Egyáltalán: ki az a Hubert, és mit keres a Bakonyban?
A „Hubert” a bakonyi helyiség nevében Szent Hubertuszra utal, aki 656-ban született Maastricht városában. A férfi szenvedélye a vadászat volt, és innentől már ismerős lehet a történet, ha mást nem, az italreklámból: miközben egy szarvasbikát űzött, látomása támadt, amiben egy fénylő kereszt jelent meg a bika agancsai között. Egy hang is megszólalt, és arra kérte, hogy térjen meg, különben a pokolra kerül. A látomás hatott Hubertuszra, nemcsak megtért, de hamarosan pap, majd püspök lett. 727-ben halt meg.
Jan Brueghel the Elder és Peter Paul Rubens: Szent Hubert csodája
Szent Hubertusz a vadászok és az erdészek védőszentje, emellett a henteseké, a szűcsöké, a prémvadászoké, az íjászoké, a matematikusoké, a gépészeké, a fém- és a kohómunkásoké. A napja november 3., ekkor Hubertusz-misét is szoktak bemutatni. Az ő nevét viseli a Hubertlak, ami a Bakonyban, a Hamuházi-réten fekszik. Itt egykor Eszterházy Pál építtetett elegáns vadászkastélyt, ahol többek között Széchenyi Zsigmond és Horthy Miklós is megfordult. Hubertlak nemzetközileg is elismert vadászhely volt a századforduló környékén. Bár az épület 1967-ben leégett, a helyén ma is vadászház áll, amit a Bakonyerdő Zrt. kulcsosházként üzemeltet.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
