Hírek

Megdőlt a túzokfióka-rekord a Csanádi-pusztákon

Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.

Szerző:
TM / kmnp.hu
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. október 26.

Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.

A sikeres költésnek és fiókanevelésnek köszönhetően idén számottevően nőtt a túzokpopuláció a Csanádi-pusztákon – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. A tojóknak csaknem fele (nyolc) sikeresen nevelt fiókát, sőt, két esetben kétfiókás szaporulat is van. Összesen tehát 10 fióka nevelkedett fel sikeresen, és ez a szakemberek szerint mindenképpen kimagasló eredmény.

Mint írják, a nyár végén, augusztusban és szeptemberben igen mostoha körülmények között éltek a madarak, a nagy szárazság miatt nem volt gyomkelés, s rovarokból is kevesebb akadt.

A túzokok eltűntek a szemünk elől, nem nagyon mozogtak a határban, megbújtak egy-egy táplálkozóhelyen. Örömteli, hogy a fiókák túlélték ezt az időszakot.

Mivel azonban ennél a fajnál az első életévben nagy a mortalitás, így korántsem biztos, hogy a fiatal madarak mindannyian megélik a tavaszt. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság igyekszik mindent megtenni ennek érdekében. A kaszált területeken nagyobb méretű búvósávokat hagytak, ahol takarást és szélárnyékot találnak a madarak. Táplálékukról repce- és lucernavetésekkel gondoskodtak a szakemberek, ezzel is segítve az áttelelésüket.

Amit túzokról tudni érdemes

A túzok (Otis tarda) a nyílt területek madara. Egyaránt megtalálja életfeltételeit a füves pusztákon és a nagyüzemi mezőgazdasági környezetben is. Ugyanakkor fészkei itt súlyosan veszélyeztetettek a fészkeléssel azonos időpontban történő mezőgazdasági munkálatok miatt. Legkedveltebb élőhelyei a gyepek, a lucernások, a gabonatáblák és ezek tarlói, illetve télen a repceföldek.

Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft egyedenként.

Költés

A hímek udvarlása – a dürgés – az időjárástól függően március végétől május elejéig, közepéig tart. A tojók többnyire a dürgőhely környékén választanak maguknak fészkelőhelyet.

A tyúkok fészkelésre leggyakrabban a gyepet, a lucernát és az őszi búzát választják. A fészkelőhely kiválasztásában a növényzet magasságának van meghatározó szerepe. A fészkelés április közepétől június közepéig tart, ritkán még augusztusban is találkozni röpképtelen fiókát vezetgető tojóval. Fészekalja általában 2, ritkábban 3, vagy 1 tojásból áll. A kakasok 4-6, a tyúkok 4 éves korukra válnak ivaréretté.

Táplálkozás

Tavaszi időszakban a kifejlett állatok táplálékában magvak, levelek, hajtások, bogarak, egyenesszárnyúak, hernyók, esetenként kisemlősök, gyíkok, madárfiókák is megtalálhatóak. Télen kifejezetten növényevő, különösen kedveli a repce levelét. A fiókák az első két hétben rovart, ezt követően egyre több növényi táplálékot fogyasztanak.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság


Cikkajánló