Kérdések és válaszok a kerékpáros teljesítés megszüntetéséről

Ha még nem jártál az Alföldi Kéktúrán, talán joggal teszed fel a kérdést: milyen kihívást tartogat egy olyan terep, ahol a szintemelkedések száma közelebb áll a kevéshez, mint a sokhoz? Testreszabott válasszal nem szolgálhatunk, hiszen amennyi a túrázó, annyiféle a motiváció. Arra viszont bátran vállalkozunk, hogy az utóbbi év egyik legmegosztóbb kérdésére feleljünk: vagyis miért nem szabályos 2021. június 30-a után kerékpárral teljesíteni az Alföldi Kéktúrát?

Fotó:
Gulyás Attila
2021. június 25.

Ha még nem jártál az Alföldi Kéktúrán, talán joggal teszed fel a kérdést: milyen kihívást tartogat egy olyan terep, ahol a szintemelkedések száma közelebb áll a kevéshez, mint a sokhoz? Testreszabott válasszal nem szolgálhatunk, hiszen amennyi a túrázó, annyiféle a motiváció. Arra viszont bátran vállalkozunk, hogy az utóbbi év egyik legmegosztóbb kérdésére feleljünk: vagyis miért nem szabályos 2021. június 30-a után kerékpárral teljesíteni az Alföldi Kéktúrát?

A válaszok előtt azonban – a bevezetőnkben feltételezett kezdők kedvéért - jöjjön néhány érdekesség a végtelen rónaságban kanyargó kéktúráról.

Az Országos Kékkör kevésbé emlegetett és egyben legfiatalabb tagja több mint 860 kilométer hosszan halad Szekszárd és Sátoraljaújhely között. Formailag teljesen eltér nagytestvéreitől, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrától, hiszen sem hegyek, sem völgyek nem várják az arra járót. A gemenci tájegységen, a Körös-éri Tájvédelmi Körzeten, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzeten, a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártéri, Dévaványa-Ecsegi puszták, Mágor-Pusztai és Kis-Sárréti területen, a Bihari-sík Tájvédelmi Körzeten és a Hajdúsági Tájvédelmi Körzeten áthaladó túraútvonal természeti értékei egyedülállóak. Vonzereje nemcsak változatos élővilágban és az épített örökségek sokaságában, hanem az autentikus népi kultúra napjainkban is fennmaradt gazdagságában is rejlik.

1996-ban került sor az Alföldi Kéktúra első, összefüggő nyomvonalának átadására, amit közel egy évtizedig tartó tervezés és kivitelezés előzött meg. Hogy miért tartott ilyen sokáig és milyen körülmények nehezítették a munkát, arról az érintett alföldi természetjáró tagszervezetek és az MTSZ jogelődje, a Magyar Természetbarát Szövetség kollégái meséltek az Alföldi Kéktúra története című írásunkban.

Míg az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra hivatalosan csak gyalog, addig az Alföldi Kéktúra kerékpárral és gyalog is teljesíthető. Pontosabban teljesíthető volt 2020. márciusáig, az új igazolófüzet és a megváltoztatott teljesítési szabályzat megjelenéséig, amelyből kikerült a kerékpáros teljesítés.

Miért volt megengedett addig a bringás kéktúrázás?

Ennek egyik oka az a hagyományokon alapult, hiszen az Alföldet bemutató, 1990-ben forgatott „Kerekek és lépések” című ismeretterjesztő filmsorozat készítői kerékpárral járták végig a híres rónaságot. Nem árt tudni, hogy ez a film is fontos szerepet játszott az Alföldi Kéktúra megvalósításában.

Másrészt a kilencvenes évek közlekedési viszonyai könnyen és értelemszerűen adták a gyalogos és kerékpáros teljesítés lehetőségét. Az elmúlt két évtized alatt azonban az Alföldi Kéktúra számos megújuláson ment át: a földek privatizációja, és az addig állami erdő és mezőgazdasági területek magánkézbe kerülése miatt az új tulajdonosok kérésére a nyomvonalat több helyen módosítani kellett. Időközben elhasználódtak a jelzések, helyenként a gazzal benőtt szakaszok is számos akadályt gördítettek a kéktúrázók elé. A felsorolt problémák megoldásában nagyon sok szerepet vállaltak az alföldi természetjáró civil szervezetek, de egy idő után már rajtuk is túlnőttek a szükséges változtatások. Ezért 2019-ben a Magyar Természetjáró Szövetség nagyszabású karbantartási munkálatokba kezdett azzal a céllal, hogy a turistaút optimális és biztonságos legyen, és lehetőség szerint erdei vagy természet közeli területeket érintsen.

A módosult útvonalakkal egyidejűleg új bélyegzőhelyeket is létrehoztunk. 2021. január elsejétől már mindenkinek kötelező ezeken a helyszíneken bélyegezni, amelyek listáját az Ellenőri tapasztalatok című rovatunkban itt éred el.

A karbantartási munkálatok befejezése után megjelent az új igazolófüzet és módosultak a teljesítés szabályai. Annyit azért érdemes megemlíteni, hogy az úgynevezett régi, tehát 2020. márciusa előtt kiadott bélyegzőfüzetekkel 2021. június 30-ig még hivatalosan végig lehet tekerni az Alföldi Kéktúrán. Ezzel meg is érkeztünk a bevezetőben emlegetett bátorságra és a válaszokhoz.

Miért nem szabályos 2021. június 30-a után kerékpárral teljesíteni az Alföldi Kéktúrát?

Azért, mert

  • országos jelentőségű, sávjelzésű nyomvonalak (például kék sáv jelzés) csak és kizárólag gyalogos turistaútvonalként kerülnek kijelölésre és felfestésre, és ezek karbantartása során is ez a legfontosabb szakmai szempont.
  • a hatályos, 2009. évi XXXVII. számú Erdőtörvény alapján erdőben akkor lehet jelzett turistaúton kerékpározni, ha a gyaloglás és kerékpározás együttes lehetősége az adott úton erre irányuló szabványos piktogrammokkal jelölésre került.
  • a természet védelmének szempontjaira különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, ezt egy külön törvény szabályozza. A cikkben már említettük az Alföldi Kéktúra mentén lévő legismertebb tájvédelmi körzeteket, a hely szűke miatt pedig nem térünk ki a további védett területekre. Összességében elmondható az, hogy a több mint 860 kilométer mentén számos olyan fokozottan védett helyszín van, amelyeken engedély nélkül áthaladni kizárólag a jelzett turistautakon és tanösvényeken lehet.
  • érdemes elgondolkozni a Magyar Természetjáró Szövetség 2019. évi nyomvonalfelmérése alapján 13 szakaszra felosztott Alföldi Kéktúra útjainak típusain is. Az AK nyomvonala 571 kilométeren keresztül, azaz 66 %-ban természetes, 291 kilométernyi hosszan, vagyis 34 %-ban épített utakon vezet (pl. aszfaltút, murvás út, lépcső, gát). A teljes 861 kilométerből mindössze 13 km (1,5 %) az, ahol épített kerékpárút van, további 115 kilométeren (13 %) lehet jogszerűen kerékpárral is közlekedni (például belterületek utcáin, országutakon).
  • nem utolsó sorban fontos szót ejteni a biztonságos közlekedés kérdéséről: a közutak forgalmi terheltsége erősen megnőtt az elmúlt években, megsokszorozva ezzel mind a gyalogos, mind a kerékpáros közlekedés balesetveszélyét. Az új nyomvonalak kijelölése során elsődlegesen a gyalogos turisták szempontjait vettük figyelembe.

A felsoroltakat nem lehet egy országos túramozgalom kiírásánál figyelmen kívül hagyni, hiszen egyrészt jogszabályellenes, másrészt etikátlan. Az Alföldi Kéktúra kerékpáros teljesítésének megszüntetése mellett akadnak támogatók és ellenzők egyaránt. Hogy a fenti indokok mennyire bizonyulnak csillapítani az olykor szélsőséges véleményformálásokat, azt nem tudjuk. Van azonban valami, amiben biztosak vagyunk: elkötelezetten népszerűsítjük továbbra is a kulturált gyalogos természetjárást és őrizzük annak hagyományait legjobb tudásunk szerint.


Cikkajánló