Három kutya, több mint ezer terepi keresés, 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték. Nemzetközi tudományos folyóiratban publikáltak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a sikeres kutyás egységről.
Elsőként mutatja be tudományos részletességgel a 2013 óta létező kutyás egység eredményeit a februárban a Journal of Vertebrate Biology-ban „Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében” címmel megjelent cikk. A munka főként a fokozottan védett parlagi sas vonatkozásában fontos, mert a faj globálisan veszélyeztetett, és az Európai Unión belül Magyarországon él a legnagyobb számban. A mérgezések egyrészt az engedélyezett rágcsálóirtószereknek köszönhetőek, másrészt pedig olyan betiltott szerek okozzák, amelyeket kifejezetten a „nemkívánatos” ragadozóknak szánnak. A legtöbb szándékos mérgezést az Európai Unióban már 2008-ban betiltott karbofurántartalmú növényvédő szerek okozzák.
A kutyás egység jelenleg három kutyából, és a gazdájukból áll. Deák Gábor Falcóval, a németjuhásszal egy speciális kiképzésen vett részt az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában, és 2013-ban kezdték meg a munkát. A tanulási folyamat a drogkereső kutyákéhoz hasonlított, de kábítószer helyett Falcónak állattetemeket és mérgeket kellett megtalálnia. 2017-ben Carlo, a belga juhászkutya csatlakozott az egységhez, majd 2020-ban Hella, a németjuhász.
Falco, a méreg- és tetemkereső kutya
Lassanként egyre több lesz a parlagi sas
Ahogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület sajtóközleményében írja, „Magyarország európai összehasonlításban is az elsők között jár a méreggel történt szándékos ragadozómadár-pusztítások számában”, de azt is hozzáteszik, hogy ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a keresőkutyák kimagasló eredményeket érnek el.
Eddig már öt országban – Magyarországon kívül Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Szerbiában – összesen 1083 keresésben vettek részt, 329 mérgezett állatot, 120 mérgezett csalétket és 5 kirakott mérget találtak.
A mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt. A mérgezett csalétkeket 80%-ban kizárólag az egységnek sikerült megtalálnia, ezzel megakadályozva, hogy azok a táplálékláncba kerülve még több élőlény pusztulását okozzák. A kutyákat a két leggyakoribb méreg keresésére képezték ki, de a megtalált tetemekben és csalétkekben további hét különböző méreganyagot találtak.
Egységben az erő: Falco és Carlo a kutyás egység vezetőjével, Deák Gáborral, és külön, Hella, a nyerő csapat legújabb tagja
Az ország minden részében előfordulnak mérgezések, de leggyakrabban az alföldi agrárterületeken, méghozzá február és április között. (Egyébként ez a vadászok által végzett ragadozógyérítések fő időszaka is.)
Jó hír, hogy a parlagi sasok hazai populációja néhány év stagnálás után most ismét növekedésnek indult, ami nagyban köszönhető a keresőkutyás egységnek.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
