
Már növesztik a bajszukat a túzokkakasok
Szépítkeznek a túzokkakasok a nászra, szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Szépítkeznek a túzokkakasok a nászra, szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Már egyre nagyobb csapatokban látni a túzokokat az alföldi pusztákon. Egyelőre külön csoportokban mozognak a kakasok és külön a tojók az idei fiókáikkal. De egy jó táplálkozóterület akár közel is hozhatja őket egymáshoz.
Negyvennégy éve vette kezdetét a Békés megyei rezervátumban a túzokvédelmi munka. Idén újabb mérföldkőhöz érkeztek.
Hamarosan további pelyhes jövevényekre is számíthatunk, akik szintén mentett tojásokból kelnek majd ki.
Óvatos, rejtőzködő életmódja és megfogyatkozott egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé legnagyobb röpképes madarunk, ezért is jó hír, hogy a Filmdzsungel stúdiós segítségével most percekig gyönyörködhetünk ezekben a tekintélyt parancsoló madarakban.
A Filmdzsungel stúdió ezúttal a túzokokról készített egy varázslatos rövidfilmet. Kávét előkészíteni, hátradőlni, öt perc nyugalom következik a dürgés jegyében.
Dévaványa térségében belekezdtek látványos násztáncukba a túzokok. Cikkünkből kiderül, mi a teendő, ha szeretnéd látni a nem mindennapi jelenséget.
A Körös–Maros Nemzeti Park Dévaványa–Ecsegi-puszták részterületén élő túzokkakasok már nászruhába öltöztek, készülődnek a március végén, április elején kezdődő dürgésre.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a téli időszakban plusz takarmány kihelyezésével segítik a túzokok telelését. Félő, hogy ha elvonulnának, az sok egyed pusztulásával járna, ezért megpróbálják elérni, hogy a madarak télire is inkább a biztonságos élőhelyen maradjanak.
A tél közeledtével kisebb-nagyobb csapatokba állnak össze az Alföld nagy madarai. Esetenként akár 20 fős, vagy annál jóval nagyobb egyedszámú csoportokba is összeverődhetnek, és élelem után kutatva békésen együtt mozognak a lucernaföldeken, tarlókon.
Sikeresen beilleszkedett vad társai közé az a tizenegy fiatal túzok, amelyeket mentett tojásokból keltettek ki és neveltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.
Mikla-pusztáról keveset hallani, pedig itt találjuk az öreg kontinens legszebb szikformáit és elképesztően gazdag élővilágnak nyújt menedéket.
→ TovábbTúlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Épp ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, melyek nem tartoznak a legismertebbek közé, de ettől még nagyon is érdekesek, és mindenképpen érdemes meglátogatni őket.
Az egyik nemrég kikelt, mozdulatlanul meglapuló apróságról felvétel készült a Kiskunsági Nemzeti Parkban. De miért ez a túzokok stratégiája, és mi ellen nem hatásos a módszer?
Még tart a túzokok látványos násztánca, a dürgés, ugyanakkor már megkezdődött a tojásrakás is. Mivel a túzok szaporodása szempontjából a legkritikusabb időszak a kotlás és a fiókanevelés, ezért ilyenkor a fészkelőhelyül szolgáló gyepeken, szántókon fokozott óvatossággal kell mozogni.
Sajnos el kellett halasztani a Vadlovak – Hortobágyi mese című magyar természetfilm bemutatóját, de addig is közzétettek egy újabb érdekes részletet, méghozzá a túzokdürgésről.
A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj állományát, hogy pontos képet kapjanak annak nagyságáról és változásáról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül tíz százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében.
Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.
Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.
Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.
Hétszáz éves falak között a Cserhát szívében
Piros vándorúton a Börzsönytől az Alföldig
Városi történetek Debrecenből