisztásokkal tagolt, hatalmas kertet.

A márciustól november végéig látogatható arborétumban több mint 600-féle fát és cserjét, köztük több mint 70 fenyőfajt csodálhatunk meg.

A 110 fából álló, 200 éves hársfasoron, a mintegy 30 fajból álló juharfagyűjteményen túl több botanikai kuriózumot is láthatunk, mint például a kék virágú kínai császárfa vagy az amuri parásfa. Amennyiben hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét épp zárva találjuk, túránkat az egész évben nyitva tartó Bakonyi Természettudományi Múzeum látogatásával is igazolhatjuk. Arborétumból egyébként nem a zirci az egyetlen, amelyet bakonyi felfedezőutunk során érintünk. Szépalmapusztán egy főként külföldi fenyőfélékben gazdag kertben barangolhatunk, amelyben mamutfenyők és Atlasz-cédrusok is magasodnak. Egy szépen kialakított ösvényen járhatjuk be a parkot, ahol a fák mellett kő síremlékeket is látni, amelyek híres lovak emlékét őrzik. Szépalmapuszta parkja szabadon és ingyenesen látogatható.

A túramozgalom másik felkeresendő intézménye a hegység talán legszebb részén fekvő Bakonybélben vár ránk. Az erdészeti és védett természeti értékeket bemutató Bakonyi Erdők Házában közelebbről is megismerkedhetünk a környék földtörténeti múltjával, az itt élő emberek már-már elfeledett mesterségeivel, na és persze az erdő élővilágával. A bemutatóház márciustól október végéig látogatható, de a településen számos más attrakciót is találunk, köztük az egyik legtöbb élménnyel kecsegtető Pannon Csillagdát.

Bakonyi kincsek

A már említett helyszíneket autóval is fel lehet keresni, de a túramozgalomban főként terepi látnivalókat gyűjtöttek össze, amelyek felkereséséhez már fel kell húznunk a túrabakancsot. Kilátók és barlangok, sziklák és források várják, hogy meglátogassuk őket, és némelyikük vadregényes környezettel vagy épp festői tájjal gyönyörködteti a természetjárókat.

Többek között megmásszuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a 709 méter magas Kőris-hegyet, amelynek tetején a természet iránti rajongásáról is ismert költőről, Vajda Péterről elnevezett, négyszintes kilátóból tárul elénk a fenséges bakonyi körpanoráma.

A hegység bükkösei felett akár az Alpok nyúlványait, illetve a távolban előbukkanó Kis-Kárpátok vonulatait is megpillanthatjuk. Rálátni innen a Balatonra és a Balaton-felvidék tanúhegyeire, valamint Pannonhalma városára is. Kilátásban nem csupán épített kilátóból lesz részünk.

A Fenyőfőhöz közeli Bodzás-árokból a zöld jelzéseket követve érünk fel a Pápalátó-kőnek nevezett eocén mészkőszirt tetejére. Jó időben kiválóan rálátni Pápa városának tornyaira, épületeire, így a hely elnevezése azonnal értelmet nyer. A kilátáson túl érdemes a csúcs alatt húzódó, mintegy 17 méter széles és 2-3 méter magas sziklaereszt is megtekinteni, illetve a szintén itt található kőfülkét. Látványos sziklaképződményeket a Magas-Bakony déli részén, Augusztintanya közelében is találunk. Túrautunk az innen induló piros négyzeten közelíti meg a pompás Szekrényes-kő magasba törő sziklatömbjét. A túra igazolókódját a Szekrényes-kő-árokban, a jelzett turistaúttól kb. 120 méterre, egy bükkfára festve találjuk. Ha már völgyszorosoknál és szikláknál tartunk, felsorolásunk és bakonyi felfedezőutunk nem hagyhatja ki a vadregényes és olykor nehezen járható Kertes-kői-szurdokot sem. A patakkal és kréta időszaki mészkövekkel tarkított szurdokvölgy függőleges és páfrányos hasadékokkal szegélyezett sziklafalainak egyik magaslata a hajdanán pogány szertartásoknak helyet adó Oltár-kő, ahová meredek ösvényen kapaszkodhatunk fel. Az izzasztó felmenet jutalma a fára festett igazolókód meglelése, továbbá a szurdokra nyíló pazar kilátás.

Források nyomában

A Bakony karsztos jellege miatt forrásokban szegény, ám túránk víznyerő helyeket is felkeres. Az egyik ilyen a nevében is árulkodó Tiszta-víz-forrás, azon kevés forrásaink egyike, amelyeket a „civilizáció ártalmai” még alig érintettek. A kiépítetlen forrásból merítéssel tudunk vizet vételezni, de legyünk körültekintők, mert fokozottan védett helyről van szó.

Ellátogatunk a fűzfői turisták által 1978-ban foglalt, padokkal és asztallal ellátott Zoltay-forráshoz is, amelyet a Zirc központjától hét kilométerre délnyugatra fekvő Köves-hegy szomszédságában találunk.

Szintén jelzett turistautakon érjük el a gyéren csordogáló, ám finom vizű Király-kutat. Ezt a foglalást a Bakonybélből nyugatra induló piros kereszten, a Hideg-völgyön át, majd a Vaskapu-sziklák érintésével, illetve a piros kör jelzés pár száz méteres leágazásán érjük el.

Ősemberek és betyárok menedékei

Forrásban lehet, hogy szegény, de barlangban annál gazdagabb a Bakony. Túramozgalmunk számos ilyen látványos képződményhez elkalauzol, köztük a hegység egyik legnevezetesebb üregéhez is, amelyet Pörgöl-barlangnak hívnak. A Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy nyugati oldalában található, 3–5 méter széles, 18 méter hosszú barlangban találták meg a Bakony első őskori leletét. Előkerült itt mészkőből faragott lószobrocska és egy vakarópenge töredéke is, de a természetjárók számára elsősorban a széles járat, illetve a mellékjáratok tetején látható cseppkőkibúvások adják az élményt és a látnivalót.

Nem hiányozhat a bakonyi helyszínek listájából a környék híres betyárjának, Savanyú Jóskának a rejteke sem. Állítólag a haramia a Pénz-lik barlangban több alkalommal is meghúzta magát, amely búvóhely az itt elrejtett zsákmány után kapta a nevét.


A Bakonybéltől délnyugatra található Hajszabarna-hegy oldalában nyíló, fokozottan védett üreg napjainkban denevérek menedékéül szolgál. Védelmük érdekében a barlang keskeny bejáratát ráccsal látták el, így itt csak az engedéllyel rendelkező hivatásos barlangászok leshetnek be a hegy gyomrába. Mindettől függetlenül érdemes ide ellátogatni, mert a magával ragadó sziklás hegyoldal egy igazi érintetlen vadont tár elénk. Megcsodálhatjuk a víz munkájának köszönhetően létrejött látványos Likas-kő barlangját is, amelyet a Fenyőfőtől induló zöld jelzésen érünk el. A hatnyílású üreget magában foglaló sziklatömböt tavasszal szinte teljesen ellepik a virágzó nőszirmok.

A már említett Pápalátó-kőtől nem messze, a Kakas-hegy sziklafalán egy 3 × 1,5 méteres bejáratú, tágas kőfülke rejlik. A Bejáró-barlangnak nevezett üreget a Hálóvető-völgyből induló piros barlangi jelzésen közelíthetjük meg, de sajnos ezt a látnivalót csak kívülről csodálhatjuk meg, mivel a bejáratát egy közelmúltban történt földmozgás eltorlaszolta.

Már a bakonybéli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is megemlítik az Odvas-kői-barlangot, amely ennek köszönhetően hazánk legrégebbi írásos emlékkel bíró barlangja.

Hatalmas, hét méter magas, háromszög alakú szádája egy 21 méter hosszú, 8–10 méter széles és 3–4 méter magas csarnokba vezet.

Északi szegletéből egy kürtő nyílik a hegytetőre. A csarnok egy másik, nehezen járható sziklahasadékán át pedig eljuthatunk egy 7 méter hosszú folyosóra, ahonnan egy harmadik nyílás vezet a külvilágba. A régészek ebben az összesen 28 méter hosszúságú barlangban is találtak ősembertől származó maradványokat és cseréptöredékeket a környék többi barlangjához hasonlóan.

Amikor a Magas-Bakony déli részén járunk, a Tör-kő-lik közel 24 méter hosszú járatához is. ellátogatunk A Középső-Hajag és a Rend-kő között levezető sárga barlangi jelzésen lehet megközelíteni a Tör-kő hatalmas dolomitsziklafalát, amelyen mintegy 6 méter magasan találjuk a több mint 2 méteres, V alakú lik nyílását. A fokozatosan szűkülő, mészbekérgezéssel borított járata 16 méter után kettéválik, majd az ágak a cseppkőmedencékben végződnek.

Hasznos infók a túramozgalomról

Az Öreg-Bakony Bakancsosa igazolófüzetét a túramozgalom kiírójától, az Ösvénytaposó Baráti Társaságtól lehet beszerezni (osvenytaposo.hu). Az igazolófüzet ára 1000 Ft, amely tartalmazza a teljesítésért járó fémjelvény árát is, de a postaköltséget nem. Az igazolófüzetben útvonalleírást, térképvázlatot és néhány érdekességet is találunk, ami nagyban megkönnyíti a felkeresendő pontok beazonosítását és megismerését. A 16 bakonyi helyszín meglátogatása nincs időkorláthoz vagy meghatározott útvonalhoz kötve, felkeresésük sorrendje tekintetében is szabad kezet adnak a szervezők, csupán a kihelyezett kódokat vagy bélyegzőlenyomatokat kell begyűjtenünk a sikeres teljesítéshez.

A cikk a Turista Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.

Cikkajánló