Tudástár

Erdei fülesbagoly - A városbarát huhogó

Magyarország leggyakoribb, általánosan elterjedt bagolyfajának képviselőit - gyakorta látható, hosszú tollfülükről - igen könnyű felismerni, a téli hónapokban pedig még arra is van esélyünk, hogy lakott területen pillantsuk meg őket, ahol olykor nagyobb csapatokba verődve várják az éj leszálltát, hogy vadászni induljanak. 

Szerző:
Nagy Loránd István
Fotó:
123rf.com
2018. december 16.

Magyarország leggyakoribb, általánosan elterjedt bagolyfajának képviselőit - gyakorta látható, hosszú tollfülükről - igen könnyű felismerni, a téli hónapokban pedig még arra is van esélyünk, hogy lakott területen pillantsuk meg őket, ahol olykor nagyobb csapatokba verődve várják az éj leszálltát, hogy vadászni induljanak. 

A bagolyalakúak (Strigiformes) rendjének bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó erdei fülesbagoly (Asio otus) elterjedési területe Eurázsia és Észak-Amerika jelentős részét, valamint a fekete kontinens egyes keleti és északi területeit foglalja magában. Négy alfaja ismert, amelyek közül hazánkban a törzsalak (Asio otus otus) él. Közepes termetű bagolyféle, testhossza 31-37 cm, szárnyfesztávolsága 85-99 cm. Szárnya hosszú és meglehetősen keskeny, szeme narancsvörös, tollfüle méretes. Utóbbit képes lelapítani, de például udvarlásnál vagy rejtőzködés közben nem rejtegeti karakteres fejdíszét.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

  

Az erdők, ligetek és nyílt területek alkotta mozaikos élőhelyeket kedveli - nevével ellentétben kerüli a nagy méretű, zárt erdőtömböket. Magyarországi állománya állandó, telente azonban rendszerint sok-sok erdei fülesbagoly érkezik hazánkba a zord éghajlatú, északabbra fekvő területekről. A nagy mínuszok idején gyakran csapatosan húzódnak be a lakott területekre, ahol elsősorban az örökzöldek ágai nyújtotta menedéket keresik.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

A nappalokat pihenéssel töltik, szürkületkor azonban aktivizálódnak, a sötétség beálltával pedig táplálékkereső portyára indulnak. Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókkal (főként mezei pockokkal) táplálkozik, de étlapján egérfélék és énekesmadarak is szerepelnek. Fő költési időszaka a tavasz első hónapjában veszi kezdetét, de a városi miliőhöz szokott párok esetében a januári tojásrakás sem számít ritka jelenségnek. Fészket nem épít, rendszerint az elhagyott varjú- vagy szarkafészkeket foglalja el.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

A lerakott tojásokból mintegy négy hét elteltével bújnak elő a fiókák, majd további három hét múltán - még röpképességük elérése előtt - kimerészkednek a biztonságot nyújtó otthonukból. Messzire nem mennek: naphosszat a faágakon ücsörögnek. Szüleik az első szárnypróbálgatásaikig etetik őket. A fiatal erdei fülesbaglyokra ebben az időszakban számos veszély leselkedik, amelyek közül a ragadozó emlősök és madarak támadásai tekinthetők a legfenyegetőbbnek. Nem teljesen gondtalan a kifejlett egyedek élete sem, sokan ugyanis gépjárművel való ütközés áldozatai lesznek, a faj jövője azonban szerencsére nem forog veszélyben.

 

Kiemelt oltalom
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel ez az erős területhűséggel jellemezhető, széles elterjedésű bagolyféle - besorolása LC (Least Concern), azaz a „legkevésbé aggasztó helyzetű”. 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. februári számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Baglyok, a szimpatikus ragadozók

Ne lepődj meg, ha bagolyfürtöket látsz a városi fákon 

Gyöngybagoly, az éjjeli őrszem  

Cikkajánló