Hírek

Meggyűrűzték a kiskunsági székicséreket

A székicsér hazánkban rendkívül ritka faj, ezért a Felső-Kiskunságban különös figyelmet fordítanak a szakemberek az ott nevelkedő fiókák gyűrűzésére A napokban hat székicsérfióka kapott színes jelölőgyűrűt, hogy a szakemberek pontosabb információt kaphassanak a madarak mozgásáról, vonulásáról, illetve a magyarországi fészektelepek kapcsolatáról.

Szerző:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság/knp.hu
Fotó:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
2019. június 25.

A székicsér hazánkban rendkívül ritka faj, ezért a Felső-Kiskunságban különös figyelmet fordítanak a szakemberek az ott nevelkedő fiókák gyűrűzésére A napokban hat székicsérfióka kapott színes jelölőgyűrűt, hogy a szakemberek pontosabb információt kaphassanak a madarak mozgásáról, vonulásáról, illetve a magyarországi fészektelepek kapcsolatáról.

A székicsér hazánkban rendkívül ritka, lokálisan előforduló madár, teljes költőállománya mindössze 40-50 fészkelő pár. Legnagyobb magyarországi költőterülete a Nagykunság, a második legjelentősebb élőhelyén, a Felső-Kiskunságban évente 4-8 pár fészkel változó sikerrel - írja Lóránt Miklós természetvédelmi területfelügyelő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

 

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park


A székicsér Magyarországon alapvetően védelemfüggő faj, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy kizárólag az aktív védelmi munkának, egészen pontosan a fészkek körüli mezőgazdasági művelés korlátozásának köszönhetően tud sikeresen költeni. Ennek oka, hogy míg eredetileg a legeltetett, kopár szikeseken költött, addig ma már leggyakrabban a hasonlóan kopár mezőgazdasági szántóterületeken. Tárcsázott ugarokon, pihentetett rizsföldeken, kapás kultúrákban, illetve kiritkult gabonatáblában fészkel, ahol számos veszélyeztető tényező fenyegeti őket.

 

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park


A kiskunsági állomány évek óta kizárólag szántóföldi környezetben fészkel, ami nem védett területek esetében jelentős zavarással, sok esetben közvetlen veszélyeztetéssel jár, hiszen a költési időben végzett agrártevékenységek itt kevésbé szabályozottak.

 

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park


Az idei évben felső-kiskunsági költőterületén három helyen is fészkelésbe kezdtek a madarak (összesen kilenc pár), ám csak a Magas Természeti Értékű Területek programjában szereplő területeken költő nyolc pár tudott sikeresen fiókát nevelni, ott is csak speciális körülmények szerencsés alakulásának köszönhetően.
A meggyűrűzött madarak piros, kiskunsági területkódot jelző műanyag gyűrűt is kaptak, amelynek köszönhetően a madarak későbbi megfigyelése során azok ismételt befogása nélkül is megállapítható lesz kiskunsági eredetük.

 

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park


Az évek óta zajló védelmi munkához, az idei költések dokumentálásához, illetve a fiókák sikeres jelöléséhez négy nemzetipark-igazgatóság, a Hortobágyi, a Körös-Maros, a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság összehangolt munkája volt szükséges.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Ritka madár költ a Fehér-tónál

Nálunk ritka halászsas tűnt fel a Felső-Kiskunságban

Egy darabka sivatag az Alföldön

Fókuszban a természet-Daróczi Csaba

Cikkajánló