Tudástár

Mitől boldog a kő?

Elfeledett titok őrzői a helynevek, de vajon mitől lesz, egy kő, egy szikla, egy élettelen tárgy „boldog”? Egy kis névtani fejtegetéssel próbáljuk megadni a legvalószínűbb választ.

Szerző:
Szádeczky-Kardos Géza
Fotó:
JuhászJózsef
Egriandi
Gulyás Attila
2014. január 22.

Elfeledett titok őrzői a helynevek, de vajon mitől lesz, egy kő, egy szikla, egy élettelen tárgy „boldog”? Egy kis névtani fejtegetéssel próbáljuk megadni a legvalószínűbb választ.

Májusban kerékpáros túrával megkerültük a Zemplént. Nem nagy teljesítmény, hiszen akár egyetlen nap alatt is körbe lehetne tekerni. Mi azonban nem csak nézni, hanem látni is akartunk. Így jutottunk el - már sokadszorra - Boldogkőváraljára.

 

Vannak várak melyeket építtetőjéről neveztek el. Például a Mátrában a Bene-vár, a Bükkben Örsúr vára, vagy a Dunántúlon Simontornya. Mások a várat birtokló nemzetségről kapták nevüket. Ilyen a Zemplénben az Amádé-vár, vagy a Vértesben a Csáki-vár, de olyan erősséget is találunk amely egy nagyhírű kapitányának köszönheti nevét, mint Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár.

 

Másutt a közeli helységről nevezték el az erődöket. Például Trencsény-, Szolnok-, Eger-, vagy Diósgyőr-vára. Számos helyen előbb a helynév alakult ki. Mórtól délre egy sziklán csókák fészkeltek, ezért a helyet Csókakőnek nevezték. Majd, amikor a tatárjárás után a sziklára elébb öregtorony, majd további falakat építettek, így lett Csókakő vára, ahogy  Sólyomkő-, Éles-kő, Csorbakő-, Kékkő vára esetében is így történhetett.

 

bo-juhasz-jozsef.jpg

 

Ez utóbbi sorba illik bele Boldogkő vára is. Csak hogy itt nem madár fészkel, nem is a szikla formájáról kapta nevét. Valami más, mára már elfeledett titok őrzője a helynév. Vajon mitől lesz, egy kő, egy szikla, egy élettelen tárgy „boldog”? Mielőtt megpróbálnék a kérdésre válaszolni, valami másról kell beszélnem.

 

Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park munkatársa sok minden egyéb mellett a térség várait és szikla  alakulatait kutatja. Számos dolgozata és füzete jelent már meg ezekben a témákban. Behatóan foglalkozott a Bükk alji riolit-tufa tornyokkal, melyek oldalába ismeretlen népek vakablakokat, vagy más néven kaptár üregeket faragtak. Feltérképezte, és méreteik szerint osztályozta őket. A régebben kifaragottakat feltehetően Krisztus után 450 és 600 között készíthették. Az újabbakat az Árpádkorban. Míg a legutolsókat valamikor a XIV-XV. század táján faraghatták a kőzetbe. Az újabbaknál valami féle keret is megfigyelhető. Tehát, -

feltehetőleg falappal takarták az üreget.

 

A legtöbb Borsod-, és Heves megyékben van, de akad a Pilisben, a Budai-hegyekben, Érd határában. Vagy távolabb Bulgáriában a Rodope-hegységben, és Törökországban Kappadókiában is találhatunk ilyen üregeket. Az egyik magyarázat, a középkori méhészkedés - innen a kaptárkő elnevezés - sántít, mivel a sziklák északi oldalában is akadnak fülkék. Sőt olyan is van, amelyiket áthajló falba véstek. Baráz Csaba más  érdekességeket is megfigyelt. Több sziklatoronyba, a hegy felöli oldalról lépésnyomokat véstek. A csúcsra pedig egy bemélyedést, melyből vércsatornák ágaznak ki. Elképzelhető, hogy valami szakrális céllal készülhettek a fülkék, s talán az áldozati állat beleit vitte fel a szertartásvezető a szikla tetejére.

 

bo-jj.jpg

 

Ezúttal míg barátaim a várat nézték meg, én a sziklát jártam körbe. Kaptárfülkéket nem találtam rajta. Bár néhány homorulatról elképzelhető, hogy a lassan porladó kőzetbe egykor ilyen üregeket faragtak, s a sötétebb színű bekérgesedés a hajdani fülke hátoldala, míg a többi része már lemállott az elmúlt ezer év alatt.

 

A szikla tetejére felvezető lépés bevéséseket viszont két helyen is megtaláltam. A vár déli végén induló éles sziklagerinc keleti oldalába vésték az egyiket. 1968-ban, amikor először jártam a várban kimásztam ennek a szikla élnek a végére, s egy ugyanolyan kőtálat láttam ott, mint amilyen Sirokon a Barát és Apáca sziklatornyok melletti Török asztal tetején látható. Ma ez a szikla élre épített faszerkezet miatt nem látható.

 

A vár kaputornyához a nyugati oldalon ferde feljáró vezet. Ettől ballra 15-20 lépésre látható a másik  kőbevésett lépésnyom sor a szikla aljától a várfalig. Ha azonban bemegyünk a várba, a falon belül  folytatódnak a bevésések. Tehát a szikla csúcsra felvezető lépéssor a kővár építése előtt készült.

 

bo-egriandi(1).jpg

 

Most egy kicsit foglalkozzunk a boldog szóval. Első ismert említése a Halotti beszédben "bovdug", mint Mihály arkangyal jelzője.(1) Boldogkő várát pedig 1295 körül III. Endre király által kiadott oklevélben találjuk „possessione et castrum Boldua” alakban.(2) Az Etimológiai szótár ennyit ír róla: „Belső fejlemény, valószínűleg egy önállóan nem adatolható tő származéka. A szótő ismeretlen eredetű, de talán kapcsolatba hozható a bódít, bolyong igék tövével. A szóvégi -g névszó képző. Vesd össze: csillag, részeg szavainkkal. A szó belseji „l” késői járulék hang.”

 

Talán közelebb kerülünk a szó eredeti jelentéséhez, ha származékait próbáljuk értelmezni. A boldogtalan kifejezést Udvarhely megyében ügyefogyott, együgyű, félkegyelmű értelemben használták. (3)

Ha valaki nem jut egyről a kettőre, nem sikerülnek a vállalkozásai, arra mondják, hogy nem boldogul. Aki sikeres, jól forgatja az eszét, (és a pénzét) az boldogul. Arra mondják, hogy boldog (ember). Az anyagiak azonban önmagukban nem boldogítanak, ha nem párosul hozzá a kiegyensúlyozott családi élet, tehát a lelki boldogság.

 

Halottainkra szoktuk mondani, hogy megboldogult. Talán ez utóbbi adhat magyarázatot a Boldogkő  helynévre. Talán az ablakos kövek valójában avar-kori urnatemetők voltak? Ahol a táltos, vagy sámán az áldozati állat belsőségeit az ég madarainak felkínálva bocsátotta útjára a halott lelkét?

 

Helységneveink között találunk Boldogot, Vasboldogasszonyt, Boldogasszonyfát, Boldogfát és Zalaboldogfát. Boldogházát, és Jászboldogházát, továbbá Erdélyben Őrboldogfalvát. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja ezekről, hogy nevüket a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomaikról kapták.

 

Talán így van, talán nem. Ahogy Szentkútjaink korábban ősvallásunk áldozó helyei voltak, azt gondolom, hogy a Boldogasszony helységneveink is honfoglaló őseink hitvilágából őriztek meg valamit, s csak a keresztyénség felvételével épült oda a Szűz Máriának szentelt istenháza.

 

Nem lepődnék meg, ha Boldogasszony helységeink környékén kaptárkövekre bukkannék, vagy egy sziklatornyot, melybe vakablakokat faragtak és a környéken élők Boldog-kőnek neveznének, mint ahogy Cserépfalu határában is az egyik völgyet, ahol ilyen kaptár kövek vannak, Szent-völgynek neveznek.

 

(1) Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből 246. Budapest 1975.

(2) Kiss Gábor : Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. 78. Budapest1984.

(3)Szinnyei József: Magyar tájszótár 155. Budapest, 1893

Cikkajánló