Kéktúra

Így ellenőrzik a kéktúrás igazolófüzeted

Csernus Lukács Gábor és Horváth Béla négy éve ellenőrzi az Országos, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli és az Alföldi Kéktúrát teljesítők igazolófüzeteit. Ellenőri tapasztalatikról, az igazolófüzet használatáról és egyéb kéktúrás érdekességekről beszélgettünk velük.

Szöveg és fotó:
MTSZ
2020. július 6.

Csernus Lukács Gábor és Horváth Béla négy éve ellenőrzi az Országos, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli és az Alföldi Kéktúrát teljesítők igazolófüzeteit. Ellenőri tapasztalatikról, az igazolófüzet használatáról és egyéb kéktúrás érdekességekről beszélgettünk velük.

Évről évre növekszik az ellenőrzésre leadott füzetek száma, ők azonban változatlan elkötelezettséggel, önkéntes alapon teszik a dolgukat. Közös bennük a hegyvidéki túrázás iránti szeretet, amit meggyőzően bizonyít az, hogy Gábor tizenegyszer, Béla háromszor teljesítette az Országos Kéktúrát. Kedvenc útvonalaik a Zemplént és Börzsönyt keresztezik, kezdő kéktúrázóknak pedig kifejezetten ajánlják a Mogyorósbánya és Dorog közöttit. Hitvallásuk szerint az ellenőrzés során nem az erőfeszítést, hanem a teljesítést értékelik.

org_ellenor_3
Fotó: MTSZ

Ez történik az igazolófüzettel, miután befejezted a kéktúrázást

„A Magyar Természetjáró Szövetséghez történt postai vagy személyes leadást követően a füzet kap egy érkeztetési dátumot, ezért az ellenőrzés az időrendben legrégebbivel kezdődik – kezdi Béla a beszélgetést. Ennek főleg akkor van jelentősége, amikor egy alkalommal nem végzünk, de általánosságban elmondható, hogy a heti egyszeri ellenőrzési nap nekünk elegendő szokott lenni a feldolgozásra. Ugyanakkor megfigyeltük már, hogy a kéktúrák befejezésének csúcsidőszaka az ősz, így kiugróan magas a füzetek leadása is. Ekkor előfordulhat, hogy a leadástól számítva akár heteket csúszhat az ellenőrzés és az azt követő oklevél elkészítése és az ingyenes jelvények átvétele is.”

„Miután kinyitjuk a füzetet, első lépésben megnézzük, hogy ki van-e töltve a teljesítő neve, megadta-e az elérhetőségeit – veszi át a szót Gábor. Mindezekre a kapcsolattartás, kiértesítés miatt van szükség. Arról nem is beszélve, hogy ha véletlenül valaki elveszíti a füzetét, akkor legyen hová és kinek visszajuttatni. Ezután az ellenőrzés alapját jelentő legfontosabb szempont alapján, miszerint a kéktúrázás egy gyalogos nyomvonalkövető túramozgalom, folytatjuk a munkát.”

org_ellenor_9
Fotó: MTSZ

Ezt mit jelent?

Nézzük meg, hogy mit jelent a nyomvonalkövető túramozgalom: amikor a túrázás célja az előre meghatározott túraútvonal folytatólagos bejárása, amit a kéktúrák esetében igazolófüzetben történő dátumozással és bélyegzéssel támasztunk alá. Nagyon egyszerűen fogalmazva a kék sávval jelölt túraútvonalon jutok el A-ból B-be. Természetesen az megengedett, hogy kitérőt tegyünk az útközben eső látnivalókhoz, de a szakaszok bejárása a megadott túraútvonalon kell, hogy megtörténjen. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a bélyegzés a lényeg, pedig nem. Az csak egy eszköz az igazoláshoz. A dátumokkal együtt nyer értelmet a bélyegzés. Ezekből az infókból derül ki az igazolófüzet ellenőrzésekor a folytonosság.

A közérthetőség miatt egy példa. Elindulok 2020. május 1-jén Írott-kőtől és eljutok Kőszegig. 2020. május 1-jén megszereztem három bélyegzőt, így az igazolófüzetemben az egyes szakasz megfelelő helyére beírom a dátumot a bélyegzőlenyomatokhoz. Május 2-án folytatnám a túrát, de az időjárás közbeszól és az előrejelzések szerint özönvízszerű esőzés várható napokig. Ezért fogom a hátizsákomat és inkább hazautazom. Legközelebb május 20-án kéktúrázom, mégpedig a tizenkettes szakaszon, Dorog és Piliscsaba útvonalon. Ahogy május 1-jén is tettem, bélyegzés és dátumozás. Aztán augusztus 18-án adódik egy lehetőségem visszatérni a Kőszegi-hegységbe, ami azért jó hír, mert folytatni tudom az első szakaszt. Mit kell tennem? Augusztus 18-án Kőszegről indulok, tehát a május 1-jén félbehagyott túrát folytatom. Ez azt jelenti, hogy a füzetemben a kőszegi bélyegzőhelynél már ott a májusi dátum, de be kell írnom az augusztus 18-át is.

org_ellenor_10
Fotó: MTSZ

Következik Tömörd, az Ablánci-malom, majd Szeleste. Ezeken a helyeken ugyancsak augusztus 18-án jártam, így a dátum és a bélyegző tehát megy a füzetbe. Másnap folytatom a túrámat Szelestétől Sárvárig. Szelestéhez nem kell beírnom az aznapi dátumot, mert a túra megszakítása nem haladta meg a 24 órát. Ha meghaladja, akkor ugyanaz az eljárás, mint a Kőszegnél felhozott esetben. Szóval Szeleste augusztus 18-a továbbra is, Bögöt, Csényeújmajor és Sárvár esetében augusztus 19-ét írok.

A példa alapján tisztán látszik, hogy az útvonalkövető túramozgalomnál nem kritérium és nem is életszerű elvárás az, hogy a szakaszokat egymás utáni sorrendben, időkorlát közé szorítva kell teljesíteni. Mindenki úgy túrázik, ahogy ideje és a fizikai lehetőségei engedik. Valaki egyhuzamban megy sokat, de akad olyan is, aki egész pici szakaszokat teljesít. Az viszont elvárás, hogy a bármelyik irányba haladás megfeleljen a nyomvonalkövetés fogalmának.

„A gyermekkéktúra esetében ugyancsak a folytonosság elve szerint végezzük el az ellenőrzést: a dátumok és a bélyegzések alapján adjuk össze a megtett kilométereket. Ha bebizonyosodik a nyomvonalkövetés helyett az érintőpontos teljesítés ténye, akkor azt a füzetet elutasítjuk.”

A beszélgetés során elhangzott újabb fogalom mellett álljunk meg egy kicsit. A nyomvonalkövetés ellenkezője az érintőpontos túramozgalom, amikor a megadott célpontok felkeresését igazoljuk. Utóbbi esetében nem elvárás a folytatólagos útvonalkövetés, mint ahogy a nevében is benne van, egyszerűen érintjük a pontot.

org_ellenor_8
Fotó: MTSZ

Ismét példán keresztül nézzük meg közelebbről az lényeget. Vegyük a Főváros környéki túrák sorozatból a Napórák elnevezésű érintőpontos túramozgalmat. A kiírás szabályai szerint az a feladatom, hogy felkeressem a megadott Budapest környéki napórákat és válaszoljak a velük kapcsolatban feltett kérdésekre. Mindegy, hogy ezt futás vagy munkába menet közben teszem meg, mint ahogy a megközelítés sorrendje is.

Miért utasíthatják el az igazolófüzetet?

A kéktúrázás egyik legfőbb ismérve tehát az, hogy folytatólagosan követjük a kijelölt útvonalat. Ha nagyvonalúan eltekintünk ettől a szabálytól és minden kreativitást beleadva érintőpontszerűen jövünk, megyünk a kék sáv mentén, akkor az nemcsak etikátlan a többiekkel szemben, hanem még az igazolófüzetünket is elutasítják az ellenőrök. Igaz, ennek gyakorisága elenyésző, köszönhetően a túrázók korrektségének. A túra teljesítésének módján kívül van még néhány helyzet, amire oda kell figyelni.

„Sajnos gyakori probléma a dátumozás hiánya a túra megszakításakor. Amikor a célállomásra érkezés és a túra folytatása között több mint egy nap telik el, akkor az igazoláskor egyszerűen tegyünk eleget a füzetünkben erre vonatkozó elvárásnak. A régi típusú füzetekben ez még dupla bélyegzést és dátumozást, az új kiadványokban egyszeri bélyegzést és az érkezés majd folytatás dátumozását takarja.”

org_ellenor_5_a
Fotó: MTSZ

Ha nincs bélyegzőlenyomat, rosszabb esetben bélyegződoboz az adott helyszínen, az természetesen nem írható a teljesítő számlájára. Ugyanakkor többféle lehetőséget is adott az ottlét hitelt érdemlő igazolására. Ezek közül egyik az olyan fotó, amelyen együttesen szerepel a teljesítő és a beazonosítható helyszín. Természetesen az megesik, hogy valakinél nincs sem fényképezőgép, sem okostelefon. Ebben az esetben keresni kell egy olyan bélyegzőlenyomatot, amelyen látszik vagy a település vagy a szomszéd település neve. A lényeg, hogy valamilyen módon bizonyítani kell a jelenlétet, mert azt nem elfogadható, ha a füzetben mindössze annyi van beírva: „nem találtam meg a bélyegzőt”.

Létezik még egy jelenség, ami számunkra is okozott már meglepetést. A bélyegzést gyakorlatilag egyéb alternatív megoldásokkal, például beragasztott matricákkal helyettesítik a teljesítők, leggyakrabban azzal indokolva, hogy otthon felejtették az igazolófüzetet. Az előzőekben említett megoldásokkal szemben ez a módszer semmilyen szinten nem támasztja alá annak a tényét, hogy a túrázó valóban ott járt a helyszínen.

Sajnos a gyermekkéktúrázás tekintetében is van egy visszatérő probléma, mégpedig az életkor. A hatéves kor előtt megtett kilométerek nem elfogadhatóak. „Nekünk is nehéz döntés ilyen helyzetben az elutasítás, ugyanakkor a kiírás betartatása a mi felelősségünk.”

Régi vs. új bélyegzőfüzet

Mind az OKT, mind az RPDDK mind az AK esetében többféle kiadású füzet van használatban. Időrendi sorrendben először az OKT 2017-ben, majd az RPDDK 2019-ben végül az AK 2020-ban újult meg. Ezek a kiadványok tartalmilag már sokkal színesebb és részletesebb leírásokkal büszkélkednek, mint a 2017, a 2019 és a 2020 előttiek.

org_ellenor_4_a
Fotó: MTSZ

Ezzel egyidejűleg a bélyegzés szabályai is eltérnek: míg korábban a dupla bélyegzés és dupla dátumozás volt az elvárás, addig az új szabály szerint elegendő az egy bélyegző (nincs is hely többre), és a dupla dátumozás, amely a megszakítás esetén nyer értelmet. Ha szemléltetni kellene a dolgot, akkor a füzetben a bélyegzőhelyre kialakított négyzet élére volt állítva, a mostaniakban pedig a sarkára.

A lényeg, hogy amilyen füzetet használok, annak a bélyegzésre vonatkozó előírásai szerint járjak el, lehetőleg helyesen.

„Akármelyik kiadású füzettel járjuk a kéktúrákat, nagyon fontos az előzetes tájékozódás. Időről időre ugyanis változhatnak a bélyegzőhelyszínek, ezért a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) honlapján a kiemelt hírek között, a kéktúra.hu vagy a természetjáró.hu honlapokon és a Természetjáró applikáción mindig megtalálhatóak az aktualitások. Az MTSZ készített egy remek kis térképet, amin szintén a legfrissebb bélyegzőhelyszínek és azok fotói találhatóak. A túra tervezésekor és a naprakész infók megszerzésében a felsoroltak mind segítenek.”

org_ellenor_7
Fotó: MTSZ

A tíz évvel ezelőtt vásárolt igazolófüzettel ugyanúgy lehet járni a kéktúrákat, mint az épp legfrissebbel, hiszen érvényes. Mindössze arra kell figyelni, hogy mindig az érvényben lévő bélyegzőlenyomatok kerüljenek bele a használt füzet elején olvasható bélyegzésre vonatkozó szabályok szerint. Természetesen a régi és az új kiegészítik egymást, így ha valakinek van ez is és az is, akkor a túra befejezését követően mindkét füzetet le kell adni ellenőrzésre.

Ellenőri tapasztalatok és tanácsok kéktúrázóknak

„Talán nem is tanácsolunk, hanem inkább kérünk: használják a tintapárnát! A bélyegzőgumira napokkal, esetleg hetekkel korábban ragadt tintamaradványok sok esetben használhatatlan lenyomatot hagynak maguk után. Indulás előtt ellenőrizzék inkább többször azt a túrázók, hogy ott van-e a hátizsákban az igazolófüzet mellett a tintapárna is.

Ezzel egyenértékű az íráskép: időnként egész komoly grafológiai elemzést végzünk ahhoz, hogy megfejtsük akár a tulajdonos adatait, akár a dátumokat vagy a nekünk szánt üzeneteket. Ugyan nem nagy dolgokról beszélek, viszont a mi munkánkat nagyban segítik.

org_ellenor_2
Fotó: MTSZ

Találkoztunk már olyan esetekkel is, amikor a teljesítő többször is járt ugyanazon helyszínen, és minden egyes alkalommal bélyegzett. Neki nyilván fontos volt, hiszen egyfajta emlékkönyv az igazolófüzet, ugyanakkor az ellenőrzés szempontjából zavaró volt a többletinformáció. A kevesebb több, ezt valljuk.

A legtöbb hibalehetőség némi odafigyeléssel elkerülhető. Mindhárom kéktúra esetében az igazolófüzetek elején egyszerűen és lényegre törően megtalálhatóak a teljesítés és a bélyegzés szabályai. Javasoljuk, hogy indulás előtt olvassák el, útközben pedig tartsák be azokat. A kiírás ismeretében nagyon gördülékeny élmény lesz a kéktúrázás.”

Cikkajánló
Miben segíthetünk?