Nem is gondolnád, hogy hány fura nevű kirándulóhely található Magyarországon, amelynek első hallásra igencsak megmosolyogtató neve van. A térképet nézegetve jót nevethetünk rajta, de azt is érdemes tudni, miért hívják így, és miből ered az elnevezésük.
Mi az a hamuzsír, és mi köze van a Bükk északnyugati részén, Szilvásvárad határából induló vadregényes Szalajka-völgyhöz?
Valóban hideg van ezeken a helyeken, avagy hová érdemes kirándulni a nyári nagy melegben? Van néhány túratippünk, melyek nem az ilyenkor szokásos vízparti helyekre invitálnak, de hasonlóan azokhoz, némi felfrissülést adhatnak a kánikulában.
Szerintetek a Csóványos elnevezésnek van bármi köze az egykor itt működő vulkán lávabombáinak ragyogó csóvájához? Vagy ennél prózaibb a név eredete? Cikkünkben utánajártunk.
Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
Aki Gödre, Tátra, Bükre vagy Pécsre gondolt, az jóval közelebb jár a megoldáshoz, mint az, aki poénból Jászfelsőszentgyörgyre vagy Ostffyasszonyfára tette volna a voksát.
Elfeledett titok őrzői a helynevek, de vajon mitől lesz, egy kő, egy szikla, egy élettelen tárgy „boldog”? Egy kis névtani fejtegetéssel próbáljuk megadni a legvalószínűbb választ.
