Kirepültek a cserebökényi erdei fülesbagoly fiókák

A nemzeti park oldalán olvasható hír szerint a fülesbagoly rendszeresen költ a vércséknek kihelyezett „C” típusú madárodúkban is.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Őze Péter - Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
kmnp.hu
2022. június 21.

A nemzeti park oldalán olvasható hír szerint a fülesbagoly rendszeresen költ a vércséknek kihelyezett „C” típusú madárodúkban is.

A Körös-Maros Nemzeti Park ma Cserebökény név alatt ismert részterülete Csongrád megye északkeleti szegletében, Szentes és Fábiánsebestyén határában található. Valaha része volt a Kunszentmártontól Nagyszénásig húzódó, a Tisza, a Hármas-Körös és számos ér által kialakított hatalmas, mocsaras árterületnek, ahol rendszeresen költenek a tollfülükről könnyen felismerhető madarak is. Hazánkban ez a leggyakoribb bagolyfaj. Főként fasorokkal, erdősávokkal, csenderesekkel tagolt pusztai, szántóföldi területeken találkozhatunk vele, de az utóbb évtizedekben lakott területeken is láthatjuk őket.

A füles bagoly tojásaiból négy hét elteltével bújnak elő a fiókák, majd további három hét múltán – még röpképességük elérése előtt – kimerészkednek a biztonságot nyújtó otthonukból. Messzire nem mennek: naphosszat a faágakon ücsörögnek. Szüleik az első szárnypróbálgatásaikig etetik őket. A fiatal erdei fülesbaglyokra ebben az időszakban számos veszély leselkedik, amelyek közül a ragadozó emlősök és madarak támadásai tekinthetők a legfenyegetőbbnek. Később a kifejlett egyedek élete sem gondtalan, sokan ugyanis gépjárművel való ütközés áldozatai lesznek.

A nappalokat pihenéssel töltik, szürkületkor azonban aktivizálódnak, a sötétség beálltával pedig táplálékkereső portyára indulnak. Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókkal (főként mezei pockokkal) táplálkozik, de étlapján egérfélék és énekesmadarak is szerepelnek. Fő költési időszaka a tavasz első hónapjában veszi kezdetét, de a városi miliőhöz szokott párok esetében a januári tojásrakás sem számít ritka jelenségnek. Fészket nem épít, rendszerint az elhagyott varjú- vagy szarkafészkeket foglalja el.

KIEMELT OLTALOM

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel ez az erős területhűséggel jellemezhető, széles elterjedésű bagolyféle - besorolása LC (Least Concern), azaz a „legkevésbé aggasztó helyzetű”.


Cikkajánló