Tudtad, hogy a kakukk egyetlen repüléssel akár 1600 kilométert is képes megtenni? Pedig nem is a legnagyobb vonuló. „Larry”, az angol jeladós kakukk pedig megtette, sőt, idei, őszi vonulása még az eddig látottaknál is szokatlanabbra sikeredett.
Illusztráció
A British Trust for Ornithology (BTO) munkatársai 2011 óta 69 kakukkot jelöltek meg nyomkövető eszközzel, melyek közül 7 jelenleg is aktív. Egyikük, a 2015 nyarán, felnőtt hímként befogott „Larry” idén még a szokottnál is furcsább őszi vonulási útvonalat választott - ráadásul kétszer is járt Magyarországon.
A 2011-2017 között Angliában megjelölt 69 kakukk elképesztő mennyiségű új információt szolgáltatott a faj vonulási viselkedésének elemzéséhez
„Larry” június 20-án kelt útra élőhelyéről, Északkelet-Angliából és július 18-án érkezett meg Dél-Olaszországba, a „csizma” talprészéhez. Valószínűleg az ekkor Európa középső régióját sújtó, emlékezetes kánikula hatására a madár tíz nap itt tartózkodást követően, július 29-én északi irányba fordult. Másnap, július 30-ára, 1200 km-t repülve Közép-Lengyelországba ért, közben a Barcs-Győr vonalon Magyarországon is átrepült.
2015-ös megjelölése óta „Larry” mindhárom őszi vonulása Angliából Közép-Afrikába Magyarországon keresztül vezetett
A következő több mint két hetet Lengyelországban töltötte, ahonnan augusztus 18-án indult vissza, délnek, hogy másnap, augusztus 18-án, 600 km megtétele után Horvátországba érjen. Eközben ismét átrepült hazánkon, most a Mogyorósbánya-Bátaszék vonalon. Horvátországból, mindössze két pihenőnapot követően, egyetlen repüléssel 1600 km-t tett meg a Szahara belsejéig. Az adatok alapján hat napot töltött itt, a „semmi közepén”, csak ezt követően, augusztus 29-én indult tovább, jelenleg pedig Csád középső régiójában, a sivatag déli peremén jár.
A természetvédelmi vonatkozások mellett a faj vonulási stratégiája azért is különösen érdekfeszítő kérdés, mert egy olyan madárról van szó, amit költésparazitaként a többi madárfajnál jóval kevésbé korlátoz a költési időszak. A tojó kakukkok a szaporodási időszak elején és közepén, áprilistól júniusig, az énekesmadarak első és másodköltése során, két sorozatban 8-10 tojást csempésznek a magyarországi mintegy 30, hatalmas elterjedési területükön több mint 100 (!) gazdamadárfaj fészkébe. Ezt követően a kakukkok „szabadok”, hiszen a tojások melengetése, majd a fiókák etetése nem az ő gondjuk. Nem véletlen, hogy egyes hímek már június 4-én megkezdik az „őszi” vonulást, és július közepére megérkeznek a Szahara déli, Száhel-övezetébe, ahonnan jóval kényelmesebb tempóban, október-november során érik el a Közép-afrikai erdőségeket. Tavasszal az angol jeladós kakukkok a klasszikus, Afrika és Európa nyugati területeit érintő útvonalon érkeznek vissza a Brit-szigetekre, így meg sem közelítik Magyarországot.
A kakukkról és Larry-ről még több érdekességet olvashatsz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összeállításában.
Máris meglepő adattal szolgált Bogyóka, az első jeladóval ellátott kanalasgém Közép-Európában. A tojóra áprilisban helyeztek GPS-GSM jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei a Csongrád megyei Tömörkény határában található Csaj-tavon. A kanalasgémek a telet jellemzően a Földközi-tenger vidékén töltik. Legfontosabb telelőterületük Tunéziában és Olaszországban található, de kis számban a Szaharán túli területekre is eljutnak. A jeladós nyomkövetésből most már azt is tudjuk, hogy a kanalasgémek vonulhatnak éjszaka is, ezt eddig csak sejteni lehetett. Bogyókának köszönhetően „Az is új információ, hogy 55-60 km/óra sebességgel, gyakorlatilag megállás nélkül képesek megtenni a közel 500 kilométeres távolságot is. Ez azt jelenti, hogy majdnem tíz órán keresztül megállás nélkül repült” - nyilatkozta Dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője.
Bogyóka költőhelyéről, a Csaj-tóról már augusztus 22-én, reggel elindult, és három táplálékban gazdag dél-alföldi vizes élőhely érintésével, kisebb távolságokat repülve kilenc nap alatt Horvátországba, egy Eszéktől 40 kilométerre lévő halastóhoz húzódott. Itt megpihent és táplálkozott pár napot, majd szeptember 2-án úgy tűnt folytatja útját, de a Száva folyó környékéről visszafordult előző táplálkozóhelyére. További zsírfelhalmozás után szeptember 4-én, hétfő este szárnyra kelt, keresztülszelte Bosznia-Hercegovinát, és Split vonalában elkezdte átrepülni az Adriai-tengert. Szeptember 5-én reggel az „olasz csizma sarkantyúja alatt”, Manfredonia vizes élőhelyein landolt. Mióta megkezdte vonulását csaknem 900 kilométert repült eddig.
Kapcsolódó cikkeink:
Megint Báró a leggyorsabb jeladós gólya
