​Hód, a természetvédelmi önkéntes

Az emberek képzeletében cuki, vidám kis építőmunkás. A valóság kicsit más. 10 dolog, amit nem tudsz a hódokról.

Szöveg és fotó:
Morvai Szilárd
2021. augusztus 25.

Az emberek képzeletében cuki, vidám kis építőmunkás. A valóság kicsit más. 10 dolog, amit nem tudsz a hódokról.

1. Meglepően nagy: testtömege 30 kg fölé is mehet. A rekord méret 43 kg volt eddig!

2. A hód nem a gátban lakik, azt azért építi, hogy a partoldalba ásott üregének bejárata víz alatt legyen. Egy hódcsalád akár 8-9 üreget is ás a partoldalba, ezért a folyók töltésének megfúrása árvízvédelmi kockázatot is jelenthet.

3. Nagyon jól bírja az oxigénhiányos közeget, akár 15 percet is a víz alatt tud maradni. 8-10 métert is elérő, sok esetben elágazó ürege kis légző járatokon át biztosít levegőt a hódcsaládnak.

4. A kihalt óriáshód (Castoroides) az észak-amerikai jégkorszaki fauna része volt. Hosszúsága (a farkával együtt) a 2,2 métert is meghaladhatta, súlya pedig a 125 kilogrammot is elérhette.

5. A hódok metszőfogának zománcrétegében vasvegyületek találhatók, azért narancssárga a színe. Ezzel rágja a fát, ezért, ha ez a különleges metszőfog megsérül, abba általában belepusztul az adott egyed.

6. A hód az ember után a második leginkább tájátalakító faj. A folyóvizek felduzzasztásával egy sokkal változatosabb vizes élőhely jön létre. A hód tehát egy természetvédelmi önkéntes. Kevesen tudják például, hogy ezek a vizesebb élőhelyek sokszor még az erdőtüzek terjedését is megállítják.

7. Koponyájának csontozata nagyon vastag. A koponya és az állkapocs közti rágóizmok rendkívül erősek. Metszőfogai gyakorlatilag vésőként szolgálnak. A kőkorszakban a hódfogakat vésőként is használták az emberek, ezt sok lelet bizonyítja. Revírharcok közben a hód foga akár gyilkos fegyverként is szolgálhat.

8. Bizonyos helyeken a hód jelenléte nagyon örvendetes, kedvező folyamatokat indít el, azonban más helyeken nagy kérdés, hogy maradhat-e a hód vagy nem. Belterületi szakaszokon árvíz idején a hód által ásott járatok az árvízvédelmet veszélyeztethetik.

9. Az 1800-as évek végéig a hódprém, valamint a hódpézsma értékes volt, ezért a faj 100 éve majdnem kihalt. Jelenleg védett, de gyors állománynövekedése arra enged következtetni, hogy valószínűleg újra be lesz vonva a vadgazdálkodásba. Az egyedszám növekedésének megakadályozásához a hódállomány 20%-át minden évben ki kellene venni.

10. A jelenlegi világállománya 1,5 millió egyed lehet. Természetes ragadozója a farkas és a medve, de ezek Magyarországon ritkák. Minden európai és hazai élőhelyén stabil állománnyal rendelkezik. Németországban már a hatvanas években elkezdték gyéríteni az állományát. A fajjal kapcsolatos kérdések fontosak lesznek a jövőben természetvédelmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is.

Cikkajánló