Márciusban kezdődik a Barlangok Hónapja. Ez alkalomból olyan barlangokat gyűjtöttünk össze, amelyeket biztonsággal meglátogathatunk, akkor is, ha nem bányászlámpa volt a jelünk az oviban.
1. A Csévi-szirtek látványos sziklamenedéke: a Csévi-barlang, Pilis
A Pilis délnyugati peremén, Piliscsév határában a Basina hatalmas, fehér mészkősziklái merednek az ég felé. A Basina turistajelzéseken elérhető tetején, panorámás sziklateraszán is találunk barlangnyílást, de a kőtömb tövében még látványosabb méretű barlangszájra bukkanhatunk, amely mögött nagy belmagasságú, tágas bejárati csarnok húzódik.
A 104 méter hosszú, megkülönböztetetten védett Csévi-barlang emelkedő járatában egy magasba felnyúló kürtő sötétlik a fejünk felett, mellette pedig nagy omladéktömbök között látszik a felső bejárat felől beszűrődő fény.
A vizek és beszakadások formálta, labirintusszerű üreg erős lepusztulása ellenére is feltárja előttünk keletkezésének történetét. Az épen maradt falakon és a mennyezeten még láthatók a hévíz által formált, félgömb alakú mélyedések, kisebb-nagyobb gömbfülkék, illetve a külső sziklafal üstös, fülkés formakincsei is a felfelé törekevő vizek egykori munkájáról árulkodnak.
A községtől csupán 2 kilométerre található, néhány méteren kapaszkodva bejárható barlanghoz jelzett turistaút nem, de a közeli Eszperantó-forrástól kitáblázott ösvény vezet. A felfedezéshez legyen nálunk fejlámpa, és ne hagyjuk ki a sziklabérc panorámáját sem!
2. Hazánk legmagasabban fekvő barlangja: a Körös-barlang, Bükk
Mindössze 42 méter hosszú, függőleges kiterjedése pedig nem éri el a 9 métert, mégis több szempontból kihagyhatatlan látnivaló a Bükk-fennsík nyugati szegletében, a Körös-bérc alatt található barlang.
A Körös-barlang már a 932 méteres tengerszint feletti magasságával is kuriózumnak számít, ám a turisták számára az inaktív forrásbarlang legfőbb attrakcióját a tágas, felszínre nyíló mennyezeti ablaka adja, amely látványos fotótémával is szolgál.
Az 1850-es évek óta geológusok és régészek számos alkalommal vizsgálták a triász időszaki mészkőben kialakult, tágas szelvényű járatot, amelyből gazdag középső, illetve felső pleisztocén fauna, valamint a felszínről már lepusztult egykori miocén fedőhegységből származó üledékréteg került elő.
A barlangi medve és a barlangi oroszlán csontjain kívül újkőkorszaki tárgyak, cserépedény-töredékek is napvilágra kerültek, tehát a járatot nem csupán az állatok használták menedékül.
3. Kagylóhéjmetszetek a mennyezeten: a Pörgöl-barlang, Bakony
Bakonybél mellett, a Száraz-Gerence látványos sziklaformákkal tarkított völgyszorosában nyílik a felszínre a mindössze 38 méter hosszú, 4 méter magas Pörgöl-barlang (Száraz-gerencei-barlang), amelynek érdekességét nem méretei, hanem a benne látható ősmaradványok, az oldásos, gömbüstös formakincs, illetve az itt fellelt régészeti leletek adják.
A vastagpados dachsteini mészkőben nyíló, tágas barlang bejárati részének mennyezetén rögtön megcsodálhatjuk a triász végi tenger Megalodus nembeli kagylóinak héjmetszeteit.
Teknőiket a kőzetté vált mésziszap őrizte meg, amely néhány százezer év alatt kioldódott. Napjainkban a barlangjárat denevéreknek, peléknek és különféle ízeltlábúaknak szolgál menedékül, illetve otthonául. Sokkal régebben viszont az ősember is lakta ezt a barlangot, amit az 1930-as és 1950-es évek ásatásai során feltárt kő- és csonteszközök bizonyítanak.
4. Ahol a násznép meghúzta magát: a Násznép-barlang, Naszály
A Duna bal partján magasodó Naszály dachsteini mészkőből felépülő sasbérce számos kisebb-nagyobb üreget rejt. A hegy északkeleti letörésén 510 méteres magasságban nyíló Násznép-barlang 223 méteres hosszával a Naszályi-barlangrendszer (Naszályi-víznyelőbarlang) és a Nincskegyelem-aknabarlang után a hegy harmadik leghosszabb barlangja.
A természetes sziklafalon nyíló – az Országos Kéktúra nyomvonaláról egy kis letérővel elérhető –, nagy méretű bejáratának és a három egymást követő, cseppkövesedett kupolás termének köszönhetően a barlangot ősidőktől fogva ismerte és használta az ember.
A megkülönböztetetten védett barlang kisebb részét bárki szabadon megcsodálhatja, a vasajtóval védett részek azonban csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók.
A 20. század elején végzett ásatások alkalmával sok állatcsontot és rengeteg cserépdarabot találtak. A népies nevén Násznép lyukaként is emlegetett barlangról úgy tartja a hagyomány, hogy az valamikor valóban egy násznépnek szolgált menedékül, amelynek tagjai a portyázó tatár vagy török horda elől ide bújtak, majd – biztonságban érezve magukat – tovább folytatták az ünnepi lakomát.
5. Ahol már-már barlangásznak érezhetjük magunkat: Kecske-lyuk, Bükk
Miskolctól alig egy kőhajításnyira, a Forrás-völgyben lelünk rá a Kecske-lyuk jellegzetes, háromszög alakú szádájára. Több szempontól is különös ez a hely, hiszen e cseppkőfolyásoktól ragyogó, a hegy gyomrában hosszan kanyargó falakat bárki kényelmesen végigjárhatja speciális felszerelés nélkül.
Az időszakosan ma is aktív forrásbarlang kiemelt jelentőségét geológiai képződményei és rendkívül értékes gerinces- és ízeltlábú-faunája adja.
A karsztvíz oldó hatása által létrehozott Kecske-lyukat feltehetően az egykoron itt delelő állatok után nevezték el. A föld alatti patakmeder mintegy 480 méter hosszan kanyarog a hegy belsejében, amelynek széles és lenyűgöző látványt nyújtó folyosóját sokáig teljesen felegyenesedve tudjuk követni, ha van nálunk világítóeszköz. Alighanem az ország egyik leghosszabb szabadon látogatható, utcai ruhában is járható barlangjáról beszélünk.
A cikk a Turista Magazin 2022. márciusi számában jelent meg.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
