Keresés eredménye

Tizenegy mentett tojásból keltetett túzokfióka nevelkedett fel sikeresen az idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak készen állnak arra, hogy csatlakozzanak vadon élő fajtársaikhoz.

Az időjárás kedvezett idén a túzokoknak. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületén élő állományban csak 17 tojó van, sokuk nem ivarérett, ezért a nyolc fióka egészen soknak mondható.

A rejtőzködő életmódjáról ismert túzok ritkán kerül szem elé, hát még a túzokfiókák, melyeket a tojó annyira rejteget, hogy szinte észrevehetetlenek a magas növényzetben. A szakembereknek most mégis sikerült egy túzokcsibére jeladót rakni.

Már vezetgetik a fiókáikat a túzoktojók a Körös-Maros Nemzeti Parkban, de annyira rejtegetik őket, hogy szinte észrevehetetlenek.

Kikeltek az idei első túzokcsibék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. Egyelőre még a gondozók vigyáznak a pelyhes kis túzokokra, amelyeket nemcsak etetni, de minden nap sétáltatni is kell.

Vagyis idén tavasszal is felmérte a túzokállományt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.

Persze a tojók magasabb száma egyszerűen azért is lehet, mert a kakasok egy nem szokványos élőhelyre „bújtak el”.

Pozitívak az eredmények a téli túzokszámláláson. Összesen 527 túzokot regisztráltak a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A madarak többsége változatlanul Dévaványa térségéből került elő.

A magyar természetvédelem egyik emblematikus fajának képviselői most igazán jól érzik magukat Dévaványa környékén.

Eljött a túzokoknál a fiókaterelgetés időszaka: ilyenkor a csibék gyakorlatilag láthatatlanul bújnak meg anyjuk mellett a növények között, csak következtetni lehet a jelenlétükre.

A túzokkakasok fő dürgési ideje április és május eleje, vannak azonban olyan példányok, amelyek később is dürögnek, hogy elcsábíthassák a későn költő tyúkokat. A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi-puszták részterületén még ezekben a napokban is megfigyelhetünk dürgő túzokkakasokat.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.

A Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb túzokpopulációja a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él, de a Csanádi pusztákon is van egy kisebb állomány. A kotlási időszak már megkezdődött, az igazgatóság munkatársai igyekeznek mindent megtenni a fészkek felderítése és védelme érdekében.

A túzokok életében az április különös jelentőséggel bír, ekkor zajlik ugyanis a nászidőszak. A látványos dürgést a nemzeti parkok szervezett túráin bárki megfigyelheti.

A tavalyi túzokszámlálás végeredménye mintegy 1300 lett, idén pedig ez a szám tovább nőtt. Az állománynak majdnem a fele Dévaványa térségében él.

Kezdődik a visszavadítás a túzokvédelmi állomáson, a fiatal madarakat nemsokára kiviszik a mintaterületre, hogy megtanulják, milyen szabad madárként élni.

A túzokkakasok közti márciusi vetélkedést követően április elejére többé-kevésbé rendeződtek az erőviszonyok a Kiskunság túzok lakta területein. A korábban a központi dürgőhelyen koncentrálódó kakascsapatok helyett hatalmas területen, elszórtan figyelhetők meg a dürgő túzokkakasok.