Tudástár

​Mik azok a fura jelzések a fákon?

Az Erdész válaszol rovatunkban ezúttal annak jártunk utána, hogy mit jelentenek a fákra festett „titokzatos jelek”.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Pálvölgyi Krisztina (Kiemelt kép)
2021. április 6.

Az Erdész válaszol rovatunkban ezúttal annak jártunk utána, hogy mit jelentenek a fákra festett „titokzatos jelek”.

A februári nyomtatott kiadványunkban indítottuk el az Erdész válaszol rovatunkat, amely pont arról, szól, amit a neve is takar: erdészeknek továbbítjuk az olvasóink kérdéseit, észrevételeit. Az első részben mindjárt egy izgalmas téma, a fákon található különböző jelzések merültek fel, nem tévesztve össze a szabványos turistaút jelölésekkel. A márciusi számunkban az erdőkből eltűnő szemeteseknek jártunk utána, míg a jelenleg is kapható áprilisi Turista Magazinban arra kerestük a választ, hogy mi a teendő, ha egy farkassal vagy medvével futnánk össze a természetben. Kedvcsinálónak jöjjön a februári számunkban megjelent írás, és akinek van témába vágó kérdése, ne fogja vissza magát, hanem küldje el nekünk a szerkesztoseg kukac turistamagazin.hu ímélcímre, mert kinyomozzuk a megoldást.

Régóta szerettem volna megkérdezni, hogy mit jelentenek az erdőben a fákon lévő különböző jelölések. Nem a turistajelzésekre gondolok természetesen, hanem azokra az egyéb jelekre, színes pöttyökre, csíkokra, amelyeket mindenfelé látni, nem csak a turistautakon. Ki festi ezeket, illetve milyen célt szolgálnak?

Péter Anna, Debrecen


Kedves Anna!

Az erdőben dolgozóknak is el kell tudni igazodni a fák között, ezért különböző jelöléseket használnak a fatörzseken. Ugyanúgy, ahogy a természetjárók számára a turistajelzések, az erdészek számára ezek a jelek segítik a tájékozódást és a nyilvántartások pontos vezetését. Az erdőterületeket különböző egységekre osztják, ezek határait pedig országosan egységes módon jelölik.

Az erdők térképi nyilvántartásának nagyobb egysége az erdőtag. Egy erdőtagba a nagyjából azonos termőhelyen álló erdőket sorolják, ez biztosítja az erdő áttekinthető területi rendjét, szerkezetbe foglalva az erdőrészleteket. Az erdőtagokat a térképen számmal jelölik, a terepen pedig az erdőtag határának jellemző pontjaira festett fehér gyűrűvel, amelyből lefelé mutat egy szár. Vagyis a jel olyan T betűt formáz, amelynek a vízszintes szára körbefut a fa törzsén, a lába pedig mindig a taghatár felé eső irányban van.

Az erdőtagon belül az erdőrészletek egy-egy azonos korú és állapotú egységet jelentenek, ezek határjelzéseit a rohamosan fejlődő műholdas helymeghatározás korában azonban már ritkábban festik fel. Az erdőrészletek határának térképi jelölése egy szám, míg terepen a fatörzsön körbefutó fehér, fordított T alakú gyűrű. A jeleket úgy festik fel, hogy összeláthatók legyenek. A fára festett jelzések mellett sok helyen kis dombokra telepített határoszlopok is jelölhetik az erdőrészletek határait. A főváros térségében a folyamatos rongálások miatt ilyeneket ritkán találni, de vidéki zárt erdőtömbökben máig fontos funkciójuk van.

A másik legtöbbet látott jelöléstípus a kivágandó vagy éppen megtartandó fák azonosítását szolgálja.

Az egyik legfontosabb szakmai feladat, amikor az erdész szakember az egész állomány és az egyes fák sajátosságait figyelembe véve dönt arról, hogy melyek legyenek a hosszú távon megőrzött fák (úgynevezett javafák), amelyek a javafákat segítő egyedek, illetve melyeket kell az adott beavatkozás során kitermelni. A legtöbb helyen a kivágandó fákat jelölik meg – régen kacort használtak, amelynek éles végével egy X-et karcoltak a fa kérgébe, ma a fa törzsére festékpöttyöt vagy rövid, átlós csíkot fújnak. A fakitermelők így nem véletlenszerűen, hanem a szakemberek útmutatása alapján termelik ki az egyes fákat. Ezekre például semmiképpen nem érdemes új turistajelzést festeni, mivel néhány éven belül kitermelik őket. Egyes térségekben a kivágandó fa törzsére és a tövére is fújnak egy-egy pöttyöt, így a fakitermelés után könnyebben ellenőrizhető a fakitermelők munkája. Az örökerdő-gazdálkodással érintett területeken a javafákat is meg szokták jelölni a törzs kerületére fújt színes gyűrűvel, hogy jobban látszódjon azok hálózata. A modern gépek használata során szintén a fákra festett jelekkel vagy lebomló anyagból készült, színes szalagokkal jelölik ki a gépkezelő számára azt a nyomvonalat, amelyen közlekedhet.

Ritkábban, de országszerte találkozhatunk a vadgazdálkodáshoz és a különböző kutatásokhoz használt jelölésekkel is. A fára festett szám a társas vadászatok során a vadász állásának számát jelenti, amelynek a környékére esetenként a lehetséges lőirányokat is felfestik egy-egy függőleges, színes csíkkal. Szintén fára festett számokat láthatunk több kísérlet esetében is, ekkor azonban az egymás melletti fákat számozzák meg sorban, vagy a megfigyelt fákon fehér pöttyel jelölik, hogy számításba veszik azokat a különböző felmérésekhez.

Lomniczi Gergely, erdőmérnök




Cikkajánló