Túraajánlat

Öt szuper hazai tó, amihez érdemes kirándulást szervezni

Van élet a Balatonon és a Velencei-tavon kívül is. Mutatunk néhány kevésbé ismert hazai tavat, amit érdemes felkeresni, ha tombol a kánikula, és vízparti pihenésre, kikapcsolódásra vágyunk. A szép természeti környezet pedig mindegyiknél hab a tortán.

Szöveg:
Fotó:
Burger Barna (Kiemelt kép)
2021. június 16.

Van élet a Balatonon és a Velencei-tavon kívül is. Mutatunk néhány kevésbé ismert hazai tavat, amit érdemes felkeresni, ha tombol a kánikula, és vízparti pihenésre, kikapcsolódásra vágyunk. A szép természeti környezet pedig mindegyiknél hab a tortán.

1. Rejtett szépség – Lázbérci-víztározó

Az Upponyi-hegységbe, pontosabban a Lázbérci-víztározóhoz elsősorban azoknak érdemes ellátogatniuk, akik jó viszonyt ápolnak a csenddel, a nyugalommal, és nagy ívben kerülik a turistacsoportoktól hemzsegő helyeket. Az Uppony és Dédestapolcsány település között elterülő víztározót a Bán-patak völgyének elzárásával hozták létre 1967 és 1970 között. Teljes vízfelülete 77 hektár, átlagos vízmélysége 7,5 méter. Fekvése gyönyörű, erdős hegyek veszik körül, nem is akárhogyan, aki járt már ott, tudja, milyen is az, ha négyzetre emeli a szépséget a természet. Az Országos Kéktúra útvonala a tóparton vezet, hogy a túrázók is élvezhessék a festői látványt. Az út mentén kisebb-nagyobb távolságokra esőbeállókat, tűzrakó és pihenőhelyeket, padokat találunk, melyek kitűnő helyszínei lehetnek az otthonról hozott elemózsia elfogyasztásának. A víztározó és környéke a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. Fürdeni nem lehet a tározóban, engedéllyel horgászni viszont igen.

A Turista Magazin ajánlja

Jó kiegészítése lehet a tóparti láblógatásnak és merengésnek a víztározó mellől induló Szalamandra tanösvény bejárása, amely 5 állomást érintve az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkála-tetőre vezet. A Damasa-szakadék szintén a környék egyik különleges természeti látnivalója, amely hazánk egyik leghosszabb nem karsztos üregrendszere.

2. Vas megye Balatonja – Szajki-tavak

Következő ajánlatunk nem is egy tó, hanem egy teljes tórendszer lesz, amelyhez az ország nyugati szegletébe, Vas megyébe kell utaznunk. Az 1910-es évek elején két földesúr úgy döntött, hogy a földjeiket elválasztó Csörgető-ér nem eléggé tekintélyes méretű. Az 1930-as években felduzzasztották hát a vizét a birtokhatár mentén, s a felületét gátakkal tagolták fel. Így nőtte ki magát e kedves nevű vízfolyás 11 tóból álló láncolattá, amelynek partjain mára árnyékot adó lombsátorrá értek a gondosan telepített erdők fái. Nevek helyett megszámozták az önálló tóegységeket egytől tizenegyig, Hosszúpereszteg irányából kiindulva. A Szajki-tavak néven ismert együttes messze a városok zajától, Vas megye délkeleti csücskében, nagyjából Ajka és Körmend között félúton, közel a Vas, Veszprém és Zala megyei határhoz, egy terjedelmes zöldövezet szívében található. 1967-ben a 6-os számú tó keleti partján üdülőtelep létesült, s a tóövezet egyetlen strandja is itt épült ki. Napjainkban a 2–5-ös számú egységek idillikus horgásztóként üzemelnek, míg a többiben halgazdálkodás folyik.

A Turista Magazin ajánlja

Amennyiben több napot készülsz a Szajki-tavaknál eltölteni, három emlékezetes kirándulást tudunk ajánlani a környéken. Kám község déli határában találod az 1912-ben kialakított, 100 hektáros Jeli Arborétumot, híres rododendrongyűjteményével. Keresd fel Sümeg várát, amely egy 270 méter magas dombon csücsül a város felett. Egyik legszebben fennmaradt történelmi emlékünk e kategóriában.

3. Hegyvidéki fürdőhely – Arlói-tó

Arló és környéke szuper hely azoknak, akik extracsendes és unikális hegyi környezetben fürdőzéssel egybekötött túrázással lazítanának itthon egy nagyot. A nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében, Ózd szomszédságában fekszik. Fő nevezetessége az Arlói-tó, amely a múlt századi bányaművelés során bekövetkezett külszíni suvadás, azaz földcsuszamlás révén keletkezett. Különlegességét is ez adja, Európában ugyanis két ilyen tó van: az arlói és az erdélyi Gyilkos-tó. A ritka adottságokkal rendelkező suvadásos tó partján pihenőházak, horgásztanyák és vendéglők sorakoznak. A Suvadás Liget elnevezésű komplexumban kulturált strand, kemping, sátorhelyek és bungalók várják a nyaralókat. A Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet adta páratlan lehetőségét kihasználó Arlót erdős vidék, hegyek, bércek veszik körül, így a vízparti láblógatást remek kirándulásokkal egészíthetjük ki. Ha több napot is eltöltenél a környéken, megéri felfedezni a Gyepes-völgy vadregényes zegzugait, ahol számos védett növény- és állatfajjal találkozhatsz.

4. Kompaktélmény – Orfűi-tavak

Pécs lakóinak egyik kedvenc kirándulóhelye a várostól mintegy 16 kilométerre lévő Orfű völgye. A völgyön átfolyó patakot a 60–70-es években egy völgyzáró gáttal duzzasztották négy tóból álló tórendszerré, amelyet jelenleg is a Vízfő-forrás táplál. A legkisebb, a mintegy 11 hektár területű Orfűi-tó. Nyáridőben a Pécsi-tónál erősen zajlik az élet: kenusok, kajakosok, vízibiciklisek, szörfösök, dingi vitorlások lepik el a tavat. Délkeleti csücskében felfedezhetjük az ország egyetlen, máig malomként működő vízimalmát, amely egyben múzeum is. Míg a vízi sportok kedvelői a Pécsi-tavon, addig a horgászok a Herman Ottó-tavon és a Kovácsszénájai-tavon hódolhatnak a szenvedélyüknek. Az Orfűi-tavaknál azonban a bringások sem maradnak élménynek nélkül, hiszen a tórendszert jól kiépített kerékpárútvonal veszi körül. Könnyen teljesíthető családi kerékpártúra lehet például a Pécsi-tó–Tekeresi tanösvény–Kovácsszénája–Orfű-útvonal. Míg az edzettebbek választhatják a keményebb emelkedőkkel megcifrázott, 32 kilométeres Orfű–Remete-rét–Lapis (kilátó)–Fehér-kút–Árpádtető (MecsExtrém)–Orfű-körtúrát.

A Turista Magazin ajánlja

Aki hosszabb időre érkezik, annak érdemes áttekerni vagy átautózni a közeli Abaligetre, ahol a gyerekek imádni fogják a hasonnevű barlangot és a sejtelmes Denevérmúzeumot.

5. Törökszelídítő kiskunsági módra – Szelidi-tó

A Dunapataj közelében elhelyezkedő Szelidi-tó az Alföldön népszerű fürdőhelynek számít, de talán még mindig azon tavaink közé tartozik, amelyek kaphatnának egy kicsivel nagyobb figyelmet a jelenleginél. Nevét a legenda szerint a török hódítás idején kapta, amikor egy csata alkalmával a magyarok a vízbe szorították a törököket, és csúfolódva mondták: „Szelídülnek már!” Az oklevelek szerint azonban Szelid egy falucska volt a tó mellett, amely a középkorban elpusztult, s nevét az állóvíz őrizte meg az utókornak. A mintegy 5 kilométer hosszú, 150–200 méter szélességű és átlagosan 3–4 méter mélységű tó hazánk ötödik legnagyobb állóvize. Nátrium-magnézium-karbonátos és nátrium-jodidos vize gyógyír lehet az idegrendszeri és reumatikus panaszoktól szenvedőknek. Déli partján kiépített – balatoni mércével is színvonalasnak számító – fizetős strand várja a nyaralókat. Homokos partszakasza, lassan mélyülő vize ideális kisgyermekek számára. A kölcsönzőben bérelhetsz csónakot, kajakot, vízibiciklit, de a strandon van óriáscsúszda és játszótér is. A beszédes Szittyó téren pedig egymás érik a kiskocsmák, büfék, sütödék, s bármelyikbe nyugodtan beülhetsz, hogy becsavarj néhány pohár hűsítő italt, vagy éppen ízletes falatokkal csillapítsd az úszás után feltámadó éhségedet. A tó említésekor nem mehetünk el szó nélkül a horgászat mellett sem, hiszen kitűnő horgászvíz: amur, keszeg, ponty, törpeharcsa rendszeresen akadhat itt horogra.

A Turista Magazin ajánlja

Aki nem pusztán strandolással szeretné elütni az idejét, és érdeklődik a tó története iránt, vagy megismerné a környék élővilágát, annak a 2,4 km hosszú, 12 állomásból álló Kékmoszat tanösvényt ajánljuk.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. augusztusi számában.

Cikkajánló