Hírek

Matuzsálemi korú szalakótát azonosítottak a Csanádi-pusztákon

Fantasztikus belegondolni, hogy ez a gyönyörű madár hányszor járta meg Afrikát. Sok tízezer kilométert tett már meg életében az a gyűrűzött szalakóta, amely a napokban tűnt fel a Csanádi-pusztákon. A nyolcadik életévében járó madarat 2013-ban, fiókaként ugyanitt gyűrűzték meg.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. június 11.

Fantasztikus belegondolni, hogy ez a gyönyörű madár hányszor járta meg Afrikát. Sok tízezer kilométert tett már meg életében az a gyűrűzött szalakóta, amely a napokban tűnt fel a Csanádi-pusztákon. A nyolcadik életévében járó madarat 2013-ban, fiókaként ugyanitt gyűrűzték meg.

A napokban egy odúellenőrzés közben sikerült a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak megfogni egy színes gyűrűvel is ellátott éltes korú szalakótát, melyről kiderült, hogy még 2013-ban, fiókaként kapta a gyűrűt ugyanitt, a Csanádi-pusztákon. Ez a madár azóta már hét alkalommal járta meg oda-vissza az Afrikába vezető vonulási útvonalat – olvasható a nemzetipark-igazgatóság honlapján.

103126186_1803249229816802_6617472097199695656_n

A kép illusztráció. Készült 2013-ban.


Fotó: Balogh Gábor

Mint írják, a térségben ez az eddigi legidősebb, regisztrált madár, de az országos listán is előkelő helyet foglal el. A világon jelenleg ismert, legidősebb szalakótát a Vajdaságban fogták meg, annak kora 10 év és 10 hónap volt.

103877494_1803249206483471_4246042819267157066_n

2020.

Fotó: Balogh Gábor

Nagyon kicsi az esély arra, hogy egy szalakóta ilyen szép kort megéljen. A hosszú távú vonulás során számos veszély leselkedik rájuk, nagy a mortalitás a populációban. Ráadásul a vegyszerhasználat miatt mindenütt egyre kevesebb a táplálékul szolgáló rovar is. A szalakótafiókák több mint fele már élete első évében elpusztul.

Szalakóta (Coracias garrulus)

A harminc centiméteres testhosszúságú szalakóta zömök termete a szajkóra emlékeztet. Nem véletlenül tartják a hazai madárfauna egyik legszínpompásabb tagjának: tollazata azúrkék, háta gesztenyésvörös, szárnya ragyogó kék, fekete szegéllyel, farka zöldeskék, a középső farktollak sötétszürkék. Viselkedése a gébicsekhez hasonló: száraz kazlakon, telefonpóznán, faágakon leskelődik, s magas figyelőhelyéről lelibbenve kapja el a rovarokat. A tavaszi párválasztás idején a magasba emelkedik és bukfencezve zuhan lefelé, majd ismét felemelkedve mutatványait többször is megismétli. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Cikkajánló
Miben segíthetünk?