Hírek

Legendák és rejtélyek bércén

Hazánkban talán nincs még egy olyan hely, amelyhez annyi monda kötődne, mint a börzsönyi Kámorhoz. A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék. 

Szerző:
Lánczi Péter
Fotó:
Gulyás Attila
2018. március 7.

Hazánkban talán nincs még egy olyan hely, amelyhez annyi monda kötődne, mint a börzsönyi Kámorhoz. A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék. 

A Börzsöny keleti vonulatának legmagasabb pontja a Kámor, amely 662 méteres magasságával bástyaként magasodik a környék fölé. A már nevében is izgalmas hegy a monda szerint egy Kámor nevű rablólovagról kapta a nevét, akinek egykoron itt állott a messziről csillogó tornyú vára. Gaztetteiről és elátkozásáról szóló történeteit máig ismerik és mesélik a környékbeliek, de az irodalom is őrzi emlékét. Az igazság az, hogy a hegytetőn valóban meg lehet találni egy hajdani földvár maradványait, de a régészek és a történészek kevés biztosat tudnak mondani a megmaradt sáncokkal kapcsolatban.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A kámori földvár sáncai ma is jól kivehetők

 

A történeti irodalomban a 18. században születtek meg a Kámorral kapcsolatos első említések. Érdekesség, hogy a szerzők feljegyzéseinek majd mindegyikében szerepel a környékbeliek azon meggyőződése, miszerint az egykori vár környékén elásott kincs rejtőzött, melyet ismeretlen aggastyánok az éj leple alatt titokban elszállítottak. Felvetődik a kérdés, hogy a lejegyzett elmondások a népi folklórból - ha úgy tetszik mesevilágból - táplálkoztak-e, amely a Kámorral kapcsolatos írásokban szinte mindig szerepelteti a kincsmotívumot, vagy esetleg valami megtörtént valós esemény emlékét őrizték meg, amely napjainkra a valóság és a legenda határán inogva maradt fent. Állítólag a hatalmas és üres vasfazekat - melyben egykoron az arany volt - régen még sokáig meglehetett találni a hegycsúcs közelében.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A „feneketlen” Kámori-sziklaüreget a hegycsúcstól és a turistaútól alig pár méterre találjuk

 

A Diósjenőről induló sárga jelzésű turistaúton könnyen meghódítható a páratlan panorámával is büszkélkedhető hegy, melynek tetején nem csupán a rejtélyes földsáncok, hanem egy feneketlen sziklahasadék is megválaszolandó kérdéseket vett fel a kutatók számára. A napokban megjelent márciusi Turista Magazinban összeszedtünk pár igazán szórakoztató kámori legendát, illetve tényt, melyek történetei egyszerre szólnak a rejtélyes kincsről és boszorkányokról, valamint a Kámor barlangjairól és a betyárok menedékéül szolgáló sziklapárkányokról. Azt is megtudhatjátok, hogy a századfordulón egy helyi lokálpatrióta, miként és miért akarta feléleszteni a kámori tűzhányót, illetve, hogy mit jelez még napjainkban is a környékbeliek számára a Kámor zúgása.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Ősemberek és betyárok menedéke is volt a látványos Csepegő-kő 

 

A MÁRCIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED. RÁADÁSUL, HA MÁRCIUSBAN FIZETSZ ELŐ RÁNK, EGY PLUSZ LAPSZÁMOT ÉS KISVASUTAS TÉRKÉPET ADUNK AJÁNDÉKBA.

 

 

Cikkajánló