MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.05.12. 10:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Bognár Szilvia / MME, Adam Kumiszcza / Wikipédia, Söményi Gábor / MME, Wikipédia, Lukács Katalin Odett / MME, Solymári / Wikipédia, Máté Bence / MME, Orbán Zoltán / MME, Tarnóczi Fédra, Rasbak / Wikipédia, 123rf.hu,

Baglyok, a szimpatikus ragadozók

Ritkán kerülnek szem elé, ha mégis, akkor is leginkább csak egy elsuhanó árnyat látunk belőlük. Ennek ellenére a baglyokat még a legkisebbek is ismerik, hisz már a meséknek is megkerülhetetlen szereplői.

Fotó: Bognár Szilvia / MME

Macskabagoly (Strix aluco)

 

A baglyokhoz számos hiedelem kapcsolódik. Nevezték őket a halál hírnökének, összehozták már őket a bűnnel, a démoni erőkkel, sőt Angliában a rossz időért is őket okolták. Az ókori görögök viszont sokkal pozitívabban álltak hozzájuk, a bölcsesség jelképének tartották őket. Pallasz Athéné szent állata a bagoly volt és az istennő is a bagolyszemű jelzőt kapta, ami arra utal, hogy képes a dolgok lényegét is meglátni.

 

Fotó: Adam Kumiszcza / Wikipédia

Uhu (Bubo bubo)


A baglyok kb. 130 fajjal az egész világon jelen vannak. Nálunk eddig 11 faj fordult elő, és ebből nyolc rendszeres fészkelő. Állandó madaraink, kivéve a füleskuvikot, mely télire elvonul. Következzen most néhány érdekesség a hazánkban előforduló leggyakoribb bagolyfajokról.

 

Erdei fülesbagoly (Asio Otus)

 

Fotó: Söményi Gábor / MME  Fotó: Wikipédia


Leggyakoribb bagolyfajunk, melynek hazai állománya 6-12 ezer párra tehető. Az erdei fülesbagoly nem épít fészket, inkább más madarak, például varjak, szarkák, egerészölyvek elhagyott fészkét foglalja el. A fiókák mielőtt még repülni tudnának, kiugrálnak a fészekből, és a közeli fák, bokrok ágain mászkálnak, és hangos „pí” kiáltásokkal hívják élelemmel érkező szüleiket. Télen az erdei fülesbaglyok beköltöznek a településekre, ahol a nappalokat csapatokban, magas fenyők vagy tuják ágai közé rejtőzve töltik. Jelenlétükről leginkább fák alatt egyre szaporodó köpetek árulkodnak. A madarak által felöklendezett köpetek sokat elárulnak a baglyok táplálkozásáról. Ezek a kis galacsinok ugyanis a táplálékállatok általuk megemészthetetlen részeiből állnak. Ennek alapján a szakemberek nagyon sok információhoz juthatnak a kisemlősök elterjedésével kapcsolatban, épp ezért a kisemlős kutatók munkájának fontos részét képezi a köpetek bontása és azok tartalmának elemzése.

 

Fotó: Rasbak / Wikipédia

 

Gyöngybagoly (Tyto alba)


A gyöngybagoly különleges külsejével kitűnik a többi bagolyfaj közül. Brehm Az állatok világában így ír a fajról: „Ültökben egyéb baglyokhoz hasonlítanak ugyan, csakhogy karcsúbbak, magasabb termetűek, nem annyira köpcösek, ábrázatuk pedig irgalmatlanul vénasszonyias. Hihetetlenül szomorú pofákat vágnak, s csodálatosan fintorgatják arcukat…A fiókák – egyéb más baglyokhoz hasonlóan – kezdetben fölöttébb rútak, ám azért szülőik melegségesen ragaszkodnak ocsmány apróságukhoz s bőségesen hordják számukra az egeret.”

 

Fotó: Lukács Katalin Odett / MME

 

A gyöngybaglyok elsősorban a kisebb településekhez kötődnek, ugyanis főleg a templomokban, elhagyott épületek padlásain költenek, azonban fontosak számukra a megfelelő táplálkozóhelyek, a szántóföldek, kaszálók, legelők közelsége is. Sajnos, a gyöngybaglyok egyedszáma az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a templomfelújítások során gyakran lezárják a tornyokat, melyek így alkalmatlanná válnak a költésre, vagy rosszabb esetben a költő madár és a fiókák pusztulását is okozhatják. A növekvő járműforgalom és az áramütés is sok áldozatot szed, ráadásul a gyöngybagoly nagyon érzékeny az időjárásra, kemény teleken fellépő táplálékhiány az állomány drasztikus csökkenését okozza.


Macskabagoly (Strix aluco)

 

Fotó: Solymári / Wikipédia


Nagytestű bagolyfajaink közé tartozik, általában erdős területeken, faodvakban költ. A hazai állomány 5-8000 párra tehető. Nevét nyávogásra emlékeztető hangjáról kapta, melyet leggyakrabban hallat. Szemei nem sárgák, mint csaknem az összes európai bagolyé, hanem feketés barnák. Január-februárban lehet hallani a kísérteties huhogását, mely a nászidőszak jellegzetes területvédő hangja. A költés, ahogy a baglyokra általában ez jellemző, már az első tojás lerakása után megindul, így a fészekben különböző korú fiókák fejlődnek együtt. Költési időszakban érzékeny a zavarásra, nem egy baleset is történt már amiatt, hogy óvatlan fotósok túl közel merészkedtek az odúhoz, és összetalálkoztak a hirtelen és határozottan kiröppenő bagollyal.


Kuvik (Athene noctua)

 

Fotó: Máté Bence / MME


A kis testű kuvik a nyílt, alföldi tanyás vidékeket kedveli, ahol főleg padlásokon, állattartó telepeken költ. Hazai állománya 1500-2500 pár körül mozog. Nappal is szem elé kerülhet. Szívesen elfoglalja a kifejezetten kuvikok számára tervezett mesterséges odút is. A kuvikról úgy tartják, hogy megjelenése szerencsétlenséget vagy halált jelent, ezért halálmadárnak is hívják. A baj, a hit szerint általában abban a házban következik be, amelyikre a kuvik rászáll. A régi görögöknél azonban a legnagyobb tisztelet jele volt, ha élő kuvikot ajándékoztak valakinek. A kuvik latin nevét is Pallasz Athénéről kapta.


Füleskuvik (Otus scops)

 

Fotó: Orbán Zoltán / MME


Nevét jellegzetes tollfüleiről kapta. Fakéregre emlékeztető tollazatának köszönhetően remekül el tud bújni a fák lombkoronájában. Főleg rovarokkal táplálkozik. Míg a 80-as években csak a Szekszárdi-dombságban és a Tihanyi-félszigeten lehetett velük találkozni, ma már országszerte előfordul. 2011-ben például Budapesten, a Rákoshegyen is látták. Költő állománya 300-600 pár között ingadozik. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, mely vonuló. A telet Afrikában tölti, április második felében érkezik vissza és szeptember elejéig marad.

 

Réti fülesbagoly (Asio flammeus)

 

Fotó: Orbán Zoltán / MME


Az erdei fülesbagoly rokona, de annál világosabb színezetű, szeme inkább citromsárga és kisebb tollpamacsot visel a fején, mint erdei rokona. Alapvetően a skandináv, orosz füves pusztákon él, hazánk a faj a déli elterjedési határát jelenti. A hazai költőállomány általában 10-80 pár között mozog, azonban azokban az években, amikor kiugróan magas a mezei pockok száma, sokkal több pár fészkel, elsősorban az ország keleti részén. Volt olyan év, amikor kétszáznál is több párt számoltak. Földön fészkel és a hazai bagolyfajok közül az egyetlen, mely épít fészket. Persze, az ő esetükben sem kell műalkotásra gondolni, a fészeképítés leginkább néhány fűszál egymásra helyezését jelenti. Részben nappal is aktív. Nászidőszakban a hím nászrepüléssel kápráztatja el a tojót, ilyenkor jellegzetesen csapkod, úgy mondják, tapsol a szárnyaival.

 

Uráli bagoly (Strix uralensis)

 

Fotó: Tarnóczi Fédra


Európa egyik legnagyobb termetű bagolyfaja, szeme a macskabagolyhoz hasonlóan fekete, a csőre viszont sárga. Éjjel vadászik, általában kisebb rágcsálókra. Hazai állománya 150-250 párra tehető, de egyre erősödik. A 80-as-90-es években még csak a Zempléni-hegységben fordult elő, ma már a Börzsönyben és a Bükkben is fészkel. Odvas fákban vagy ragadozó madarak elhagyott gallyfészkében költ. Az uráli bagoly hírhedt arról, hogy költési időszakban meglehetősen kockázatos a fészken ülő tojót megközelíteni, ugyanis az emberre is rátámadhat. Erős lábaival és karmaival komoly sérüléseket tud okozni, épp ezért a madarászok is csak védőfelszerelésben, sisakban, védőszemüvegben közelítik meg a fiókás fészket.

 

Uhu (Bubo bubo)

 

Fotó: 123rf.hu


A hazai baglyok közül a legnagyobb, állománya növekedést mutat. Jelenleg 70-80 pár fészkel, főleg felhagyott bányákban és a középhegységek meredek sziklafalain. Tradicionális élőhelye például a Zempléni-hegység, az utóbbi években azonban megfigyelték már fészkelését elhagyott feketególya-fészekben is, például a Tisza és a Bodrog menti ártéri erdőkben. Az uhu táplálékát elsősorban rágcsálók, például vándorpatkány vagy mezei hörcsög jelenti, de őzgidák, nyulak vagy a hazai bagolyfajok sem érezhetik biztonságban magukat az uhu közelében, mivel ők is potenciális zsákmányállatok számára.

 

Nem csak a baglyokkal, de az összes hazai madárfajjal kapcsolatban részletes információt találhatsz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán, ahol ráadásul az egyes fajok hangját is meg lehet hallgatni.

 

Kapcsolódó cikkek:

Gyöngybagoly, az éjjeli őrszem

Még több hír a baglyokról

 


 

Kuvik (Fotó: Orbán Zoltán / MME)
Macskabagoly (Fotó: Chrumps / Wikipédia)
Uráli bagoly (Fotó: Hans Hillewaert / Wikipédia)
Kuvik (Fotó: Trebol-a / Wikipédia)
Gyöngybagoly (Fotó: dr. Kalotás Zsolt / MME)




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. július
H K Sze Cs P Szo V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
24
252627282930
31
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. július
Megyeri Máté:
Berepülés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...