Öt arborétum, ahol tárt karokkal vár a tavasz

Az utóbbi hetekben, napokban egyre másra mutatják meg magukat a szebbnél szebb virágok mindenfelé az országban. Az arborétumok is kezdenek tavaszi hangulatba kerülni, és az örökzöldek mellett most már egyéb növények is színt hoznak a sápadt tél végi tájba. Kora tavaszi virágmustra Tiszakürttől Vácrátótig.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Nemzeti Botanikus Kert
Vácrátót
2022. február 23.

Az utóbbi hetekben, napokban egyre másra mutatják meg magukat a szebbnél szebb virágok mindenfelé az országban. Az arborétumok is kezdenek tavaszi hangulatba kerülni, és az örökzöldek mellett most már egyéb növények is színt hoznak a sápadt tél végi tájba. Kora tavaszi virágmustra Tiszakürttől Vácrátótig.

  • Tiszakürti Arborétum

Aki ellátogat a Tiszakürti Arborétumba, sok más mellett láthatja már virágozni a tavasz egyik korai hírnökét, a farkasboroszlánt. A rózsaszín virágok nemcsak szépek és illatosak, de a korai méhek és poszméhek számára fontos táplálékforrást jelentenek így tél végén.

Tiszakürtön, az ország sok más helyéhez hasonlóan, főúri kertből lett arborétum. A kert létrejötte a szarvasi Pepi-kerthez hasonlóan, szintén a Bolza családnak köszönhető.

Az arborétumban több mint 500 fa-és cserjeféle él, közöttük néhány nevezetes egyedet is láthatunk. A park legidősebb fája egy 350-400 évesre becsült kocsányos tölgy, mely még az eredeti keményfa ligeterdő része volt. A park legnagyobb fája azonban nem ez, hanem a Hármas Platán. A 19. században három platán-csemetét- a kor divatjának megfelelően- tudatosan ültették közel egymáshoz, hogy később majd egyetlen tekintélyes méretű fává nőjenek össze.

A nyitvatartással kapcsolatban ide kattintva tudtok tájékozódni.

  • Zirci Ciszterci Arborétum

A Zircen is virágoznak már a hóvirágok, a téltemetők és a szép kikeleti bangita is tündököl már. A ciszterci apátság mellett található park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, ahol megközelítőleg hatszáz cserje-és fafaj él. Ezek 80%-a lombhullató, és nagyobb összefüggő területen a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket találunk.

Az arborétum híres hársfasora közel 400 méter hosszú, 1809-ben telepítették azt, és a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa. A főbejáratnál egy kis tavat látunk, ami halastó volt és 1720 körül létesítették. Mivel a szerzetesek böjt idején húst nem, de halat ehettek, a monostor körül több halastavat is létrehoztak.

A nyitvatartással kapcsolatban ide kattintva tudtok tájékozódni:

  • Alcsúti Arborétum

Ilyentájt a 2,5 hektáron elterülő hóvirágmező a park legszebb szeglete, ahol hét hóvirágfaj 24 fajtájában gyönyörködhetünk. A Hóvirágünnep még 2-3 hétig tart, a hóvirágmező virágzásával kapcsolatban aktuális információkat az arborétum közösségi oldalán találtok.

József nádor egykori angolkertje ma egy 540 fajból álló fás gyűjtemény. A legidősebb példányok között találunk platánokat, mocsárciprusokat, vérbükköket, és olyan különleges egyedeket, mint a 24 törzset nevelő tuja vagy héttörzsű törökmogyoró.

A nyitvatartással kapcsolatban ide kattintva tudtok tájékozódni.

  • Szarvasi Arborétum

A szarvasi Pepi-kertben a tavasz első hírnökei között a hóvirágok és a krókuszok mellett megtaláljuk például a gyönyörű hunyorokat, a sárga virágú téli jázmint és a mesebeli nevű varázsmogyorót, amelynek furcsa, kócos virágai már februárban előjönnek.

Az ország legnagyobb arborétumában persze sok-sok egyéb érdekesség is látható. A 82 hektáros gyűjteményben Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig, közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma és kb. 250 lágyszárú növényfaj is él itt. A kert legismertebb és legnagyobb lakója a hegyi mamutfenyő, amit 1873-ban ültettek el itt, így az egyik legidősebb példány Európában.

A nyitvatartással kapcsolatban ide kattintva tudtok tájékozódni.

  • Nemzeti Botanikus Kert

Vácrátóton is beindult már a tavasz, a hóvirágok, téltemetők és krókuszok mellett itt is kivirágzott már az első hunyorfaj, egy keleti hunyor, sőt egy korai nőszirom is szirmot bontott már.

A vácrátóti arborétum alapjait Vigyázó Sándor fektette le, aki 1871-ben vásárolta meg ezt a birtokot. Nagyszabású tervei voltak vele, és a romantikus tájképi kert kialakításához a legjobb hazai szakembereket sikerült megnyernie.

Néhány évtized alatt a Vigyázó-birtok gyönyörű, romantikus tájképi kertté változott. Ma is láthatunk még olyan növényeket, amelyek az akkori telepítésből származnak, mint például a numídiai jegenyefenyők vagy egy vérbükk, de az udvarház és a tavak környékén álló hatalmas platánok már korábban itt állhattak

A nyitvatartással kapcsolatban ide kattintva tudtok tájékozódni

Cikkajánló