Túlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Épp ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, melyek nem tartoznak a legismertebbek közé, de ettől még nagyon is érdekesek, és mindenképpen érdemes meglátogatni őket.
Az egyik nemrég kikelt, mozdulatlanul meglapuló apróságról felvétel készült a Kiskunsági Nemzeti Parkban. De miért ez a túzokok stratégiája, és mi ellen nem hatásos a módszer?
Még tart a túzokok látványos násztánca, a dürgés, ugyanakkor már megkezdődött a tojásrakás is. Mivel a túzok szaporodása szempontjából a legkritikusabb időszak a kotlás és a fiókanevelés, ezért ilyenkor a fészkelőhelyül szolgáló gyepeken, szántókon fokozott óvatossággal kell mozogni.
Sajnos el kellett halasztani a Vadlovak – Hortobágyi mese című magyar természetfilm bemutatóját, de addig is közzétettek egy újabb érdekes részletet, méghozzá a túzokdürgésről.
A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj állományát, hogy pontos képet kapjanak annak nagyságáról és változásáról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül tíz százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében.
Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.
Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.
Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.
Az ősz beálltával a Dévaványa térségében élő vad túzokok kisebb-nagyobb csapatokban állnak össze. Esetenként már harminc, vagy annál is több egyed mozog együtt a határban.
A 7-8 hetes kakast a Csanádi-pusztákon fogták be és szerelték fel GPS-jeladóval július végén.
Tizenegy mentett tojásból keltetett túzokfióka nevelkedett fel sikeresen az idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak készen állnak arra, hogy csatlakozzanak vadon élő fajtársaikhoz.
Az időjárás kedvezett idén a túzokoknak. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületén élő állományban csak 17 tojó van, sokuk nem ivarérett, ezért a nyolc fióka egészen soknak mondható.
A rejtőzködő életmódjáról ismert túzok ritkán kerül szem elé, hát még a túzokfiókák, melyeket a tojó annyira rejteget, hogy szinte észrevehetetlenek a magas növényzetben. A szakembereknek most mégis sikerült egy túzokcsibére jeladót rakni.
Már vezetgetik a fiókáikat a túzoktojók a Körös-Maros Nemzeti Parkban, de annyira rejtegetik őket, hogy szinte észrevehetetlenek.
Kikeltek az idei első túzokcsibék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. Egyelőre még a gondozók vigyáznak a pelyhes kis túzokokra, amelyeket nemcsak etetni, de minden nap sétáltatni is kell.
Vagyis idén tavasszal is felmérte a túzokállományt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Persze a tojók magasabb száma egyszerűen azért is lehet, mert a kakasok egy nem szokványos élőhelyre „bújtak el”.
Pozitívak az eredmények a téli túzokszámláláson. Összesen 527 túzokot regisztráltak a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A madarak többsége változatlanul Dévaványa térségéből került elő.
A magyar természetvédelem egyik emblematikus fajának képviselői most igazán jól érzik magukat Dévaványa környékén.
Eljött a túzokoknál a fiókaterelgetés időszaka: ilyenkor a csibék gyakorlatilag láthatatlanul bújnak meg anyjuk mellett a növények között, csak következtetni lehet a jelenlétükre.
A Keszthelyi-hegység talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy.
A Liptói-havasokra méltatlanul kevés figyelem jut a Magas-Tátra közelsége miatt.
Hazánk legnyugatibb szegletét autentikus népi építészete is vonzó úti céllá teszi.
