Hírek

Ilyen a gímszarvasok félelmetes és lenyűgöző harca testközelből

Csattogó agancsok, hatalmas porfelhő, egymásnak feszülő, erőtől duzzadó testek. A levegő szinte izzik a harctól megrészegült bikáktól, és mindezt most ti is átélhetitek, ha megnézitek cikkünk két videóját.

2020. október 6.

Csattogó agancsok, hatalmas porfelhő, egymásnak feszülő, erőtől duzzadó testek. A levegő szinte izzik a harctól megrészegült bikáktól, és mindezt most ti is átélhetitek, ha megnézitek cikkünk két videóját.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a mostani videók láttán ti is érezni fogjátok azt az elképesztő erőt és feszültséget, amely két gímszarvasbika harcából áradni tud. Kléri Jánosnak és Radisics Milánnak életre szóló élményben volt része, amikor e felvételeket készítették. János napközben, a Börzsönyben örökítette meg a tőle pár méterre harcoló szarvasbikákat, míg Milán mindezt éjjel nézhette végig vérteskozmai hétvégi házának kertje végéből.

Nézzük először a nappali küzdelmet. A videó mellé Kléri Jánostól egy elképesztően pontos leírást is kaptunk élményéről, hogy hogyan élte meg ezt a nem mindennapi kalandot. Szinte magunk is érezzük azt az izgalmat, amit ő érezhetett ott, az erdő mélyén. János egyébként rendszeresen jár ki minden évben szarvasbőgést hallgatni, ezúttal egy kis extrát is kapott.

„Lassan, fától fáig elindultam egy igen erős hang irányába. Aztán megláttam a hang gazdáját is, és mellette egy tehenet. Ennek nem örültem, mert a tehenek éberek, ők pillanatok alatt kiszúrják a mozgást. Szerencsére nem vett észre, mert éppen háttal volt nekem. Az udvarlója pedig bőgött becsülettel, amelyre elég közelről jött egy markáns válasz. Még pár percig válaszolgattak egymásnak, ment a verbális állóháború, közben én egyre közelebb kerültem hozzájuk. Talán 50 méterre lehettem.

Aztán hirtelen megindultak az események. Az én nagyhangú bikám megiramodott a másik irányába, és pillanatokon belül ádáz küzdelem hangjai hallatszottak. Porfelhő szállt a fák között, és csattogtak az agancsok.

Bosszankodtam magamban, hogy semmit nem látok ebből a harcból, életem nagy álmából. Aztán döntöttem. Mindenféle óvatosságot mellőzve elkezdtem rohanni felfelé, a még menve is nehezen járható meredélyen. Nem hittem, hogy olyan hosszú lesz a harc, hogy odaérhetek. Hirtelen megjelent előttem tíz méterre egy szép bika. Éppen elmenőben volt, azt hittem, vége. A bika rám nézett, de mintha ott sem lettem volna. Aztán elkocogott. De a harc hangjai még mindig jöttek felém, meg az egyre nagyobb por. Feljebb léptem párat, és hirtelen elsuhant a szemem előtt kb. 6 méterre egy bika hátsó fertálya. Továbbmenve vége lett a meredek emelkedőnek, és egy nagyobb lapos részen ott harcolt előttem ádázul a két hatalmas bika. Bíztam abban, hogy maximálisan egymással vannak elfoglalva, ezért mindenféle takarás nélkül elkezdtem venni ezt a hihetetlen látványt.”

„Olykor közelítettek felém. Ilyenkor átfutott rajtam a gondolat, hogy ha ezek véletlenül erre kívánnak sodródni a harc hevében, akkor simán lepattanok róluk, de úgy, hogy ők ebből semmit észre sem fognak venni. A harc végén a győztes még ment pár métert a vereséget szenvedett bika utána, majd visszafordult, és egyenesen felém tartott. Nem voltam benne biztos, hogy egy ilyen eszement harcot befejező, elborult agyú bika észrevesz-e engem egyáltalán, vagy simán félrelök, ezért jelezvén, hogy ott vagyok, elléptem pár lépést. Ekkor vett csak észre, és kocogott el pár méterre tőlem, de nem vitte túlzásba a távolságot. Ezután tértem vissza a valóságba.

Elkezdtek remegni a lábaim, néztem körbe, hogy ez igaz volt-e, vagy csak látomás. Elbotorkáltam két kidőlt fához, és lerogytam. Határozottan katarzist éltem át.

Évek óta járok bőgéskor a szarvasok után. Valahol nagyon halványan reméltem, hogy egyszer talán, egy vadlesből, távolról láthatok egy ilyen jelentet. De hogy szinte testközelből, beszívva a bikák által felvert port, érezve az illatukat, belenézve a vérben forgó szemekbe, látni, ahogyan az egyik bikának rákenődik a sebes szájából a vér egy kis juharcsemetére, erre sosem gondoltam. Megvalósult egy álmom!”

Radisics Milán mindezt éjszaka élhette át, és neki is eléggé felszaladt az adrenalinszintje, amikor szembesült a kerítésüktől 10 méterre harcoló bikákkal.

„Már három hete megy a szarvasbőgés a környéken. Ezen az estén egyszer csak olyan brutál bőgést hallottam, hogy a ház ablakai belerezdültek. Kiszaladtam, és döbbenten láttam, hogy ott csatázik a két bika. Nagy izgalommal és egy kis félelemmel figyeltem őket a kerítéskapu közeléből. Még most se hiszem el, hogy volt szerencsém testközelből figyelni a bikák csatáját 4-5 percen keresztül, akik 10 méterre előttem fitogtatták az erejüket, és szerencsémre nem velem foglalkoztak.”

Köszönjük a videókat Jánosnak és Milánnak, így mi is részesei lehettünk ennek az izgalmas történésnek, amely minden ősszel lezajlik az erdők mélyén. A gímszarvasok bőgése és a tehenekért folytatott küzdelmük lassan lecseng idén, de nemsokára beindul a dámszarvasok barcogása. A dámbikák harca a gímszarvasokhoz képest kevésbé heves, és az összecsapások legtöbbször nem a tehenekért, hanem a legjobb barcogóhelyekért folynak. De ez sem kevésbé izgalmas eseménye a természetnek, lehet, kapunk is róla képeket, videókat, amelyeket örömmel osztunk majd meg veletek.

Cikkajánló